|
|
|
6. túra: Gérce - Hosszúpereszteg
Túraleírás
Hatodik túranapunk során folytatjuk az utunkat a Kisalföldön. Gércéről továbbindulva hamarosan elérjük a Rózsáskerti erdészháznál (kéktúra pecsételőhely) a Farkas-erdőt, átvágunk rajta, érintve a Scherg házaspár sírját és a Banya-fákat. Pecsételünk a Hidegkúti vadászháznál majd megérkezünk Káldra, ahol szintén bélyegzünk az igazolófüzetünkbe. Káldról mezőkön és erdőfoltokon keresztül jutunk el Hosszúperesztegre (kéktúra pecsételőhely). A hivatalos adatok szerinti 24,5 kilométer hosszú utunkon összesen 210 méter a szintemelkedés.
Gércét a katolikus és evangélikus temetőkhöz vezető keskeny aszfaltúton hagyjuk el. Egy dombhátra kapaszkodik fel alattunk az út, közepe tájékán megállva és visszatekintve jól látszik a távolban a Ság-hegy.
Gércét elhagyva virágzó repcemezők között vágott át a földút 2011 tavaszán, így érkeztem ki ismét a 84-es főközlekedési úthoz.
A 84-es főúttól körülbelül húsz perces séta egy keskeny aszfaltúton a Rózsáskerti erdészház. Az erdészház pontosan a Farkas-erdő szélén áll egy bekerített telken. Az Országos Kéktúra bélyegzője a kerítés sarkán található a szokásos kis kék-fehér dobozkában. Pecsételés után továbbindulunk az aszfaltúton.
Az Országos Kéktúra a keskeny aszfaltúton indul neki a Farkas-erdőnek, de alig néhány perces séta után a 
jelzések balra, egy gyalogútra térítenek bennünket az aszfaltútról. Itt áll az erdőben Scherg Lőrinc és felesége, Stegmüller Mariann síremléke. Scherg Lőrinc Bajorországból érkezve telepedett le Magyarországon és lett a Farkas-erdő főerdésze. Schergnek jelentős szerepe volt a magyar erdőgazdálkodás alapjainak lefektetésében, fejlesztésében és a környező országokéhoz való felzárkóztatásában.
jelzések balra, egy gyalogútra térítenek bennünket az aszfaltútról. Itt áll az erdőben Scherg Lőrinc és felesége, Stegmüller Mariann síremléke. Scherg Lőrinc Bajorországból érkezve telepedett le Magyarországon és lett a Farkas-erdő főerdésze. Schergnek jelentős szerepe volt a magyar erdőgazdálkodás alapjainak lefektetésében, fejlesztésében és a környező országokéhoz való felzárkóztatásában.
A Scherg házaspár sírja után visszatérünk az aszfaltútra, aztán újabb húszperces menet végén ismét egy érdekességhez érkezünk: a kidőlt Banya-fák tisztásához. Az úttól körülbelül 50 méterre lévő kis, köralakú tisztáson fekszenek az 1995-ben kidőlt hatalmas kocsánytalan tölgyek maradványai. Ezek a körülbelül 300 éves fák voltak az utolsó szemtanúi az erdősítés előtt itt legelésző nyájaknak és pásztoraiknak.
Több fatörzs is hever a tisztás füvén, de még így, lassan korhadva is látszik rajtuk hajdanvolt nagyságuk. Érdemes itt pihenni egyet, hiszen az árnyas tisztáson letelepedésre csábítanak a pihenőpadok és asztalok. 2005-ben, az első kéktúra bejárásomon itt sátoroztam a fiammal a tisztáson.
Egy érdekes képet kaptam néhány éve a honlap egyik olvasójától a még álló Banya-fákról. A fekete-fehér kép IDE KATTINTVA tekinthető meg.
Egy érdekes képet kaptam néhány éve a honlap egyik olvasójától a még álló Banya-fákról. A fekete-fehér kép IDE KATTINTVA tekinthető meg.
A tisztás déli szélén áll a Böröndy Lajos erdőmérnök (1889 - 1951) emlékére állított kopjafa. Böröndy Scherg Lőrinc mellett a tölgyes erdőgazdálkodás kiemelkedő személyisége és a farkaserdei erdészeti munkák szakmai irányítója volt 1919-től 1948-ig. A kopjafát a Szombathelyi Erdészeti Rt. és az Országos Erdészeti Egyesület Szombathelyi Csoportja állította 1998-ban.
A Banya-fák tisztása után továbbindulunk a Farkas-erdőn nagyjából észak-déli irányban átvágó nyílegyenes aszfaltúton. Különböző korú erdőpagonyok között haladunk el az utunk során, friss irtásoktól az öreg erdőfoltokig szinte mindenfajta korú erdőállománnyal összeakadunk, sőt, még egy több mint száz éve kezeletlen „őserdőt” is megnézhetünk. Az erdőrészek jellemzőire takaros, festett fatáblák hívják fel az erre járók figyelmét.
Megérkeztünk a hosszú, egyenes aszfaltút végén fekvő Hidegkúti vadászházhoz. Aki valami egyszerű kis lakra számít, az nagyon meglepődik a szép, igényes épület és a gondozott, pázsitos kert láttán. Természetesen ez a vadászház is kéktúrás pecsételőhely, a pecsét szabványos kék-fehér fémdoboza a léckerítésre van szerelve, bár ezen a képen nem látható.
A vadászház a Szombathelyi Erdészeti Zrt. tulajdonában van. Az épületkomplexum 2000-ben készült el, többek között összkomfortos szobák, apartmanok és egy 70 fő befogadására is alkalmas konferenciaközpont található itt. Ezeket főleg oktatási, továbbképzési célokra ajánlja az erdészet magánszemélyeknek, cégeknek, szervezeteknek, egyesületeknek, csoportoknak. Az épület központi fűtéssel ellátott, helyben szauna szolgáltatás is igénybe vehető. Mindezekből is látható, nem vékonypénzű vándorturisták részére ajánlják éjszakai menedéknek!
A Hidegkúti vadászháznál véget ér a keskeny aszfaltút - hiszen a vadászház bekötőútja - innen már földutakon, keréknyomokon ballagunk tovább a Farkas-erdőn keresztül. Egy darabon derékszögű kanyarokat teszünk a különböző korú pagonyokat egymástól elválasztó nyiladékok útjain, felváltva északkelet és délkelet felé haladva. Időnként villanypásztorok szegélyezik az utunkat, ezek a ritkított erdőben fejlődő sarjadékot hivatottak védeni az erdei növényevő állatok ellen.
Egy villanypásztorral védett, néhány éves bekerített irtásfolt mellett vezet el a kéktúra útja. Az irtásfolton néhány tölgy hagyásfa áll magányosan, ezeket azért hagyják meg a favágók, hogy az általuk elhullajtott makkokból nőjön ki az újulat.
Egy újabb hatalmas, kidőlt tölgy mellett visz el az utunk: az Avasi Öreg Tölgyet is 1995-ben döntötte ki egy hatalmas vihar a Banya-fákhoz hasonlóan, aztán a fát az út mellé fektették és gesztjét levágták egyenesre. Az első kéktúra bejárásunkkor 14 éves fiam állt a kidőlt fa mellé, és látható, hogy az öreg tölgy törzsénak átmérője nagyobb volt, mint a fiam magassága!
Az Avasi Öreg Tölgy után a kéktúra rátér a Káld felé vezető széles, murvás erdőgazdasági útra. Egy irtásfolton keresztül ez a kilátás nyílik a Ság-hegyre. Sajnos, ennél közelebb már nem kerülünk hozzá a túránk folyamán!
Murvás erdőgazdasági úton Káld felé.
Káld központját a murvás út folytatásán, a József Attila utcán érjük el. Az itt álló későbarokk stílusú római katolikus templomot Anreith János György építette 1799-ben, de klasszicista stílusú tornyát csak 1835 körül fejezték be. Mellékoltárképeit Dorfmeister István festette, szószéke és két mellékoltára későbarokk stílusú. A templom védőszentje Keresztelő Szent János.
Káldon a Korona kocsmában is pecsételhetünk a kéktúra igazolófüzeteinkbe. Célszerű itt pihenni egy sort, mielőtt belevágnánk a Hosszúperesztegig vezető utunkba.
Káldot a Dózsa György utcán hagyjuk el, ennek a folytatása ez az erdőszéli szekérút. Balra, az erdő szélső fái mögött a Kis-Lánci-dűlő megművelt földjei húzódnak.
Egy jó órányi út végén hagyjuk magunk mögött végleg a Farkas-erdőt. Itt az eddigi, az erdőn keresztülvezető utunk kifut a megművelt területek és kaszálók közé. Habár ez az egyenes út nagyon csábító, nekünk mégsem erre kell menni, hanem rögtön az erdőszélen balra térünk, a képen láthatónál sokkal kevésbé kijárt keréknyomokra! Egy rövidebb pihenőt tartottam az erdőszélen a második bejárásomon, ekkor jöttek velem szemben a mezőkön keresztül ezek a lovasok.
Mezők, kaszálók között vezetnek az alig járt keréknyomok délkelet felé. Jobbra már látható a Tomaji-erdő, ide fogunk majd befordulni egy erdőszéli útelágazásban.
A Tomaji-erdő után érkezünk ki a Hosszúperesztegig húzódó szántóföldek szélére. A falu valahol a távoli erdősáv mögött bújik meg, addig jó két kilométer kell megtennünk a földeken átvezető földúton.
A mezőkön átvezető utunk felénél érkezünk meg ehhez a magányos kőkereszthez.
Hosszúpereszteg határában értem el az Arany János utcát, ezen indultam tovább a faluközpont felé.
A falu közepén a 8-as főutat keresztezve érkezünk meg a római katolikus templomhoz. A templomkert előtt áll Szent Flórián szobra.
A templom 1781-ben épült a gótikus szentély meghagyásával. Harangjait 1906-ban és 1927-ben öntötték Sopronban. Angster orgonája 1907-ben készült.
Nem szokott szerencsém lenni a templomokkal, hiszen hétköznap általában zárva vannak, de itt szerencsével jártam, mert éppen a pünkösdi miséhez készülődtek, egymás után érkeztek az emberek. Még a mise kezdete előtt készítettem ezt a felvételt a templom belsejéről.
-hörpölin-
|
|
|
|
| A tárhelyszolgáltató neve: | Port Kft. |
| A tárhelyszolgáltató címe: | 9200 Mosonmagyaróvár, Szent István király út 60. |
| A tárhelyszolgáltató e-mail címe: | info@webtar.hu |
| A honlap szerkesztőjének neve: | Horváth Béla |
| A honlap szerkesztőjének e-mail címe: | horvabe1959@gmail.com |
| A honlap szerkesztője mindent megtesz azért, hogy az itt közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de semmiféle felelősséget nem vállal bármely, ezen információk használatából adódó kár bekövetkeztéért. A honlap adatainak használatával Ön elismeri, hogy azt csak és kizárólag saját felelősségére teszi. | |
 Creative Commons license: Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International | |
| Kérem, olvassa el a honlap Cookie Policy-jét! Fontos információkat tartalmaz! | |