|
|
1. túra: Velem - Írott-kő - Kőszeg
Túraleírás
Első túranapunkon Velemből indulunk neki az Írott-kőre vezető kaptatónak, a hosszú hegymászás során érintjük a Szent Vid kápolnát, az Országos Kéktúra emlékművet és a Hörmann-forrást, majd felérkezünk az Írott-kő 884 méter magas csúcsára, ami pontosan a magyar-osztrák határon áll. Itt kezdjük meg hosszú vándorlásunkat az Országos Kéktúra útvonalán, hogy nyugat-keleti irányban végigjárjuk az országot. A túra további részében a már megismert úton visszaereszkedünk a Hörmann-forráshoz, majd a Stájerházak és a Vörös-kereszt érintésével jutunk el az Óház-tetőn álló kilátóhoz, ahonnan csodálatos kilátás nyílik Kőszegre. Az Óház-tetőről meredeken leereszkedünk a Hétvezér-forráshoz, majd a Trianoni keresztet felkeresve érkezünk meg a kőszegi Kálváriatemplomhoz. Innen a kálvária stációi mellett leereszkedve jutunk le Kőszegre. A túra távja 19,9 km, 755 méter szintemelkedéssel, ebben benne van a Velemtől az Írott-kőre vezető út hossza is.
Az Országos Kéktúra kezdőpontját, vagyis az Írott-kő tetején álló kilátó alatti kis tisztást többfeléképpen meg lehet közelíteni: az egyik lehetőség az, hogy Velemből másszuk meg a Kőszegi-hegység legmagasabb csúcsát a 
jelzéseket követve. Ez nem a legrövidebb út, de így útba ejthetjük a Szent Vid kápolnát és az Országos Kéktúra emlékművet is. A velemi Rákóczi Ferenc utcán indulunk el túránkra, pontosan előttünk tornyosul a Szent Vid-hegy, ormán a Szent Vid kápolnával. Ez még jelzetlen út, turistajelzésekkel csak később fogunk találkozni.
jelzéseket követve. Ez nem a legrövidebb út, de így útba ejthetjük a Szent Vid kápolnát és az Országos Kéktúra emlékművet is. A velemi Rákóczi Ferenc utcán indulunk el túránkra, pontosan előttünk tornyosul a Szent Vid-hegy, ormán a Szent Vid kápolnával. Ez még jelzetlen út, turistajelzésekkel csak később fogunk találkozni.
Velem főutcáján, a Rákóczi Ferenc utcán áll a Hősök kapuja. A falu jelképeként számon tartott harangláb és kapu a falut átszelő Szerdahelyi-patak partján épült a világháborúkban elesettek emlékezetére. A közösség eseményeinek, ünnepeinek (nemzeti, egyházi ünnepek, Gesztenyeünnep) színtere. A háttérben innen is látható a Szent Vid-hegy és a tetején a kápolna.
A Velem felső végén lévő buszforduló terecskéje után lassan elhagyjuk az utolsó házakat is, egy keskeny erdei aszfaltúton indulunk tovább a hegyek közé, itt már a és 
jelzéseket követve. Pontosan velünk szemben tornyosul a Szent Vid-hegy az 568 méter magas ormán álló kápolnával (most is csak a tornya látszik). Már innen is látható, hogy kemény kapaszkodó vár majd ránk a kápolnáig, és hol van még attól az Írott-kő csúcsa! Az előttünk álló szakasz bizony gyors ízelítő lesz abból, ami majd az Országos Kéktúra teljesítése közben vár ránk!
és jelzéseket követve. Pontosan velünk szemben tornyosul a Szent Vid-hegy az 568 méter magas ormán álló kápolnával (most is csak a tornya látszik). Már innen is látható, hogy kemény kapaszkodó vár majd ránk a kápolnáig, és hol van még attól az Írott-kő csúcsa! Az előttünk álló szakasz bizony gyors ízelítő lesz abból, ami majd az Országos Kéktúra teljesítése közben vár ránk!
A keskeny aszfaltút szerpentinezve kezd emelkedni a hegyoldalban, de mi az első hajtűkanyarjában turistaútra térünk és így vágunk bele a Szent Vid kápolnához vezető meredek kaptatóba most már csak a jelzéseket követve. A kapaszkodás közben teraszokat keresztezünk a hegyoldalban, jól látható ezen a képen is, hogy a most éppen bevágásban haladó gyalogút feljebb kikapaszkodik ebből, ahogy felérünk a következő, a környezetében már csak éppen kivehető terasz szintjére.
jelzéseket követve. A kapaszkodás közben teraszokat keresztezünk a hegyoldalban, jól látható ezen a képen is, hogy a most éppen bevágásban haladó gyalogút feljebb kikapaszkodik ebből, ahogy felérünk a következő, a környezetében már csak éppen kivehető terasz szintjére.
Visszapillantás a meredeken emelkedő turistaútra a hegyoldalból. A Szent Vid-hegy oldalában őskori erődített telep maradványait tárták fel, mely a hegyek aljában futó kereskedelmi utat felügyelte. A település és a Szent Vid-hegy történetének megismeréséhez báró Miske Kálmán 1896-1929 között végzett kutatásai nyújtottak segítséget. Az ő feltárásai során fejlett fémfeldolgozó és fémműves technikára utaló, i.e. XIII-IX. századból való bronz és arany tárgyak kerültek elő. A leletek nagyban gazdagították a kelták betelepedéséről (i.e. IV-III. sz.) szerzett addigi ismereteket is.
Tovább kapaszkodva a Szent Vid-hegy oldalában a vegyes bükkerdőből egy oszlopcsarnokszerű fenyvesbe jutunk. Sajnos, itt is látszik a hegység fenyveseit sújtó fokozott szuvasodás miatti elhalás.
1979-ben az egyik teraszon újjáépítettek több épületet, amely néhány évig őskori szabadtéri múzeumként működött, de a felújításuk elmaradt, ezért pár évtized alatt tönkrementek. A őskori faluról a „Másfélmillió lépés Magyarországon” cimű, az Országos Kéktúrát bemutató filmsorozatban is készültek felvételek, amik az akkori, újszerű állapotot örökítették meg.
Egy lépcsősor végén érkezünk fel a Szent Vid-hegy ormára. Már az Árpád-korban is erődítményként szolgált ez a hely, de egyes vélemények szerint vára Karoling eredetű. Első magyar említése a XIII. századból való, már Szent Vid néven. Ez a vár a hozzá tartozó faluval együtt a Németújváriak birtoka volt. Ezekben az időkben a várat többször megostromolták. A Hainburgban 1291-ben megkötött békeszerződés szerint több nyugati várat leromboltak, amelynek áldozatul esett az itteni vár is, de egyes részei fennmaradtak, és Jurisics Miklós védte a kőszegivel együtt.
Kőfülkék mellett halad el a Szent Vid-kápolnához vezető lépcsősor.
Megérkeztünk a Szent Vid kápolnához. A Szent Vid-hegy ormán található Szent Vid templomot az egykori vár sarokbástyájára építették a XVIII. században, mely azóta a környékbeliek búcsújáró helye lett. Szentélye trapéz záródású, a hajónál keskenyebb. A torony háromszintes, tetejére tagozott, nyolcszöggúla alakú sisak került. Sekrestyéjében állt Szent Sebestyén és Szent Vendel szobra, amelyeket egy 1990-ben történt betörés során elloptak. A kápolna eddigi mindhárom kéktúra bejárásomkor - gondolom a további lopások megakadályozása végett is - zárva volt.
Kilátás a Szent Vid-kápolna előtti kis tisztásról délkelet felé. Csak ebben az irányban nyílik egy csekély kis rés a magasra megnőtt fák között, de még így is látható innen szép idő esetén több kis Kőszeg-hegyaljai település. Nekem az eddigi kéktúra bejárásaimon a kissé párás idő miatt csak ez a kilátás jutott. Na de sebaj! Az Írott-kőtől sokkal szebb lesz majd a kilátás!
A Szent Vid-kápolnától továbbra is a jelzéseket követve pár perc múlva újabb érdekességhez érkezünk. Az Országos Kéktúra emlékműve a Szent Vid-hegy gerincén áll, közel a turistaúthoz. Ez a szombathelyi természetjárók által emelt stilizált kéktúra jelvény jelezte az Országos Kéktúra hivatalos kezdőpontját 1977-től 1989-ig. Csak a rendszerváltás után került az Országos Kéktúra kezdőpontja az országhatáron álló írottkői kilátóhoz, így az manapság már szó szerint határtól határig járja végig Magyarországot.
jelzéseket követve pár perc múlva újabb érdekességhez érkezünk. Az Országos Kéktúra emlékműve a Szent Vid-hegy gerincén áll, közel a turistaúthoz. Ez a szombathelyi természetjárók által emelt stilizált kéktúra jelvény jelezte az Országos Kéktúra hivatalos kezdőpontját 1977-től 1989-ig. Csak a rendszerváltás után került az Országos Kéktúra kezdőpontja az országhatáron álló írottkői kilátóhoz, így az manapság már szó szerint határtól határig járja végig Magyarországot.
A 2008-as Szent István Vándorlás csapatának egy része a kéktúra emlékműnél. Látható, hogy nem egy monumentális alkotás az emlékmű, inkább amolyan emberléptékűnek mondanám. A csapat még jónéhány képen feltűnik majd a későbbiekben, hiszen két részletben összesen hét napot gyalogoltam velük a Kőszegi-hegységben és az Alpokalján egészen Sárvárig, később pedig a Kevély-nyeregtől Alsópetényig. Ezekkel a képekkel is szeretnék emléket állítani a talán méltatlanul is elfeledett Vándorlásnak!
Rövid pihenő a Hörmann-forrásnál. A Kőszegi-hegység legmagasabban fakadó forrásához szomorú legenda fűződik: a hagyomány szerint Hörmann Mihály kapitány 1620-ban csellel juttatta be Bethlen hadait Kőszeg várába, ezért megtorlásul az osztrák zsoldosok, amikor egy évvel később visszafoglalták a várat, a menekülő kapitányt elevenen nyúzták meg a forrás mellett. Bár a forrás vize iható, mi az itt töltött vízen később furcsa vasas mellékízt éreztünk.
A legutóbbi ottjátamkor, 2014 tavaszán láttam, hogy a forrás fölé egy tetőt állítottak, talán hogy védjék a belehulló lomboktól. Egyébként a forrás mellett térünk rá a 
jelzésekre és indulunk tovább azokat követve az Írott-kő felé.
jelzésekre és indulunk tovább azokat követve az Írott-kő felé.
Már az Országos Kéktúra útvonalán járva egy hosszabb kapaszkodás után az Írott-kő gerincén egy jó darabon az osztrák-magyar határon fut a kényelmes turistaút. A rendszerváltás előtt itt húzódott az a széles nyiladék, ami a „senki földjét” képezte a két ország között. Aztán 1989 után ezt a sávot beerdősítették, most árnyas, fiatal nyírjesben vezet az út a kilátó felé. Az út jobb oldalán elhelyezett táblákon ismertetik az erre járókkal a környék nevezetességeit.
Kilátás az Írott-kő gerincén vezető turistaútról dél felé, Magyarország irányába. Az irtáson és a fenyőerdőn túl, a hegyek lábánál már a Kisalföld síksága nyújtózik. Itt már kipihenhetjük magunkat, a hegymászás gyakorlatilag véget ért, kényelmes sétával elérhető a hegytetőn álló kilátó.
Egy utolsó kis nekirugaszkodással elérjük az Írottkő 884 méter magas csúcsán álló kilátót. 1891-ben állították fel itt az első fából ácsolt kilátótornyot, a most is látható kőtorony 1913-ban épült. Érdekessége a földszinten, a belépőben látható 1922-es keltezésű határkő, ami az épület közepén áll és jelzi, hogy az osztrák-magyar határ pontosan a torony közepén húzódik végig. Ez a kép 2005-ben, az első kéktúra bejárásomkor készült, akkor még erdő övezte a tornyot és a magasra nőtt fák már a kilátást is korlátozták.
Alaposan megváltozott a kilátó környéke néhány év alatt, mert ezt a képet 2011 őszén készítettem a toronyról. Sajnos, a Kőszegi-hegység fenyvesei folyamatosan pusztulnak az utóbbi években a szuvasodás miatt. A szú normális körülmények között nem képes annyira elszaporodni, hogy a faállományra számottevő káros hatással lenne, a károsodásért a csapadékmentes időjárás miatti kiszáradás felel elsősorban. A nedvesség hiánya legyengíti a fák ellenálló képességét, és a szú ilyenkor jelenik meg tömegesen. A meggyengült fákat könnyen meg tudja támadni, és így már gyorsan elterjed.
A kilátó legfelső teraszára felkapaszkova ez a kilátás fogadja az Írott-kőt megmászó turistát. Magyarország felé tekintve látható, hogy tényleg az Alpok legkeletibb peremén állunk, a hegyek lábainál már kezdődik az Alpokalja és a Kisalföld végtelennek tűnő síksága. Habár eddig már öt alkalommal jártam fenn a kilátóban, mindig eléggé párás időt fogtam ki, ezért nem tudom igazolni azt a szóbeszédet, hogy különösen tiszta időben még a Bakony és a Balaton is látható lenne erről a pontról.
Északkelet felé fordulva végigtekinthetünk az Írott-kő hosszan elnyúló gerincén, ahol végiggyalogoltunk, hogy eljuthassunk a kilátóhoz. Ebben az irányban fekszik Kőszeg is - ezen a napon az uticélunk - de azt még eltakarják a hegyek.
A párás idő eddig mindig elrontotta az Ausztriára nyíló kilátást is. Az album készítésekor a sok fénykép közül válogatva választottam ezt, mert talán még ezen látszik a legtöbb az osztrák hegyekből. Ez a kép egyébként 2005-ben készült, amikor még állt a kilátót övező lucfenyves. Azóta legalább az nem takarja a kilátást...
Az Írott-kő tetején kezdjük meg az Országos Kéktúra teljesítését, pecsételünk a kilátó alatti tisztáson a tornyot ábrázoló fémbélyegzővel, aztán a jelzéseket követve visszaereszkedünk a Hörmann-forráshoz. Egy rövid időre rátérünk egy keskeny erdei aszfaltútra, majd egy nyiladékra fordulva ereszkedünk tovább. Ezen a képen a Szent István vándorlás csapata halad előttem a bükkösön átvágó turistaúton.
jelzéseket követve visszaereszkedünk a Hörmann-forráshoz. Egy rövid időre rátérünk egy keskeny erdei aszfaltútra, majd egy nyiladékra fordulva ereszkedünk tovább. Ezen a képen a Szent István vándorlás csapata halad előttem a bükkösön átvágó turistaúton.
Az egész Kőszegi-hegységet átszövi a keskeny erdészeti aszfaltutak hálózata, ezeknek csak egy kisebb része van a közforgalom előtt megnyitva. Egy ilyen aszfaltútra tér rá a kéktúra is, hogy aztán az északi hegyoldalakban kanyarogva haladjon tovább Kőszeg felé.
Néhány perc után elértünk egy szép, oszlopcsarnokszerű bükköst. Igazán tempósan lehetett haladni ezen a nagyon gyengén lejtő, később gyakorlatilag szintező keskeny aszfaltúton.
Az aszfaltút mellett egy tisztáson, egy fedett erdei pihenő szomszédságában állnak a Stájerházak. Ezeket az épületeket még az 1750-es években építették a Stájerországból idetelepített erdészek részére. A házak eredetileg fazsindelyezéssel készültek, a cseréptető a felújítás során került rájuk. A házak között látható haranglábat 1910-ben állította Kájszlár Károly erdőmérnök, és az erdei munkásoknak jelezte a munkaidő kezdetét, illetve végét.
Az egyik épületben szépen berendezett erdészeti múzeum található, többek között a Kőszegi-hegység makettjével, rengeteg fotóval, erdészeti szerszámokból és mérőeszközökből létrehozott kiállítással. Érdekesség, és az egyik tárlóban meg is tekinthető az Országos Kéktúra 1938-as kiadású térképe. Sajnos eddig valahányszor arra jártam, a múzeum vagy zárva volt, vagy szorított az idő, ezért nem tudtam megnézni a kiállítást!
Indulás előtt még egy utolsó pillantást vethetünk a házak között álló haranglábra. Most bárki meghúzhatja, hangja tényleg messzire száll a hegyek-dombok között, még a Vörös keresztnél is lehet hallani a hangját, pedig elég sokat kell gyalogolni odáig!
Hosszú nyiladékot keresztez a Stájerházak után a keskeny aszfaltút, amin továbbindultunk. Az erdőátvágáson végigtekintve a legtávolabbi gerincen húzódik a térkép szerint a magyar-osztrák határ.
Ezt a képet 2011. októberében készítettem a Stájerházaktól a Vörös kereszt felé ballagva a keskeny erdészeti aszfaltúton. Nem csak nyáron, ősszel is megvan a hangulata az erdőnek! Egyébként a régi erdészházaktól az út gyengén, alig észrevehetően emelkedni kezd, így lehet elérni egy félórás menettel a Vörös kereszt tisztását.
Erdei utak fontos csomópontjában áll az Irány-hegy (661 m) és a Kendig (725 m) közötti nyeregben a Vörös kereszt. A vörösre festett fakereszt hat méretes tölgy által létrehozott kis kör közepén található, pihenőpadok társaságában. A csomópontra jellemző a hatos szám: hat erdészeti út fut itt össze és hat tölgy között áll a kereszt is! A háttérben a kis gerendaház mellett az Írott-kő Naturpark egyik eligazító táblája is látható.
A Vörös kereszttől húszperces kényelmes sétával lehet eljutni az Irány-hegy lapos tetején keresztül az Óház-tető sziklás csúcsán álló kilátóhoz. A mostani kilátó egy régi vár lakótornya lehetett, első említése még 1248-ban történt, de egyes leletek szerint már a IX. században is állhatott itt erődítés. A romokat 1991 és 1995 között tárták fel és az újjáépített lakótorony legfelső szintjén a millecentenárum évében nyílt meg a kilátó. A torony körül jól látható az erőd többi feltárt fala is.
A legszebb panoráma kelet felé nyílik az Óház-tetőről. Közvetlenül a hegyek lábánál, szinte karnyújtásnyira fekszik tőlünk Kőszeg belvárosa. Kár, hogy ide csak gyalogösvényeken lehet eljutni, ezért csak a turisták élvezhetik az innen nyíló kilátást! A város mögött az Alpokalja síksága kezdődik, ami aztán észrevétlenül megy át a Kisalföld lapályába. Érdemes távolabbra is elnézni, hiszen Kőszeget elhagyva arra indulunk majd tovább a képen nagy zöld foltként terpeszkedő Alsó-erdő nyiladékain!
A fényképezőgép zoomjával, vagy egy távcsővel már a kőszegi részletek is jól látszanak. Balra középen a vár látható, kicsit jobbra tőle, a kép közepén a Szent Imre-templom tornyát pillantjuk meg, jobbra tőle a Hősök kapujának tornya és a Jézus Szíve plébániatemplom is kivehető. Bele lehet felejtkezni a város panorámájába, de érdemes más irányban is körülnézni!
Észak felé tekintve Ausztriába nyílik szűk betekintés, jól látszanak ebben az irányban az Alpok előhegyei.
Az Óház-tetőről igen meredeken ereszkedik le az Országos Kéktúra ösvénye a Hét-forrás, vagy másnéven Hétvezér-forrás völgyébe. Odalenn egy újabb keskeny aszfaltútra akadunk, ami ehhez a már hosszú évek óta lakatlan, csendben pusztuló határőr laktanyához vezet. Egy elmúlt kor mementója ez az épület, amikor még a vasfüggönyön kívül fegyveres katonák is őrizték az országhatárt. Mostanra már eltűntek a katonák és szögesdrót kerítések is.
Az aszfaltútról egy gyalogútra térve ereszkedünk egyre mélyebbre a völgybe. Hamarosan elérjük ennek az erdei pihenőnek a padjait, asztalait. Itt akár le is ülhetünk pihenni, de ne felejtsük el, hogy a fő látnivalóhoz még egy kicsit ereszkednünk kell, le egészen a völgy aljáig!
Az árnyas völgy aljában található a Hétvezér-forrás (Hét-forrás). Ez tulajdonképpen egyetlen bővizű forrás, ami úgy van megépítve, hogy hét - a honfoglaló vezérekről elnevezett - kifolyón jön ki egyszerre a víz. A kövezett vályúkon keresztül egy alsó gyűjtőmedencébe folyik innen a forrásvíz.
Őszi hangulat a Hét-forrás völgyében. A forrás vize kis patakként átcsörgedezik a csupán csak néhány száz lépésnyire lévő határon keresztül Ausztriába, hogy aztán ott beleömöljön a Güns Bach-ba, aminek Magyarországra érve Gyöngyös-patak lesz a neve, és átfolyik Kőszegen. Induljunk tovább mi is Kőszeg felé, de Magyarországon maradva!
Azért ne rohanjunk tovább a Hét-forrástól, egy percre álljunk még meg, hogy a pecsételést is elintézhessük! A kéktúra pecsét kis kék-fehér dobozkáját az erdei pihenőtől az aszfaltútra vezető gyalogút melletti egyik öreg bükkre szerelve találjuk. A láncon lógó fémbélyegzőt a dobozból előhúzva tudunk pecsételni a kéktúra igazoló füzeteinkbe.
Csupán néhány percnyi kitérőt jelent a kéktúra útjáról a Pintér-tető északkeleti oldalában álló Trianoni kereszt. Az egyszerű, golyó lyuggatta betonkereszt - álítólag a rendszerváltás előtt a határőrök használták céltáblának - a burgenlandi elcsatolt területek felé néz. Mellette fatábla van elhelyezve térképpel és az elcsatolt nyugat-magyarországi települések neveivel. Innen is van valamennyi kilátás Ausztria felé.
A Trianoni kereszthez való letérés után a kéktúra földútja maga mögött hagyva az erdőt megművelt kertek, szőlők között ereszkedik tovább Kőszeg felé. Előttünk ismét feltűnik a város, de az út kanyarja után megérkezünk a kálváriatemplomhoz is.
A 394 méter magas Kálvária-hegyen áll a kőszegi Kálváriatemplom. A provinciális barokk építészet talán legszebb hazai temploma 1729 és 1734 között épült fel. Sajnos a templombelső 1947-ben kiégett, később a jáki temetőkápolna oltárát helyezték el benne. A Szent Vid kápolnához hasonlóan ezt sem tudtam eddig belülről megtekinteni - a templom ajtaja zárva volt minden ottjártamkor.
Kilátás a Kálváriatemplom lépcsősorának tetejéről Kőszeg felé. A lépcsők mellett álló Szent Veronika és Szent Péter szobor között jól látható a történelmi belváros a várfalakkal és bástyákkal, valamint a Jézus Szíve plébániatemplom tornyával. Állítólag tiszta időben látni innen Szombathelyet, néha a Ság-hegy és a Somló körvonalait is. A város közvetlenül alattunk fekszik, amit a Kálvária stációi mentén ereszkedve érhetünk el.
A Kálváriatemplomtól indulva egy meredeken ereszkedő, sok helyen mélyútként haladó földúton érjük el a Kálvária stációi mentén Kőszeget. Az út mellett álló koros tölgyek kétségbeesetten kapaszkodnak a gyökereikkel a meredeken leszakadó partoldalba.
A Kálvária keskeny, meredeken lejtő földútja az aszfaltozott Kálvária utcába torkollik bele. Ahogy elindulunk rajta a város felé, pár lépés után nyílik ez az egyszerű pincebejáró az út jobb oldalán. Semmi különleges nem lenne rajta, csak a koszorúk a rácson, és az a márványtábla olyan furcsa felette a téglafalon...
Egy darabka történelem köszön ránk az emléktábláról: Ezen a helyen őrizték utoljára magyar földön a Szent Koronát a II. Világháború végén, mielőtt megkezdte volna viszontagságos útját. Érdemes megállni itt egy pillanatra és elgondolkodni azon, mennyi minden változott azóta Magyarországon...
-hörpölin-
|
|
|
| A tárhelyszolgáltató neve: | Port Kft. |
| A tárhelyszolgáltató címe: | 9200 Mosonmagyaróvár, Szent István király út 60. |
| A tárhelyszolgáltató e-mail címe: | info@webtar.hu |
| A honlap szerkesztőjének neve: | Horváth Béla |
| A honlap szerkesztőjének e-mail címe: | horvabe1959@gmail.com |
| A honlap szerkesztője mindent megtesz azért, hogy az itt közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de semmiféle felelősséget nem vállal bármely, ezen információk használatából adódó kár bekövetkeztéért. A honlap adatainak használatával Ön elismeri, hogy azt csak és kizárólag saját felelősségére teszi. | |
 Creative Commons license: Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International | |
| Kérem, olvassa el a honlap Cookie Policy-jét! Fontos információkat tartalmaz! | |