UGRÁS AZ ELŐZŐ ALBUMRA FEL A TARTALOMJEGYZÉKRE UGRÁS A KÖVETKEZŐ ALBUMRA



48. túra:
Putnok, vasútállomás - Zádorfalva


Túraleírás

A Putnok déli szélén fekvő vasútállomásról indulva besétálunk a központba, majd észak felé hagyjuk el a települést. A Kelemérre futó keskeny aszfaltúton érjük el a Szörnyű-völgyben fekvő festői kis halastavat, majd onnan továbbindulva a Pálma-forrás rétjén hagyjuk ott az országutat. Felkapaszkodunk a Piroska-hegyre, elhaladunk a Kis-Mohos és a Nagy-Mohos szittyós, mocsaras mélyedése mellett, majd visszatérünk a faluk közötti kisforgalmú aszfaltútra. Megyünk rajta egy darabon, majd a hajtűkanyarjait levágva leereszkedünk Kelemérre. Megtekintjük a református templom mellett a Tompa Mihály múzeumot, pecsételünk, majd átsétálunk a közeli Gömörszőlősre. Itt is bélyegzünk, megnézzük a Néprajzi Múzeumot és a Szabadtéri Gazdálkodási Gyűjteményt, majd a falut elhagyva felkaptatunk a füves dombtetőkre. A Bors-völgyön keresztül ereszkedünk le Zádorfalvára, mostani túránk végpontjára. Túránk a hivatalos adatok szerint 18,2 km hosszú, 365 m szintemelkedéssel.

A Borsodi-dombságon és az Aggteleki-karszton átvezető háromnapos túránkat ott folytatjuk, ahol a bükki csavargásunkat befejeztük: a putnoki vasútállomáson. Pecsételünk az állomásépület peronok felőli falán elhelyezett kéktúra bélyegzővel, aztán összekapjuk magunkat és a városszéli állomásról elindulunk befelé Putnok központjába.
A hosszú és egyenes Rákóczi Ferenc úton nagyjából tíz perc alatt érjük el a városközpontot. A Mátyás király tér kis parkja mellett a Gömör áruház épülete áll, itt még beszerezhetjük a hiányzó dolgokat, Jósvafőig ez gyakorlatilag az utolsó lehetőség erre, hiszen ezután már csak kisebb falvakat fogunk érinteni egészen odáig.
A Mátyás király téren ráfordulunk a városon átvezető 26-os főútra, vagyis a Kossuth utcára és a Gömöri Múzeum előtt elhaladva érünk ki a Serényi László térre. Előttünk magasodik az 1835-ben, klasszicista stílusban épült római katolikus templom. Érdekesség, hogy jellegzetes tornya csak 1854-re készült el. A főútról letérve a templom mellett indulunk majd tovább.
De előtte nézzünk szét egy kicsit a Serényi László téren! A szépen parkosított tér északi oldalán, a templom mellett áll a világháborús háborús emlékmű a park fái között.
A tér túlsó oldalán Szent István király szobra bújik meg az öreg házak mellett.
A templom mellett a Serényi Béla utcán továbbindulva pár lépéssel elérjük a kastélyparkot. 1834-ben, az egykori putnoki vár helyén épült fel a klasszicista stílusú Serényi-kastély. Ezt követően 1860-ban Serényi László átalakíttatta az épületet, mely ekkor nyerte el a ma is látható megjelenését. A kastély parkja egykor hatalmas volt, mára pár perc alatt könnyedén bejárható az egész terület. A kastély államosítása után - sok társához hasonlóan - szociális foglalkoztató intézet működött a szebb napokat megélt nemesi hajlék falai között. Az ingatlan értékesítése után az intézet átköltözött a kastély parkjával szomszédos területre. A kastély jelenleg magántulajdonban van, nem látogatható. Forrás
A kastély keleti frontja. De ki is volt a Serényi család, akikről még utcák is vannak elnevezve a városban? Serényi László gróf mintagazdaságot hozott létre a településen, melyet gyakran felkerestek tanulmányozás céljából, s melyen keresztül számos család megélhetését biztosította. Aktív közéleti szerepet vállalt és minden tevékenységével igyekezett segíteni a polgári fejlődést. László legkisebbik fia, a Budapesten született Béla, a birtokok és a kastély mellett a közügyek iránti fogékonyságát is örökölte apjától. Több ízben volt kereskedelmi és földművelési miniszter a múlt századelő gyakran változó kormányaiban. Politikai elfoglaltságai következtében ideje nagy részét a fővárosban töltő gróf nem feledkezett meg Putnokról és a putnokiakról sem. A köztudatban ma is Putnok Széchenyijeként él. Forrás
A kastélypark bezárt kapujától továbbindulva a kanyargós Serényi Béla utcán hagyjuk magunk mögött Putnokot.
Az utolsó házakat is elhagyva nem ér véget az út aszfaltozása, hiszen ez a Kelemért Putnokkal összekötő nagyon kis forgalmú országút. Mellettünk egyre magasabbra emelkednek a Borsodi-dombság első halmai, mi pedig lassan végigjárjuk az úton az irtásfoltos Forrás-völgyet.
Később az országút egy „S” kanyarral kifordul alólunk, ahogy keresztezi a völgy alján csordogáló Szörnyű-völgyi-patakot, de mi maradunk a vízfolyás bal partján és egy erdei ösvényen indulunk tovább. Utunk egyre magasabbra kapaszkodik a domboldalban, már mélyen magunk alatt halljuk a csobogó patakot, de aztán ismét visszaereszkedünk a völgybe.
Nagyjából egy órával a Putnok központjából való indulásunk után érjük el a Szörnyű-völgyi horgásztavat. Az országút pont a duzzasztott tavacska mellett halad el, pár lépés kitérővel lesétálhatunk a partjára és az egyik padra letelepedve pihenhetünk egy sort. Ez az egyik kedvenc helyem az Országos Kéktúra útvonalán és bármikor, amikor errefelé járok, megállok néhány percre megcsodálni a minden évszakban egyformán szép tavacska látványát!
Érdekesség, hogy ezt a tavat is Serényi Béla gróf építtette még az 1910-es évek elején. Korábban több tó is volt a völgyben, de az azokat elzáró gátak már részben megsemmisültek, már csak egyetlen maradt meg a tófüzérből. A tavak kezdetben haltermelési, később horgászati célokat szolgáltak. Jelenleg is horgásztóként üzemel a pecások legnagyobb megelégedésére. A halastó jelentős természeti értéket képvisel. A létesítése óta eltelt több mint 100 év alatt természetszerűvé vált, számos védett fajnak élőhelyül szolgálva. A halállomány főleg pontyból, amurból, csukából, pisztrángból, dévérkeszegből, compóból, kárászból áll. Forrás
A horgásztó a gátról nézve. Az előtérben a tó túlfolyója látható.
A tó után visszatérünk a keskeny erdei aszfaltútra és azon indulunk tovább.
De most már nem maradunk sokáig az országúton, nagyjából öt perc alatt elérjük a Pálma-forrás tisztását. A kék sáv jelzések rögtön a rét déli szélén letérnek az útról és keréknyomokon belevágnak a Piroska-hegyre vezető kaptatóba, de érdemes pár lépés kitérőt tennünk a tisztás északi végében található forráshoz.
A Pálma-forrás első foglalása is Serényi Béla gróf nevéhez fűződik. Tulajdonképpen ez a bővizű forrás táplálja a horgásztavat is, vele együtt készült el több mint száz évvel ezelőtt. A forrás - Serényi Béla korán elhunyt hitvese emlékére – a Pálma nevet kapta. Forrás
Árnyas erdei út vezet fel a Piroska-hegy irtásfoltos tetejére.
A Piroska-hegy tetején, egy irtásfolt sarkán tér le a kéktúra a keréknyomokról és indul neki az erdőnek egy ösvényen. Erről az irtásfoltról nyílik ez a szép kilátás a völgyben fekvő Kelemérre (közelebbi házak) és Gömörszőlősre (távolabbi település). Mai túránk során mindkettőt érinteni fogjuk. Azért nincs ilyen közel hozzánk a két falu, a kép elég nagy zoommal készült!
A letérés után nagyjából hat-nyolc perc alatt érjük el a Kis-Mohos lápos mélyedését. A mellette fekvő Nagy-Mohos tóval együtt a harmadidőszaki üledékekből felépülő Piroska-hegy ÉNy-i oldalának megcsúszásával, suvadással kialakult mélyedésben jött létre. A Nagy-Mohos kb.25.000, a Kis-Mohos kb. 15.000 éve, a mainál nedvesebb és hűvösebb éghajlatú időszakban keletkezett. A lápok kialakulását, fennmaradását kőzettani, domborzati viszonyok és mikroklimatikus okok együttesen tették lehetővé.
Az 1,8 hektáros Kis-Mohos és a 4 hektáros Nagy-Mohos csak a csapadéktól és a talajvíztől befolyásoltak, nincs hidrológiai kapcsolatuk más vízrendszerrel. A tavacskák az elmúlt évezredek során lassan feltöltődtek, amiben a talajbemosódások mellett a rajtuk kialakult növényzet meghatározó szerepet játszott. Ennek során a főleg szőr- és tőzegmoha alkotta rétegek megőrizték az eltelt időszak növényzetének emlékeit, kiemelkedő vegetációtörténeti jelentőségűvé téve a területet. Ezen a két képen a Kis-Mohos egy nedvesebb időszak végén lett lefényképezve, amikor víz borította a lápot.
Ez a harmadik kép 2017 tavaszán készült, amikor a láp kiszáradt és láthatóvá vált a moha borította felszíne. Az Országos Kéktúra elhalad mindkét lápos tavacska mellett, de a Mohos-tavak felszíne csak előzetes engedéllyel és szakvezetővel látogatható terület, melyet elsősorban szakmai látogatók, terepgyakorlatok hallgatói, illetve természetvédelmi szaktáborok résztvevői keresnek fel. Forrás
A Mohos-tavak után még visszatérünk az erdőn átvágó keskeny aszfaltútra, aztán a hajtűkanyarjait levágva leereszkedünk a Bakó-tető oldalában a völgyben fekvő Kelemérre. A bokros domboldalból készült ez a kép az alattunk elterülő faluról.
Hamar elérjük a faluközpontot, itt tudunk pecsételni a község református templomának udvarára nyíló kertkapura felszerelt dobozból elővéve a kéktúra bélyegzőt. A kapuhoz vezető lépcső alján Tompa Mihály mellszobra áll, aki az 1848-49-es szabadságharc leverése után egy rövid ideig itt élt Keleméren.
A költő emlékére egy kis múzeumot is berendeztek a templomkertben. Érdekesség, hogy Kelemér nevéből ered Tompa Mihály költői álneve, a Rém Elek.
Az emlékhely - a teljes életútja helyett - a sokat szenvedett pap-költő, Tompa Mihály keleméri éveit mutatja be. A kiállítás művelődéstörténeti kitekintésű. Nem pusztán Tompa személyét és személyes emlékeit, valamint irodalmi és egyházi kapcsolatait igyekszik feleleveníteni, hanem az abszolutizmus légkörét is megpróbálja érzékeltetni egy eldugott gömöri faluban élő pap-költő szemszögéből. Forrás
A református templom szószéke. Tompa Mihály itt tartózkodása alatt a falu lelkésze volt, tehát ő is prédikálhatott erről a szószékről!
A templomon kívül és a templom tornácán a Sajó-vidéki Fejfák Gyűjteményét tekinthetik meg a látogatók, melyet dr. Faggyas István gyűjtött össze Aggtelektől a Sajó vonaláig terjedő településekről.
Kelemérről még az előzőnél is keskenyebb, alig egy autónyi szélességű aszfaltút vezet át a szomszédos Gömörszőlősre. Erről az útról visszapillantva készítettem ezt a képet a keleméri református templomról és a mögötte húzódó Bakó-tető erdős oldaláról.
Kelemér központjából alig fél óra alatt átérünk Gömörszőlősre. A kis zsákfalu főutcáján végigballagva több szépen felújított parasztházat is láthatunk. A korábbi Poszoba 1906-ban vette fel a Gömörszőlős nevet, és a sors fintora, hogy Trianon után ez maradt az egyetlen település, ami Magyarország területén őrzi a hajdani Gömör vármegye nevét.
Természetesen Gömörszőlősön is van Tompa Mihály emlékmű.
A Néprajzi Gyűjtemény épülete. A gyűjteményt a Tompa Mihály Gömöri Kulturális Egyesület lelkes lokálpatriótái hozták létre több évtizedes gyűjtő és szervező munkájukkal. Működtetését ma is az egyesület biztosítja a helyi tagjainak önkéntes munkájával.
Itt láthatók a népi gazdálkodás és az erdőgazdálkodás kisebb munkaeszközei, valamint a háztartás és a kenderfeldolgozás eszközei, berendezései.
A falakon fotók segítségével láthatók gyakorlati alkalmazásuk, valamint Dél-Gömör gazdag népi építészetének jellemző objektumai.
A Néprajzi Gyűjtemény mögötti árnyas kertben található az önellátó paraszti gazdaság földműveléssel, állattenyésztéssel kapcsolatos nagyobb méretű munkaeszközeit, gépeit bemutató szabadtéri kiállítás.
A fészerek alatt és a csűrökben többféle szekeret, kocsit, lovas szánokat, cséplőgépeket, petróleummal üzemelő erőgépeket, gabonaőrlő szerkezeteket, tűzoltókocsikat és számos földművelő eszközt láthatunk. Forrás
Szépen felújított parasztház áll Gömörszőlős faluvégén.
Gömörszőlős után végre kikopik a talpunk alól az aszfalt, amin kis szünetekkel egészen Putnok óta gyalogoltunk, és alig járt keréknyomokon indulunk neki a füves dombhátaknak. Készüljünk fel, hogy errefelé csak kevés jelzéssel fogunk találkozni, rá kell bíznunk magunkat a ritkásan elhelyezett irányítótáblák útmutatására.
Kapaszkodás a füves keréknyomokon a Karu-fészke-tetőre a kaszálókon keresztül. A nyomok eltéveszthetetlenek, csak követnünk kell azokat.
Ha egy pillanatra megállunk a domboldalban és visszapillantunk a megtett távra, már mélyen magunk alatt látjuk Gömörszőlős völgyét.
Kissé tovább kapaszkodva feltűnik a hosszú Bors-völgy távolabbi végén Zádorfalva templomtornya. Nehéz megtalálni a Zádorfalva felé kiágazó alig járt nyomokat, nagyjából ott kell keresnünk azokat, ahol ez a kilátás nyílik jobbra a Karu-fészke-tető legmagasabb csúcsára felkapaszkodó keréknyomokról.
Egy rövidebb bokros, erdős szakasz után kiérünk a Bors-völgy kaszálóira, legelőire, onnan nyílik ez a kilátás Zádorfalvára.
A faluvéget elérve már jól látszik a domboldalban álló református templom.
A község főutcájáról, a Nagy útról látható a dombra szaladó Tompa Mihály utca végén álló templom és parókia épülete. 2011-ben még itt szálltam meg olcsón, de információim szerint már évek óta nem lehet szállást találni itt Zádorfalván. A kéktúrázók közül többen is ajánlják a Dapsy vendégházat Alsószuhán. A szállásadók meg tudják oldani, hogy a kéktúrázókért átjöjjenek Zádorfalvára és másnap vissza is hozzák őket ide. Telefon: +36 48 358 025 és +36 20 940 3175.
A paplak épülete közelről


-hörpölin-


UGRÁS AZ ELŐZŐ ALBUMRA FEL A TARTALOMJEGYZÉKRE UGRÁS A KÖVETKEZŐ ALBUMRA


  View My Stats