Körülbelül két éve kért fel a Magyar Természetjáró Szövetség, hogy legyek az egyik kéktúra ellenőr, vagyis az a személy, aki a szövetséghez leadott és telepecsételt kéktúra igazolófüzetekben ellenőrzi azt, hogy az adott személy végigjárta-e hitelt érdemlő módon az útvonalat. Állandó társam ebben Csernus Gábor, aki hozzám hasonlóan megszállott kéktúrázó (sőt, körülbelül négyszer megszállottabb, hiszen amíg én csak háromszor jártam végig az Országos Kéktúrát, ő már tizenegy (11) alkalommal teljesítette azt! Most arról szeretnék röviden szólni, milyen rendszeresen visszatérő hibákat találunk a füzetekben.

Először is lássuk, mi is található az igazolófüzetekben az igazolásról módjáról. A régi fajta (még fekete-fehér térképeket tartalmazó) füzetekben a következő található erről: „A teljesítés igazolása: a résztvevőknek a Kéktúra teljesítését, valamennyi ellenőrző pont érintését, hitelt érdemlő módon igazolni kell. Ez általában az egyéni igazoló füzet megfelelő helyére beütött bélyegzéssel és keltezéssel történik. Valamennyi ellenőrző ponton kell pecsételni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy az útvonalon fekvő legközelebbi - erre nem kijelölt - hely bélyegzője is megfelelő. A túraszakasz megszakításakor és újrakezdésekor is kell pecsételni.”

Az új, színes térképes füzetben pedig a következő szöveg található:
„ Hol kell bélyegezni?
Bélyegezni azokon a helyeken kell, ahol azt az igazolófüzetben bélyegzésre szolgáló, üresen hagyott négyzetekben jelöljük. Bélyegzéshez az Országos Kéktúra egyedi grafikákkal ellátott bélyegzőit használd!
...
Dátumot is kell írni a bélyegzőlenyomat mellé?
Igen, a bélyegzőlenyomat mellé a bélyegzés dátumát a megadott helyre be kell írni.
...
Mit kell tennem, ha megszakítom a túrát valahol?
Amennyiben a túrát egy igazolóponton megszakítod, majd később ugyaninnen folytatod (vagy éppen ide érkezel), az e célra szolgáló második dátumhely kitöltésével igazolhatod ezt, így második bélyegzésre nincs szükség. A túra megszakításának az számít, ha az utat több mint egy nap kihagyás után folytatod.”

Ennyit a kiírásról, most nézzük a gyakorlatot! Alapvető dolog, hogy igazoláshiányos füzeteket nem fogadunk el! Minden bélyegzésnek meg kell lennie, vagy azok hiányában az igazoló fényképnek (szelfinek), ami azt bizonyítja, hogy ott jártatok az ellenőrzőponton! Ezeket a képeket pedig lehetőleg ne e-mailben küldjétek el a szövetségnek, hanem nyomtassátok ki, vagy a fényképet tegyétek be a füzetbe a megfelelő oldalra (természetesen a fényképet a füzettel együtt visszaadja a szövetség a jelvény átvételekor). Akár be is ragaszthatjátok azt egy rövid celluxszal a füzetbe, így nem csúszik ki onnan!

Az is gyakran baj szokott lenni, hogy hiányzik a régi típusú igazolófüzetekben a dupla pecsételés a túrák határán, az új füzetekben pedig a dupla dátumozás. Pedig ezek nagyon fontosak, hiszen ebből látjuk mi, ellenőrök azt, hogy hol voltak a szakaszhatárok, vagyis hol fejeztétek be az egyik túrátokat és kezdtétek el a következőt.

Miért is fontos ez? Ahogy haladtok a kéktúrán, egymás után nyomjátok be a pecséteket a füzetbe, a dátumozások folytonosan követik egymást, még egy többnapos túra is könnyen végigkövethető a számunkra. Azonban egyszer csak egy több hónapos ugrást látunk két szomszédos pecsételőpontnál. Ez mit jelenthet alapból a számunkra? Azt, hogy az egyik ponton ott voltatok az egyik időpontban, a másikon pedig hónapokkal (esetleg évekkel) később, vagy korábban. És akkor mi van a két pont közötti túraszakasszal? Azt mikor teljesítettétek?

Előfordul, hogy olyan füzet is a kezünkbe kerül, ahol három, vagy több egymást követő ellenőrzőpontnál is különböző a dátumozás. Itt aztán végképp tanácstalanok vagyunk és leginkább az merül fel bennünk, hogy a túrázó csak elment valamikor az adott helyre, nyomott egy bélyegzést a füzetébe, aztán onnan nem ment semerre, sem az előző, sem a következő pecsételőpontra. Vagyis érintőpontosként kezelte a kéktúrát, pedig az a kiírás szerint útvonalkövető túra. Tehát nem csak össze kell gyűjteni a bélyegzők lenyomatait, de végig kell járni közöttük a jelzett útvonalat is!

A bejárás követhetősége nagyon fontos a Magyar Természetjáró Szövetség számára, így tehát a mi számunkra, ellenőrök számára is, hiszen ők bíztak meg bennünket az ellenőrzési munkával! Az ilyen hibás, vagy hiányos füzeteket nem írjuk alá, hanem jelezzük a problémát a szövetség felé, aki aztán felszólítja a túrázókat a hiányok pótlására!

Tehát összefoglalva:

• pecséthiányos füzetet csak akkor fogadunk el, ha a hiányos oldalra oda van téve az igazoló kép, amelyen a pecsételőpont és a személy egyaránt felismerhető
• Minden túrahatár legyen megfelelően jelezve: a régi füzetekben dupla pecsételéssel és dátumozással, az újban pedig egy pecséttel, de dupla dátumozással!
• Legyen kitöltve az igazolófüzetben a teljesítő adataival a megfelelő oldal, gyermek kéktúra jelvény igénylése esetén a születési dátum is fontos, hiszen a jelvények csak 14 éves korig adhatóak ki!

Sokszor kérdezik, hogy miért kell ilyen vaskalaposnak lenni, lehetne lazábban is kezelni az igazolást. Erre csak azt tudom mondani, hogy minden játéknak megvannak a saját szabályai, melyeket be kell tartani, pláne, ha valami díjat is szeretnénk kapni érte. Senki sem vitatja, hogy labdarúgásnál milyen szabálytalanságért jár a tizenegyes, vagy kézilabdában a hétméteres. Hiszen le van írva. A kéktúrázásnak is megvannak az írott szabályai. Benne vannak az igazolófüzetekben. Tartsuk be azokat, nincs olyan sok, hogy ne tudnánk megjegyezni!

Többször hivatkoztak már arra a számonkéréskor, hogy nem olvasták el a kiírást. Pedig ez csupán pár perc, de az elolvasásával és értelmezésével sok kellemetlenségtől kímélhetik meg magatokat a kéktúrázók! Gondolkozzunk el azon, hány nap alatt járjuk végig az Országos Kéktúrát? Időben nem is hozzámérhető az a csekély idő, ami alatt végigolvassuk és értelmezzük a kiírást! Tegyük hát meg!