Bakonybélből egy szinte megszólalásig olyan úton indulunk tovább az Öreg-séd-patak völgyében, mint amilyenen megérkeztünk a településre.

Csupán pár lépésre az aszfaltúttól csörgedezik az Öreg-séd-patak.

Borongós, kissé ködös időben az Öreg-séd völgyében. Körülbelül két kilométert kell az úton ballagnunk, mielőtt letérnénk róla.

A letérés után egy földúton indulunk tovább.

Egy régi, dzsindzsás irtásfolton átkapaszkodva érkezünk fel a Kőris-hegy déli oldalának bükkösébe.

A Parajos-tető és a Kőris-hegy közötti nyereghez közeledve megenyhült a kaptató, és a nap is kisütött.

Az Országos Kéktúra útvonala egy időre rátér az irtásfoltos bükkösben kanyargó Lipka-útra.

Tavasszal végeláthatatalan odvas keltike-mező borítja az erdő alját a Parajos-tető és a Kőris-hegy közötti nyeregben

A Kőris-hegy tetejére telepített polgári légiirányítási radarállomás szerpentinező szervízútján érjük el a hegytetőt. A kéktúra bélyegzőt a radarállomás kapujához vezető aszfaltos bejáróút bal oldalán találjuk egy oszlopra szerelve.

A radarállomás kerítésétől talán százlépésnyire, a Kőris-hegy tényleges csúcsán áll a favázas Vajda Péter kilátó. Sajnos, ahogy a képen is látható, a radarállomás felé néző oldalán sűrű szövésű dróthátó fogja el a kilátást, állítólag az erős mikrohullámú sugárzástól védi a nézelődőket, a rossznyelvek szerint viszont az állomásra való betekintést korlátozza.

Eddig kétszer jártam fenn a Kőris-hegyen, sajnos a párás időjárás mindkét alkalommal elvette a kilátás jó részét. Délnyugat felé tekintve az előtérben jól látható a hegytetőre érkező út és a radarállomás portája, a távolban a Parajos-tetőn álló mobilátjátsztó tornyot is megpillanthatjuk.

A Vajda Péter kilátóból kelet felé tekintve Szépalmapuszta épületei tűnnek fel a Kőris-hegy lábánál, mögötte a Zircig húzódó erdős dombhátak sorakoznak.

A Kőris-hegy keleti oldalában ereszkedve egy irtásfoltot érünk el, amin keresztül újra megpillantjuk a távolban Szépalmapuszta épületeinek tetejét. Egy kihelyezett tájékoztató tábla szerint az itt telepített szlavón tölgyes számára már a telepítéskor sem volt megfelelő a bakonyi éghajlat, sajnos az utóbbi évtizedek egyre szárazabb időjárása, az egyre jelentősebb fagyöngy-fertőzés és a 2004-2005-ös gyapjaspille-tarrágás végleg megpecsételte ennek a fafajtának a sorsát. A mintegy 51 hektáron kitermelt erdő helyett vegyes kocsánytalan tölgyes-bükkös erdőt telepítenek a Kőris-hegy oldalában.

Az irtásfolt alján, egy tisztáson kialakított rakodónál érjük el Kisszépalmapuszta sorsára hagyott, lassan pusztuló épületeit.

Egy erdei pihenő padjai, asztalai állnak Kisszépalmapuszta épületei előtt.

Szépalmapusztát egy murvás úton érjük el, innen visszatekintve már messze mögöttünk látszik a Kőris-hegy a tetején álló radarállomás „golflabdájával”

A szépalmapusztai szállodáról még a saját honlapja is azt állítja, hogy hazánk egyik legeldugottabb szállodája, és valóban: több kilométerre található minden lakott településtől a Kőris-hegy lábainál, a mezőkön. Elsősorban rendezvénycentrum, de ha van hely, akkor egyénileg is szállást lehet itt foglalni. Az áraik egyáltalán nem vándorturista-barátok, én egy egyágyas szoba egy éjaszakára szóló főszezoni árából egy háromnapos túrámat le tudom bonyolítani, utazással, szállásfoglalással és útközbeni vásárlással. Eddig mindkét bejárásomon zárva találtam a kapuját, viszont már töltöttem el itt egy hetet munkahelyi csapatépítő tréning címén, még 1999-ben.

Szépalmapuszta főként lovascentrum, de a lovakon kívül van itt egy magyar szürkemarha csorda is.

A szállodától egy aszfaltos bekötőút vezet Borzavárra, oda tartunk mi is a kék jelzéseket követve, így aztán ezen az úton indulunk tovább Szépalmapusztáról.

Egy kis idő múlva az út kiér az erdőből és a szélén vezet tovább, itt a kéktúra letér róla és a szélső fák között indul tovább egy ösvényen, csupán pár lépésnyire az aszfaltúttól.

A szépalmapusztai szálló bekötőútjának egy elágazásában délkeletnek fordulunk és egy kopott, kátyús, keskeny aszfaltcsíkon felkapaszkodunk a Templom-dombra, egy mobiltelefon átjátszótoronyhoz. Innen visszapillantva jól látszik a szálló erdőszélen futó bekötőútja és a háttérben feltűnik a már távoli Kőris-hegy is.

Ahogy felérünk a Templom-domb lapos tetejére, egyszer csak egy kereszt jelenik meg előttünk az úton, aztán ahogy továbbindulunk, lassan feltűnik a templomtorony is.

Nagyjából itt kell letérnünk a kopott aszfaltútról, hogy egy keskeny ösvényen leereszkedjünk Borzavárra, a templomhoz.

Borzavár római katolikus temploma mellett érjük el a falu főutcáját és lefelé indulunk el rajta, a Borzavári-ér völgye felé. A templom 1788-ban épült, védőszentjei Szent Péter és Pál.

Nagyjából ott találjuk az Oázis presszót a Fő utca bal oldalán, ahol a meredeksége fokozódik, és leszalad a Borzavári-ér völgyébe. Ha pecsételni szeretnénk az igazoló füzeteinkbe, álljunk meg egy percre és térjünk be a presszóba! A pecsétet a pultostól kell elkérnünk.

A falut elhagyva a Borzavári-ér hídja után térünk le az aszfaltos utról, hogy ösvényen induljunk neki a Pintér-hegyre vezető kaptatónak. Innen visszatekintve készítettem ezt a felvételt Borzavár házairól.

Később az erdőt elérve keréknyomokon folytatjuk az utunkat a Pintér-tető oldalában.

2010 őszén, a második Országos Kéktúra bejárásomon botlottam bele ebbe a súvadásba, amit meg kellett kerülnüm a fák között, csak úgy tudtam folytatni az utam.

Zirc város honlapja szerint a Parkerdő város felőli határán, a volt kőfejtő befüvesített udvarában játszóteret, mészégető, faszén égető és bányászati bemutatót alakítottak ki, a gyermekes családokat játszótér várja. Amikor 2010 októberében arra jártam, még nem volt teljesen berendezve a bemutatóhely, gondolom, azóta már teljesen elkészülhetett.

A bányászati bemutatóhely a még berendezetlen tárnadarabkával.

A tárna bejárata mellett egy bányászemlékmű is áll.

Az emléktábla közelről.

A Pintér-hegyi Parkerdő kapujától a Deák Ferenc utcán indulunk a városközpont felé. A távolban már jól látható a bazilika és a ciszterci monostor épülete.

Zirc központjában, a buszállomás melletti kis parkban található a bakancsosok „0” kilométerköve.

Az apátságot III. Béla király alapította 1182-ben a bakonyi erdők mélyén, a Cuha-patak mellett. Az apátság építése több lépcsőben történt, az első szerzetesek Franciaországból érkeztek a falai közé. Több évszázados fennállás után az apátság az 1550-es évekre a török hódítás következtében elnéptelenedett, javai, könyv- és levéltára, majd maguk az épületek is pusztulásnak indultak. Több mint másfél évszázados elhagyatottság után az első három szerzetes 1726-ban költözött vissza Zircre, őket többen is követték.

Az apátság barokk bazilikája. A Sziléziából érkezett szerzetesek új templom és monostor építésére szánták el magukat, ehhez szinte maradéktalanul felhasználták a romos épületek anyagát. Ekkor épült az új apátsági templom is. Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen timpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, például Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették azt a mesterek.

Az apátsági templom nagyorgonája. A templomnak két orgonája van: a szentélyben lévő kis barokk orgona, és hátul a karzaton lévő, a bécsi Rieger orgonagyár morvaországi leányvállalatánál a 20. század elején készített romantikus nagyorgona. Felújításuk előtt mindkettő elég rossz állapotban volt a szúkárosodás miatt. Felújításukat a budapesti Aquincum Orgonagyár végezte.

Az apátsági templom barokk szószéke. Források: Wikipédia, Link

A régi, középkori apátságból és templomból csupán egy pillérköteg maradt fenn, ezt a kéktúra útba is ejti, ahogy a Köztársaság úton végighalad a vasútállomás felé. Az oszlopfőre 1749-ben helyezték el Szent Imre herceg egész alakos szobrát, majd 1751-ben az őt körülvevő címereket tartó barokk angyalokat.

Az arborétumot feltétlenül látogassuk meg, ha időnk engedi, az egyik oldalbejárata a Köztársaság útról nyílik. Az arborétum világszinten jegyzett fáskert-gyűjtemény, nem az Ős-Bakony része, hanem előrelátó emberek alkotása. A 20 hektáros parkot a Ciszterci Apátság alapította a Bakony fafajtáinak, lágyszárú növényeinek a megmentésére. Az arborétum a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van, és Magyarország legmagasabban fekvő élőfagyűjteménye.

A gyűjteményes kertben közel 600 fa- és cserjefajban gyönyörködhet a látogató, miközben az ajánlott útvonalat végigjárva a park kialakulásával, történetével és jellemző faunájával is megismerkedhet. A növényfajok fele a Bakonyban általánosan elterjedt, de előfordulnak más tájakról, országrészekről származó olyan növényfajok is, melyek az itteni mikroklímában jól érzik magukat.

Az arborétum gyűjteményét 2012-ben felújították. Többek között megszépült a védett halfajoknak, kétéltűeknek, ízeltlábúaknak és vízinövényeknek is otthont adó arborétumi tó. Partján, valamint a Cuha mellett két új vizes élőhely is létesült, előbbi helyen a természetes vízparti növényzet, utóbbin a bakonyi lápok és kiszáradó láprétek növényeinek bemutatására nyílik lehetőség. Link

Ideje indulnunk tovább. Ezen az utolsó képen együtt szerepel a ciszterci apátság épülete, a templom és a régi, középkori templomból megmaradt pillérköteg. Nincs más hátra, minthogy pecsételjünk a vasútállomáson és folytassuk utunkat a Bakony erdőin keresztül.