UGRÁS AZ ELŐZŐ ALBUMRA FEL A TARTALOMJEGYZÉKRE UGRÁS A KÖVETKEZŐ ALBUMRA



5. túra:
Sárvár - Gérce


Túraleírás

Túránk ötödik napján Sárvárról indulunk tovább. Átvágunk a városon, érintjük a várat és a Csónakázótavat, majd keresztezzük a Rábát. Felkapaszkodunk a Kemeneshátra, erdőfoltok és mezők között érjük el Sitkét. Elhaladunk a kálváriakápolna mellett, majd az alginitbánya meddőhányói után megérkezünk Gércére. Túránk távja a kiírás szerint 13,2 kilométer, mindössze 103 méter emelkedővel.

Sárvár vasútállomása. Napos időben az épület talán nem olyan lehangoló, mint az érkezésünkkor volt. Innen indulunk a következő, a Kemenesháton és a Marcal-medencén átvezető túránkon Sümeg felé. Indulás előtt ne felejtsünk el pecsételést kérni a kéktúra igazolófüzeteinkbe az állomás jegypénztárában!
A vasútállomás terecskéjéről ráfordulunk a Hunyadi János utcára. A kis forgalmú utca betonozott járdáján ballagunk a városközpont felé.
Aztán a Hunyadi János utcáról a Szegedi Körös Gáspár utcába fordulunk, de a könyezet jellege nem változik: most is gondozott házak és kertek között ballagunk. Szegedi Kőrös Gáspár (Caspar Fraxinus Zegedinus) jeles orvos és gyógynövényszakértõ, Kanizsai Orsolya gyógyítójaként dolgozott a várban a XVI. században.
A Dózsa György utcára fordulva haladunk el a Szent László Katolikus Iskola épülete előtt. A klasszicista épület 1886-ban épült. Az egyházi működtetésű iskolát 1948-ban államosították, és csak 1996-ban kapta vissza a Szombathelyi Egyházmegye. Az épület belső felújítása négy éven át tartott és nemrégiben fejeződött be.
Az iskola épülete előtt fordulunk be a keskeny Pap közbe, és pillantjuk meg magunk előtt a Nádasdy vár kaputornyát.
A Pap köz végén érkezünk ki Sárvár főterére, a Kossuth térre. Ekkor tűnik fel előttünk a vártól jobbra a Városháza épülete.
A Kossuth téren áll a Szent László templom is. A Sárvár piacterén álló középkori eredetű Szentháromság kápolnát 1645-ben kezdte átépíttetni a két évvel korábban katolikus vallásra visszatért Nádasdy Ferenc országbíró. E korai templom a mainak egyharmadát tette ki. A Rákóczi-szabadságharc idején a várossal együtt elpusztult templomot 1732-ben építették újjá, a tornyát ugyanekkor építették fel. A barokk templom 1830-ban két boltszakasszal bővült, így latin kereszt alaprajzúvá vált. A nyugati klasszicista homlokzatot is ekkor kapta az épület.
A város lakosságának növekedése, s a templom állagának rohamos romlása miatt 1926-27-ben átépítésre került sor. A toronytól keletre eső részeket lebontották, így elpusztult a templom legrégebbi része is. Az új templom két oldalhajóval növekedett, a szentély a nyugati részre került. Ekkor készült a kegyúri karzat is. A ma is látható ónozott üvegablakok is ekkori építkezések emlékei. A templomtérben látható Sárvár első köztéri szobra: a szomorkodó Krisztus oszlopa, amelyet 1701-ben készíttetett Gayer Mátyás tiszttartó és felesége, Szundi Erzsébet.
A Városháza 1878-1882 között épült eklektikus stílusban. Sárvár régi városháza a OTP Bank mai irodájának helyén állt, amely helyett a nagyközség felépítette ezt az új épületet a Kossuth téren. A Városháza Geschrey Lajos sárvári építész legfőbb alkotásai közé tartozik. Az eklektikus stílusú épületen a főtérre néző erkély csak a XX. században készült. A városháza épületének templom felőli oldalán, az erkély felett tizennyolc harangocska található kedves térzenét szolgáltatva.
Éppen a téren nézelődtem, amikor délelőtt tíz órakor megszólalt a Városháza harangjátéka.
A Kossuth tér déli oldalának lezárása a Nádasdy vár. A vár első írásos említése 1327-ből maradt fenn, amikor is Károly Róbert királyi birtoka volt. Ezután többször váltott tulajdonost, majd Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Tamás kapta meg. A XV. század végére zárt udvarú, palotaszárnyakkal körbevett várrá építették ki. A következő évtizedekben Sárvár lett a központja a Nádasdy család uradalmainak. A török rablóportyák ellen fokozatosan kiépítették a védműveket, melynek öt bástyás erődítményét széles vizesárok oltalmazta; ma is ezek határozzák meg a vár formáját.
A XVII. században Sárvár uradalmi központjában hatalmas vagyon halmozódott fel, aminek földesura Nádasdy Ferenc volt, aki az országbírói hivatalt viselte. Ő építtette a kastély fő látványosságának tartott dísztermet, aminek mennyezeti freskói 1653-ra készültek el. A főnemes belekeveredett a Habsburg ház elleni Wesselényi-féle összeesküvésbe, amiért Ferenc országbírót társaival együtt lefejezték, óriási birtokait elkobozták. A katonai jelentőségét elvesztő középkori várat későbbi földesurai jelentős mértékben átalakították, így alakult ki jelenlegi formája.
Az Országos Kéktúra a volt várárokban lévő park platánosán keresztül megkerüli a várat, ezután már egy negyedórás sétával elérjük a Csónakázótavat. A kilenc hektáros vízfelület a volt téglagyár agyagbányáiban lett létrehozva a Sárváron átfolyó Gyöngyös-patak vizénak felhasználásával. Nem egyetlen tó jött így létre, hanem több egymás mellett elhelyezkedő tavacska alkot egy zegzugos labirintust a szépen parkosított területen. A kéktúra jelzett útja végighalad a park sétaútjain, szinte percenként más és más látnivalót kínálva.
A tavacskákat csatornák kötik össze egymással, ezek felett fahidak vezetnek keresztül. A horgászok is felfedezték maguknak ezt a helyet, hiszen a tavak öblöcskéi, változatos partvonala kitűnő horgászállásokat biztosít az ide ellátogatóknak. A halfauna amúgy a szokásos: a leggyakoribb hal a ponty és a süllő, de keszegfélék, kárászok, kevés csuka és harcsa is lakja a tavat. Korábban sok busa volt a vízben és relatíve sok amur is került bele az erős hínárosodás megállítása végett.
A horgászokon kívül a csendet, a természetet kedvelők is megtalálják itt a számításukat, hiszen a tópartokon kanyargó sétautak mentén egymás után tűnnek fel a letelepedésre csábító rétek, padok. Az Országos Kéktúra szinte teljesen körbejárja a tavakat, és az a véleményem, hogy nem szabad csak úgy átrohanni ezen a szép parkon, érdemes egy kicsit körülnézni!
Itt például halászok faszobrai tűnnek fel az egyik tó partján.
A kék jelzések egy időre elhagyják a tópartot, hogy átvágjanak a parkerdőn a sétányokon, de később még visszatérünk a Csónakázótóhoz.
Végül csak otthagyjuk a tavakat és kigyaloglunk a Rákóczi Ferenc útra, ahol a gyógyfürdő komplexumába botlunk. Sárvár egyik fontos vonzereje az itt található kétféle gyógyvíz: a környéken 1200 méteres mélységből 43°C-os, 2000 méterről magas sótartalmú 83°C-os gyógyvíz tör fel. Az új, nemzetközi színvonalú gyógy- és wellness fürdő 55.000 m2 területen több mint 3.400 m2 vízfelülettel, számos gyógyászati és rekreációs szolgáltatással várja a vendégeket. A fürdő egész évben üzemel, gyógymedencék, élménymedencék, szaunák, gőz- és aromakabinok széleskörű szolgáltatásokkal várják az idelátogatókat.
A Termálfürdőt elhagyva érjük el Sárvár szélén a Rábán átvezető hidat. Átballagunk rajta és a folyó széles árterén átvezető úton megyünk tovább.
A Rába a Kisalföld legnagyobb folyója, a Duna legjelentősebb magyarországi mellékfolyója. Ausztriában, Stájerországban, a Fischbachi-Alpokban, a Hochlantsch délkeleti lejtőjén ered 1200 m magasságban. Ausztriában 95 km-t tesz meg, majd Alsószölnöknél, 288 m tengerszint feletti magasságban eléri a magyar határt és Szentgotthárdnál végleg belép Magyarország területére. Innen keleti-északkeleti irányban folyik tovább a Kisalföldön keresztül, és 188 km megtétele után Győrnél a Mosoni-Dunába ömlik.
Egy széles és forgalmas úton ballagunk a híd után tovább, a távolban feltűnik előttünk a Kemeneshát dombvonulata. Régebben ez volt a 84-es főút, de néhány éve elkészült az országút várost elkerülő szakasza. Az ember azt várta volna, hogy számottevően csökken a régi út forgalma az új szakasz átadása után, de a jelek nem ezt mutatják! Még szerencse, hogy az úttest szélén egy kerékpársáv halad, és ezen az autóforgalomtól leválasztott sávon mehetünk, mert amúgy életveszélyes lenne a kilencvenes-százas tempóban elrohanó járművektől néhány centire sazzézgatni!
Öreg híd áll a Rába árterében nem messze az országúttól. Régebben alatta folyhatott át a Rába egyik ága - nem olyan nagy ugyanis a híd, hogy a teljes folyó elfért volna alatta - de valószínüleg egy folyószabályozásnál tűnhetett el alóla a víz. Most partravetett halként áll funkcióját vesztve az ártéren, hiszen már az utat is elterelték róla, mert túl keskeny volt a megnövekedett forgalom részére.
A volt 84-es főútról egy csomópontban fordulunk le, ahol az belekezd a Kemeneshátra vezető kaptatójába. Itt áll a Sárvárhoz tartozó Hegyközség temploma. A XVIII. században épült barokk stílusú kápolna a mai romantikus stílusú formáját az 1860-as átalakítás során nyerte el. Oltárán 1784-ből való fából készült barokkstílusú Kálvária-szoborcsoportot, a templom körítő falában stációképeket láthatunk. Sajnos, eddig még akárhányszor arra jártam, zárva találtam a templomkertet, így belülről még nem tudtam megnézni.
Mi is megmásszuk a Kemeneshátat, de nem a főúton, hanem a csomópontból balra kiágazó mellékúton, így érjük el nagyjából húsz perc alatt a 84-es főút jelenlegi szakaszát. Itt aztán van az útkereszteződésben kanyarodó-, gyorsító- és lassítósávokon kívül egy egész táblaerdő, a tervezők csupán egyetlen tényezőre nem gondoltak: a kéktúrázókra, tehát gyalogátkelőhelyeket nem festettek fel! Ez öreg hiba volt, mert így néha percekig kell várni egy rövidebb forgalmi szünetre, hogy áthaladhassunk a főúton, mert az autósok egyáltalán nem akarnak lassítani a kereszteződésnél!
A 84-es út keresztezése után egy darabig még a keskeny mellékúton ballagunk tovább és a MÁV Tárgyalóközponthoz vezető leágazással szemben fordulunk le az útról jobbra, a Közép-allé földútjára. Itt ér véget az a hosszú aszfaltos szakasz, ami Sárvártól egészen idáig tartott. Nagyjából két kilométert kell mennünk ezen a hosszú, nyílegyenes nyiladékon, mire elérjük a végét.
Körülbelül félórás út végén a Közép-allé belefut egy mezőbe és ott elenyészik. Semmilyen továbbvezető út nincs innen, a mező szélén kell balra, kelet felé továbbindulnunk. 2006-ban, az első kéktúra bejárásomkor kaszáló volt ez a terület - ez a kép akkor készült -, ezen kellett a fiammal átvágnunk a még távoli erdősarok felé. Azóta találtam már itt kukoricást és búzaföldet is, de utat még sohasem!
A mező után egy erdőbe érkezik a kéktúra, itt már volt út a talpunk alatt: füves gyalogúton vágtunk át a fák között.
Néhány perces menettel át lehet vágni az erdőfolton, hogy aztán egy kaszálóra érkezzünk ki. 2011 májusában tele volt a mező tavaszi vadvirágokkal.
A mező után keresztezzük a Sitkére vezető aszfaltutat, és megérkezünk a Kálváriakápolna rétjének tetejére. Innen lepillantva alattunk terül el a falu, és a Kálváriakápolna mellett feltűnik a távolban a Ság-hegy is. A Kálváriatemplom arról nevezetes, hogy még 1986-ban fogtak össze Balázs Fecó és barátai, hogy egy itt helyben, a mezőn megrendezett koncert bevételével segítsék elő az akkoriban eléggé lepusztult állapotban lévő templom megmentését. A koncert azóta is minden évben megrendezére kerül, és a befolyó pénzből a Kálváriakápolna és környezete szépen megújult.
A Ság-hegy Celldömölk mellett emelkedik, és Balaton-felvidéki híresebb társaihoz, a Badacsonyhoz és a Szent György-hegyhez hasonlóan ő is egy tanúhegy. Szép alakját azonban tönkretette a bazaltbányászat, a bánya 1957-es bezárásáig 17 millió tonna követ bányásztak le róla, gyakorlatilag elbontva a szép bazaltsipkáját. Jelenleg a Ság-hegy tájvédelmi körzet. A hegy arról is nevezetes, hogy Eötvös Lóránd ott végezte torziós ingájával a gravitációs kísérleteket, az akkoriban még szabályos csonkakúp alakú hegy jól számítható tömegét használva kiindulópontnak.
Érdemes leülni a réten pihenni egy sort, gyönyörködni a Ság-hegyre nyíló kilátásban, aztán lesétálni a kápolnához. Habár ezt a templomot is mindig zárva találtam az ittjártamkor, de végig lehet ballagni a Kálvária kerítésbe épített stációi mentén.
A Kálváriakápolna kerítésétől szép a kilátás Sitkére.
A kápolna mezejétől továbbindulva néhányszáz lépésnyit még egy jól kijárt földúton teszünk meg, aztán a kék jelzések jobbra térítenek bennünket egy rég nem haszált, benőtt csapásra. Itt aztán igazi dzsungelharc kezdődik, szinte minden lépésért meg kell küzdeni! Később az út kissé kitisztul, de azon a szakaszon sem egy leányálom végigmenni! Azt tudom tanácsolni mindenkinek, ha ezt a részt járhatatlannak ítéli meg, akkor maradjon a földúton, mert a kék jelzések is oda fognak visszatérni nagyjából egy kilométer után!
Erre már kissé járhatóbb az út, de mint már írtam korábban: aki akar, maradjon kinn a Hercseg-hegy tövében végigfutó földúton!
Itt már kibukkant a kéktúra jelzett útja az erdőből, hogy visszatérjen a Hercseg-hegy tövében futó jól kijárt földútra, amin végülis elindultunk a sitkei Kálváriakápolnától.
A földútra rátérve haladunk el az alginitbánya meddőhányói mellett. Ez a kép már Gércéhez közeledve készült a meddőhányókról. Az alginit egyébként fosszilis biomasszából, elmállott bazalttufából valamint mészből álló magas szervesanyag-tartalmú kőzetféleség, amely 3-5 millió évvel ezelőtt keletkezett egykori vulkáni krátereket kitöltő tavakban és zárt tengeri lagúnákban. Magas szervesanyag-tartalma miatt az olajpala egyik típusának tekintik. Elsősorban a mezőgazdaságban használják fel talajjavításra, illetve permetezőszerként.
Ha az útról balra tekintünk, feltűnik ismét a Ság-hegy, de tőle jobbra a távolban még a Somlót is felfedezhetjük. A Somló is tanúhegy, ráadásul a bazaltfennsíkját sem kezdték meg bányászattal, tehát még tökéletes az alakja. Kár, hogy az Országos Kéktúra nem keresi fel ezeket a hegyeket, de kárpótlásul felkapaszkodnak a kék jelzések később a Balaton-felvidéken a Szent György-hegyre, a Badacsonyra, a Gulácsra és a Csobáncra is!
A 2011-es harmadik kéktúra bejárásomkor olyan tiszta volt az idő, hogy halványan ki lehet venni az akkor készített fényképen a Somló mögött a Bakony vonulatait is, pedig nagyjából 35-40 kilométerre húzódnak innen!
A mezők után már hamarosan megérkezünk Gércére. A Kossuth Lajos utcán végighaladva a szemünkbe ötlik a könyvtár furcsa, jurtaszerű épülete.
A Kossuth Lajos utcán áll a gércei evangélikus templom is. A későbarokk stílusú templom Geschrey Sámuel építész tervei alapján 1794-ben, tornya 1795-1800 között épült. A keresztelőkút 1863-ból származik. Érdekes a harangtornyot támasztó két erős betonpillér, ezeket valószínüleg a torony dőlése ellen emelték.
Szintén a Kossuth Lajos utcán találjuk a Kismackó Élelmiszer is Italboltot, a gércei pecsételőhelyet. Az utcáról az élelmiszerbolt rész látszik csak, nyitvatartási idejében itt is lehet bélyegezni, de hátra lehet menni az udvaron található italboltba is.
Az udvaron található italboltban nem csak italokat szolgálnak fel, de szedvicseket, sülteket is lehet kapni. Szállás szintén van itt, az épület „Mackólak” nevű részében, eléggé jutányos árért.


-hörpölin-


UGRÁS AZ ELŐZŐ ALBUMRA FEL A TARTALOMJEGYZÉKRE UGRÁS A KÖVETKEZŐ ALBUMRA


  View My Stats