Országos Kéktúra


FEL A TARTALOMJEGYZÉKRE FEL A TARTALOMJEGYZÉKRE UGRÁS A KÖVETKEZŐ ALBUMRA


Túrán kívül: Sümegi séta


Túraleírás


Töltsünk el egy délutánt Sümegen, és barangoljuk be ezt a kisvárost, mert érdemes! Sok a látnivaló lenn a városban, de ne hagyjuk ki a várat sem!

Sümeg - A vasútállomásról indulunk körülnézni a városba
A sümegi nézelődésre a vasútállomásról indulunk, ugyanonnan, ahová megérkeztünk előző túránk végén, amikor a Kisalföldön átvágva értünk ide. Indulás előtt el ne felejtsünk pecsételtetni a vasútállomás pénztárában a kéktúra igazolófüzeteinkbe, mert lehet, hogy nem lesz később már kedvünk visszagyalogolni ide, a város peremére!
Sümeg - Turistajelzések egy villanyoszlopon
A vasútállomásról a Damay Kálmán utcán indulunk el a központ felé. Ezeket a turistajelzéseket az egyik útszéli villanyoszlopon láttam. Sümeg azon ritka helyek egyike, ahol egy rövid szakaszon együtt fut a négy főjelzés: a kék, piros, sárga és zöld sáv jelzés. A kis piros szárnyas bogárka egy tanösvényt jelöl, ezzel a jellel még többször találkozunk a Tátika-hegyre vezető utunkon!
Sümeg - A református-evangélikus templom
A Damay Kálmán utcáról később a Lukonich Gábor utcára fordulunk, itt találjuk szembe magunkat a város református-evangélikus templomával. A református és az evangélikus egyház közösen építette és használja a templomot. Alapkövét 1936. szeptember 20-án tették le és alig egy év alatt fel is épült. Az avatási ünnepélyt 1937. szeptember 5-én tartották.
Sümeg - A barokk plébániatemplom kívülről
Csupán pár lépés letérést jelent a kéktúra jelzett útjáról Sümeg plébániatemploma. A török idők után a város hallatlan fejlődésnek indult, ennek a motorja az itt székelő veszprémi püspök, Padányi Bíró Márton volt. Több nevezetesség építése is a nevéhez fűződik, többek között ő építtette a város plébániatemplomát. A templom az építkezés kezdetekor lebontott középkori Szent Katalin templom helyén áll, és jóval nagyobb méreteivel feltehetően annak alapjait is fedi. A templomtorony eredeti sisakja az 1799. évi nagy városi tűzvészben leégett, és az 1800-as évek elején klasszicizáló toronysisakkal pótolták.
Sümeg - A barokk plébániatemplom belülről
Éppen egy esküvő folyt a templomban, amikor ezt a felvételt készítettem. A plébániatemplom falai a hazai barokk festészet egyik legnagyszerűbb alkotásainak együttesét, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) munkáit őrzik. A festő 1759. augusztus 6-án, a templom felszentelésén való részvétele után távozott el Sümegről. Az új templom felszenteléséről kiállított és a sekrestyében őrzött irat szövege szerint a templomot Krisztus mennybemenetelének tiszteletére szentelték.
Sümeg - Padányi Bíró Márton szobra a plébániatemplom előtt
A plébániatemplom előtt áll Padányi Bíró Márton mellszobra. Az 1693-ban, Padányban született Bíró Márton 1745-ben lett veszprémi megyés püspök, de székhelyét Sümegre tette át, ezután Pázmány nyomdokain járva, fanatikus hittel harcolt a török hódoltság utáni országban már-már teljesen elvesztett katolikus vallás megerősítéséért, újraszervezéséért. Maradandó alkotásai Sümegen a plébániatemplom, a püspöki palota és a Szentháromság oszlop. Jelentősek egyházi irodalmi munkái is.
Sümeg - A háztetők felett már látszik a vár
A plébániatemplomhoz tett rövid kitérő után visszatérünk az Országos Kéktúra útvonalára és a Széchenyi ucára fordulva pillantjuk meg először a háztetők felett Sümeg várát. A meredek hegytetőre épített vár uralja a várost és az egész környéket, Sümegről is számtalan helyről megcsodálhatjuk a fellegvárra nyíló kilátást. Érdemes felballagni az ódon falak közé, mi is felsétálunk majd oda, de először nézzünk inkább körül lenn a városban!
Sümeg - A püspöki palota 1.
A Széchenyi utca aztán beletorkollik a városközpontba vezető Kossuth Lajos utcába, ezen indulunk tovább a kék jelzéseket követve. Innen csak pár lépés kitérőt jelent a püspöki palota megtekintése. Padányi Bíró Márton püspök építtette, egy korábban már itt állott kúria alapjainak felhasználásával. Végül 1755-ben készült el az elegáns, négy tornyos, zárt udvaros, kápolnát is magába foglaló rezidencia. A püspök az építkezésre és az épület berendezésére mintegy 100.000 forintot fordított. Innen is jól látható a magasan fölénk tornyosuló vár.
Sümeg - A püspöki palota 2.
A sümegi palota építéstörténete azonban nem zárult le. 1770 körül copf stílusban építették át a nyugati homlokzatot, így íves, volutás homlokzati díszítést kapott a parkra néző oldal. Ez időben már csak nyaralni, illetve vadászni jártak az egyházmegye elöljárói Sümegre. A következő átalakítás az 1830-40-es években, klasszicista stílusban történt, ekkor nyerte el ma látható formáját a nyugati homlokzat középső szakasza. A palota a 19. század második felétől tovább egyszerűsödött azáltal, hogy a zárterkélyek toronysisakjait és az északkeleti saroktornyot elbontották.
Sümeg - A ferences templom
A püspöki palota mellett áll a volt ferencesrendi kolostor és a vele egybeépített templom. A sümegi ferences templomot és kolostort Széchenyi György veszprémi püspök (1648-58) alapította. Püspökké történt kinevezése után 8 nappal kérte a szalvatóriánus rendtartomány káptalanját, hogy legalább két atyát küldjenek Sümegre, „akik Isten népének szolgáljanak”. Az első szerzetesek P. Sümegi Bonaventura és P. Szegedi István voltak, akik a várban laktak addig, amíg a kolostor elkészült. A templom fölszentelésére 1654. szeptember 29-én került sor.
Sümeg - A ferences templom belülről
A templom főoltára a Dunántúl egyik legszebb barokk emléke. A félköríves alaprajzot követő, gazdag faragással és aranyozással díszített oltárt Acsády Ádám püspök (1725-1745) megbízásából egy kármelita szerzetes testvér, Richter Ferenc Domonkos készítette 1743-ban. A münsteri származású szobrász mesterien látta el feladatát. A nagyméretű csavart, illetve korintuszi oszlopok, a csipkeszerű rácsdíszek, az angyalkák által tartott, könnyedén omló drapériák, a kegyszobrot magában foglaló díszes trónus, az oltár alkotójának rendkívüli tehetségét és a mecénás püspök bőkezűségét dicséri.
Sümeg - A Szent István tér házsora
Érdemes egy kicsi még elnézelődni a püspöki palota és a ferences kolostor környékén, hiszen ez Sümeg ódon belvárosa, keskeny, a Várhegyre kapaszkodó utcácskákkal, öreg házakkal. A képen a Széchenyi István tér házsora látható.
Sümeg - A Várhegy oldalába felkapaszkodó Vak Bottyán utca
Ha fel szeretnénk menni a várba, akkor célszerű a püspöki palota előtti térről a Várhegy oldalába felkapaszkodó Vak Bottyán utcán továbbindulni, mert ennek a végén kezdődik a Várhegyet szerpentinszerűen körbejáró feljáróút. Mi is meglátogatjuk majd a várat, de csak egy kicsit később, először nézzünk még szét a városban!
Sümeg - A Kisfaludy Sándor Gimnázium
A Kossuth Lajos utcára visszatérve és a központ felé továbbindulva hamarosan megpillantjuk az út bal oldalán a Kisfaludy Sándor gimnáziumot. Az épület előtt Ramassetter Vince szobra áll, aki a XIX. század közepén polgármesterként sokat tett a sümegi iskolaügy érdekében: az elemi iskola négy osztályossá szervezését, elemi iskolai leányosztályok létrehozását szorgalmazta, valamint az óvoda számára telket és házat ajándékozott. Vagyona nagyobb részét Sümeg városára, az oktatási és egészségügyi intézmények fenntartására hagyta.
Sümeg - A Flórián téren
A Kossuth Lajos utcán végigballagva érjük el Sümeg központi terét, a Flórián teret. Itt található a buszállomás, ha vonat helyett távolsági busszal utazunk Sümegre, akkor ide érkezünk meg. Mi innen indulunk neki a Várhegy kaptatójának.
Sümeg - A vár feljáróútján 1.
A szabályos csonkakúp formájú Várhegyre felkapaszkodó kövezett feljáróút a hegy délkeleti oldaláról indulva és az óramutató járásával ellentétesen emelkedve szinte teljesen körbejárja a hegyet! Az északi oldalról feltekintve még magasan felettünk vannak a várfalak. Nagyjából itt lehetünk a kaptató felénél.
Sümeg - A vár feljáróútján 2.
További kimerítő hegymászás végén pillantjuk meg magunk előtt a vár bejárati kapuját. Most már egyáltalán nem csodálkozunk azon, hogy várat a története során a törökök soha nem tudták elfoglalni. Ide még békében is nehéz dolog feljutni, hát még akkor, ha bentről még lőnek is az emberre! No, de haladjunk sorjában a vár történetével!
A hagyományok szerint már Koppány vezér idejében egy várszerű erõdítmény állt itt, ahol a templárius lovagok megtelepedtek, aztán a Várhegy déli oldalán 1210 körül vetették meg a mai vár alapjait.
Sümeg - A vár feljáróútján 3.
A kaputól visszapillantva látjuk csak, milyen magasra kapaszkodtunk fel!
A várat először 1292-ben említik az oklevelek, de akkor inkább csak egy lakótorony állhatott a hegytetőn. A XV. század közepén Unyomi Miklós várnagysága idején és irányításával kezdődött meg a vár kiépítése. Ebben az időben építették meg a külső és belső kaputornyokat, a kettő közötti pártázatos várfalat, és ekkor került Vetési Albert püspök címerköve is a korai vár kapuja fölé. Elkészült a kapu mögötti falszorosban a gótikus kápolna, az alsó vár feletti sziklaperemen pedig az emeletes palota.
Sümeg - Megérkeztünk a várfalak közé
Itt már áthaladtunk az alsó kapun, és a várfalak között kapaszkodunk tovább a belső kapu felé.
Sümeg várát a török először 1544-ben ostromolta meg, aztán Veszprém várának elfoglalásától, 1552-től, mintegy kétszáz éven át Sümeg volt a püspökség székhelye, ezért Köves András püspök megkezdte az ostrom során megsérült vár ujjáépítését. A vár északi oldalán belső falakat emeltek, és az északi fal védelmére megépítették a Köves-bástyát. Elkészültek az északi és keleti várfal mögötti ágyúállások, a palotát is megerősítették.
Sümeg - Előadás a várudvaron 1.
Éppen a várjátékok idején látogattuk meg a várat, kosztümös előadás folyt a várudvaron.
A vár története elég viharos volt azokban az időkben a törökök nélkül is. Többször ostromolták egyéb hadak, csellel el is tudták foglalni. A vesztett szentgotthárdi csatából 1664-ben erre visszavonuló török sereg megostromolta a várost, ekkor a vár ki is gyulladt. A vár helyreállítása Sennyei István püspök nevéhez fűződik, aki felépíttette a kaputoronynál levő és róla elnevezett Sennyei-bástyát. A város is hamar felépült, és az 1660-as évek második felében már ismét itt tartották meg a megyegyűléseket.
Sümeg - Előadás a várudvaron 2.
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca során Vak Bottyán vezéreinek, Balogh Ádámnak és Sándor Lászlónak önként hódolt meg a vár õrsége, amely a dunántúli kurucok fontos utánpótlási helye lett. Heister tábornok foglalta vissza 1709-ben császári csapatokkal. Aztán Sümeg várát is utolérte a magyar várak sorsa: 1713-ban a várat az osztrák csapatok hadgyakorlat ürügyén felgyújtották és használhatatlanná tették. Ettõl kezdve a tetõ nélküli falak pusztulásnak indultak.
Sümeg - Kilátás a várfalakról a tanúhegyekre
Habár a vár régészeti feltárása Kozák Károly régész, helyreállítása pedig Koppány Tibor építész vezetésével 1957-64 között megtörtént, és nagyon szépen helyreállították a középkori várfalakat, mégsem csak a várat és a színházi előadást érdemes megcsodálni, hanem a várfalakról elénk táruló egészen fantasztikus panorámát is! Déli irányba tekintve már jól látszanak a távolban a Balaton-felvidék tanúhegyei, balról jobbra haladva a Csobánc, a Tóti-hegy, a Gulács és a Szent György-hegy. Innen nézve a Badacsony szerényen félig elbújik a Szent György-hegy mögé. Egy YouTube animációt ajánlanék még, ami a XVII. századi, még épségben álló várat mutatja be.
Sümeg - Kilátás a várfalakról a városra
Közvetlenül a várfalak alatt terül el Sümeg belvárosa. A kép jobb alsó sarkában jól látható a püspöki palota, mellette a ferencesrendi kolostor épülete és temploma tűnik fel. A távolban, a mezőkön túl kezdődnek a Balaton-felvidék hegyei-dombjai, mi arrafelé indulunk túránkon tovább. Jobbra középen a Tátika-hegy látható, azt még ráadásul meg is másszuk a későbbiekben!
Sümeg - A várhegy és a vár észak felől nézve
Mielőtt azonban nekivágnánk következő túránknak, érdemes körbesétálni a Várhegyet! Ebből az irányból talán a legszebb a rálátás a fellegvár romjaira, hiszen csak az utóbbi időkben kezdett el terjeszkedni Sümeg ebben az irányban. Jól látszik innen a várhoz meredeken felkapaszkodó, szerpentinező feljáróút is. Balra a mezőn a Váristálló (Püspöki lovarda) karámjának sarka, jobbra a Hotel Kapitány parkjának széle is feltűnik a képen.


-hörpölin-


FEL A TARTALOMJEGYZÉKRE FEL A TARTALOMJEGYZÉKRE UGRÁS A KÖVETKEZŐ ALBUMRA

A tárhelyszolgáltató neve: Port Kft.
A tárhelyszolgáltató címe: 9200 Mosonmagyaróvár, Szent István király út 60.
A tárhelyszolgáltató e-mail címe: info@webtar.hu
A honlap szerkesztőjének neve: Horváth Béla
A honlap szerkesztőjének e-mail címe: horvabe1959@gmail.com
   
A honlap szerkesztője mindent megtesz azért, hogy az itt közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de semmiféle felelősséget nem vállal bármely, ezen információk használatából adódó kár bekövetkeztéért. A honlap adatainak használatával Ön elismeri, hogy azt csak és kizárólag saját felelősségére teszi.
Creative Commons Licenc Creative Commons license: Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International
Kérem, olvassa el a honlap Cookie Policy-jét! Fontos információkat tartalmaz!