Indulás Hosszúperesztegről a Szajki-tavak felé. A hosszú Árpád utcán előretekintve jól látható a dombháton álló víztorony. Mi is arra indulunk tovább az utca enyhe kaptatóján.

Miután Hosszúperesztegről az országúton felkapaszkodtunk a dombhátra, a Szajki-erdő egyik nyiladékának földútjára fordulva leereszkedünk róla a Csörgető-patak völgyébe. Ezen az útszakaszon készült ez a felvétel.

A völgybe leérve rátérünk az ott vezető földútra, ezen indulunk el a Szajki üdülőtelep felé. Habár a tavakat nem látjuk még, de több helyen is észre lehet venni azokat a csapásokat, amik jobbra, az erdőn keresztül kivezetnek a vízpartra.

Az egyik ösvényen végigballagva értem el a vízparton ezt a horgászstéget.

Rövid séta után el lehet érni a Szajki üdülőtelep központját. Nyáridőben nagy itt a forgalom: a kis telepen itt vannak egy helyen a büfék, vendéglők, kocsmák, boltok, egyszóval itt zajlik a társadalmi élet.

A Szajki üdülőtelep büfésorán.

A kéktúra bélyegzőt egy villanyoszlopon találjuk a kék-fehérre festett dobozkájában a Szajki Tóvendégő és fogadó épülete előtt. Nem érdemes átrohanni a kis településen, pecsételés után tekintsünk egy kicsit szét ezen a helyen!

A telep központjában, az erdei pihenő asztalaitól és padjaitól nem messze egy farönkre szerelt táblán a következő olvasható: „Szajki pihenőerdő - A pihenni vágyó dolgozóknak létesítette és 1968-ban berendezte a Szombathelyi Áll. Erdőgazdaság”. A tábla által említett időben létesült az egész telep, ekkor parcellázták fel a vízpartot, épültek a kis víkendházak és a vízparti horgászstégek is.

Az üdülőtelep központjában álló erdészházban akár meg is lehet szállni, de az interneten rákeresve több szállást is találhatunk Szajkon télen-nyáron.

Persze a legérdekesebb látnivalók maguk a tavak! De hogyan is keletkezett ez a hosszú tófüzér? A Szajki-tavakat 1931-ben hozták létre a Csörgető-patak gátakkal való elrekesztésével. Az így létrejött tizenegy tó közül mára öt horgásztó és egy fürdőzésre kialakított tavacska maradt. Így nagyon helyesen szétválasztották a két tevékenységet - a horgásztavakban tilos fürödni, viszont a strand taván nem érdemes horgászni. Itt a strand tavacskája látható, a kemping mögötte található a fák között.

Érdemes elsétálni a horgásztavak irányába is. Ide már nem hallatszik el a strand zsivaja és a vendéglők teraszán szóló zene hangja, a legteljesebb nyugalom honol a horgásztavak vize felett. Nem vagyok a híve a pecázásnak - valószínüleg képtelen lennék több órán keresztül néma csendben, mozdulatlanul ülni az úszókat bámulva - de a táj tökéletes nyugalma még engem is megérintett.

Szajki-tavak - Késő délután a vízparton

A Szajki üdülőtelep központjából továbbindulva a déli tavak partján folytatjuk az utunkat. Erre már nemigen járnak az emberek, a keréknyomok sokszor szinte belevesznek a gazba, dzsindzsába.

A déli tavakat már nem tartják olyan rendben, mint az üdülőteleppel szemköztieket, vagy az attól északra fekvőket. Itt lassan megtelepszik a sás, a nád a tómeder szélén. A természet állhatatosan kezdi visszafoglalni azt, amit alig száz évvel ezelőtt elvettek tőle.

Később az Országos Kéktúra elkanyarodik a tavaktól és megkezdjük hosszú vándorlásunkat a Szajki-erdőben. Ez egy, a már korábban látott Farkas-erdőhöz hasonló méretű és jellegű síkvidéki telepített erdő, órák hosszat fogunk barangolni a nyiladékaiban! Itt is a legkülönfélébb korú pagonyok állnak egymás mellett, nyiladékokkal elválasztva egymástól, most éppen egy vadonatúj tarvágás mellett visz el az utunk.

Persze nem csak irtásfoltok között visz az utunk, itt például egy árnyas tölgyes-gyertyános erdő nyiladékán kerülgetjük a dagonyákat.

Itt pedig egy tölgyerdő füves nyiladékán haladunk éppen.

A nyiladékban felhalmozott farakások mellett haladunk el később. Különös hangulata van ennek a hosszú túrának, néha már úgy érezzük, soha nem érünk az erdő végére! Ez az Országos Kéktúra azon kevés szakaszai közé tartozik, ahol szinte egy teljes napot végigbarangolhatunk anélkül, hogy bármiféle településre bukkannánk az utunk során!

Az erdő végét egy bekerített fiataloson keresztül érjük el. Itt a villanypásztor a fiatal erdőt védi az erdei növényevőktől, általában csak addig hagyják meg, míg a fák kérge megerősödik, innen is lebontják már hamarosan a vezetékeket. Mivel a kerítésben több kilovoltos feszültséglökések szaladnak végig másodpercenként, ajánlatos a fekete színű szigetelő fogantyúknál fogva kiakasztani a vezetékeket az áthaladásunk idejére. Utána soha ne feledjük visszaakasztani a kampókat! Innen már néhány perc alatt el lehet érni az országutat.