Egy érdekes cikkre hívták fel a figyelmem néhány nappal ezelőtt: a Solymár online hírportál információi szerint az önkormányzat 2016-ben megvásárolta az évtizedekkel ezelőtt lepusztult és jelenleg elhagyatottan álló zsíroshegyi turistaház romos telkét és a ház felújítását tervezi elsősorban pályázati pénzekből.
Ha valaki már kirándult Budapest környékén, több turistaház romjaival is találkozhatott, csak az Országos Kéktúrát járva érinthette a Nagy-szénás csúcsa alatt állót, a kevély-nyergit és a cikkben említett zsíroshegyi romokat is. De hogyan pusztulhattak el ezek a szép helyeken álló turistaházak? A történetük röviden az, hogy a II. Világháború előtt egyesületi kezelésben álló házak jól prosperáltak, de a háború után államosították azokat, majd a Turistaházakat Kezelő Vállalathoz (TKV) kerültek, ahol a folyamatos karbantartás híján az állapotuk egyre csak romlott. A Budapest környéki turistaházak többsége már nem érhette meg a rendszerváltást.
Minden tiszteletem a solymári önkormányzaté, ahol fantáziát látnak a turistaház újjáépítésében, és úgy gondolják, rentábilisan tudják majd üzemeltetni és fenntartani azt. Nézzük meg, jól gondolják-e mindezt a solymáriak? Lássuk először, vannak-e a környéken más turistaszállások, melyek elvonhatják a forgalmát? Azonnal belátható, hogy a fentebb már említett TKV „áldásos” tevékenységének hála a ház hiánypótló lesz, hiszen egyelőre a főváros környékén a Budai-hegységben és a Pilisben nincs más, folyamatosan elérhető turistaszállás!
Második kérdés, hogy lesznek-e vendégek a házban? Mivel az Országos Kéktúra pont a felújítandó ház mellett halad el, a kéktúrázók garantáltan be fognak térni, de lássuk be, ők maguk nem tudnak akkora forgalmat generálni, ami el tudna tartani egy komplett, állandó személyzettel rendelkező szállást! Itt meg kell célozni a környéken kirándulókat is! Jó példa erre a dobogókői turistaház, ahol a ház előtti rendszeres bográcsozással a hegyen hétvégén sétálgató több száz embert meg lehet fogni. Kiváló hasznosítás lehet még az erdei iskola is, ekkor pont a turisztikailag gyengébb tavaszi és őszi időszakban lehetne állandó bevételre szert tenni.
Néhány éve már nem is látszottak az elhanyagolt telken álló ház romjai
Maga a turistaház nagyon jó helyen fekszik: a lakott terület szélén, tehát áruellátása kisteherautókkal, furgonokkal folyamatos lehet, a környék szép kilátást nyújtó pontjai pedig rengeteg turistát, kirándulót vonzanak. Van a szomszédságában villany, víz, csatornahálózat, tehát közművekkel is könnyen ellátható. Szóval ebben sincs hiba és elmondható: vétek lenne egy ilyen lehetőséget kihasználatlanul hagyni! Inkább az a furcsa, hogy ez eddig még senkinek nem jutott az eszébe!
És most nézzünk egy kicsit távolabb! Egyre népszerűbb a kéktúrázás, 2019-ben már meghaladta a 400 főt a teljesítők száma, és az eladott igazolófüzetek számából látható – ami több ezerre tehető évente –, hogy folyamatosan emelkedik azok száma is, akik belefognak. Tehát a szálláskeresők száma is csak nőni fog! A börzsönyi szakaszt nagyon könnyű szakaszolni az útba eső három turistaház között, aki két nap alatt akar átvágni a hegyeken, az a Kisinóci turistaházban kereshet szállást magának, aki pedig inkább három napra szeretné osztani az utat (kisgyerekes családok, idősebbek, stb.), azok pedig Törökmezőn és a Nagy-Hideg-hegyen tudnak megszállni. Ki lehetne-e alakítani egy ilyen turistaház rendszert Budapest környékén is?
A turistaház romjai közelről
A válasz határozottan igen! A Gerecse és Dorog felől érkezve adná magát első szállásként a klastrompusztai volt turistaház (ami sajnos, 2004-ben bezárt), tőle nagyjából egy napi járóföldre lesz majd a zsíroshegyi ház. Innen továbbindulva már létezik a hármashatárhegyi turistaház (jelenleg állandó személyzet nélkül, kulcsosházként), majd a sorban a kevély-nyergi ház következne, aminek a helyén most egy bozóttal benőtt kőhalom áll csupán. Ennek újjáépítése kissé nehezebb dió, hiszen ott semmilyen közmű nincs (ez az engedélyezés miatt problémás), de ugyanez igaz az Ágasvár turistaházra is, aztán milyen jól prosperál: éppen most újították fel! A Kevély-nyeregből továbbindulva egy nézelődős túra végén érkezünk fel Dobogókőre, ahol reneszánszát éli az öreg turistaház, onnan pedig már egy nap alatt elérhető a Dunakanyar!
Tehát a feladat adott: az egyre népszerűbb túrázás, kéktúrázás számára építsük vissza a lerombolt Budapest környéki turistaházakat, és adjuk vissza a funkcióját a klastrompusztai háznak is! Így létre tudnánk hozni egy olyan turistaház láncolatot a Pilisben és a Budai-hegységben, amelyek kézről-kézre adhatnák a tájegységen áthaladó kéktúrázókat 100 kilométeren keresztül, és kiszolgálhatják a helyi kirándulók igényeit is! Ráadásul, ha Visegrádon, vagy Nagymarosan is létrehoznánk egy olcsó, áraiban a turisták zsebeihez szabott szállást, akkor Dorogtól Nógrádig végigjárhatnánk úgy az Országos Kéktúrát, hogy csakis turistaházakban szállnánk meg!