Következő túránkra a vasútállomásról indulunk, pecsételünk a kéktúra igazoló füzetünkbe a pénztárban, aztán kisétálunk a Köztársaság útra, ahol a kék jelzések is haladnak a városközpontból Nagyesztergár felé.

A Köztársaság útra kiérve a kőrforgalom mellett egy pillantást vethetünk a Cuha-patakra, amint kilép az arborétum területéről, aztán továbbindulunk.

Zircet kelet felé hagyjuk el és az országúttal együtt felkapaszkodunk a dombok közé. A város határából visszapillantva jól láthatóak még a távolban az apátsági templom tornyai.

Nagyesztergáron a kéktúra útjáról tett rövid kitérővel megtekinthető a meglehetően lepusztult állapotban lévő Purgly-kúria.

Nagyesztergárt elhagyva a Szilvás erdejében ereszkedünk le a falu alatti vizenyős rétekre, a Gaja-patak eredetéhez.

A Szilvás dombjának tövében egy nevenincs erecskéhez érkezünk le...

...amit aztán kicsit később egy öreg kőhídon átkelve keresztezünk.

Hamarosan elérjük a lakatlan Veimpuszta lassan pusztuló épületeit.

Veimpuszta után érkezünk meg az Országos Kéktúra egyik olyan szakaszához, amit a túrázók egyszerűen csak „őserdőként” szoktak leírni. Nehezen követhető ösvényünk szeszélyesen kanyarog a gondozatlan erdőben, időnként kidőlt fatörzseket kerülgetve. Ezt a képet 2005 nyarán készítettem, az első bejárásomon.

Négy és fél évvel később, 2010 februárjában készült ez a felvétel, a második bejárásomon. Mint látható, az eltelt idő alatt a helyzet nem sokat változott errefelé.

A völgyben összefutó erecskékből lassan kialakul a Gaja-patak. Ezen a helyen, ahol át kell lábalnunk rajta, már egészen komoly vízhozammal rendelkezik!

Végül elérjük az Olaszfaluból Bakonynánára vezető keskeny erdei utat.

Bakonynánára csak pecsételni térünk be, aztán továbbindulunk a Gaja-szurdok felé. A völgy bejáratánál haladunk el a Prémmalom vendégház épülete mellett. Az épület régebben tényleg vízimalom volt, a ház mögött folyó Gaja forgatta meg a malomkövet.

A Prémmalom után érünk be a Gaja-patak szurdokába. A turistaút a patak felett kanyarog szinte láthatatlenul a bal oldalon, én csak a fénykép kedvéért ereszkedtem le a vízpartra.

A völgy alján kanyargó Gaja-patak partján.

Gyökereikkel kétségbeesetten kapaszkodó bükkök csoportja a turistaút mellett, a Gaja-szurdokban.

Egy erdei pihenő előtt érjük el a turistaút mellett álló faragott erdész-emlékművet. A faoszlop azoknak állít emléket, akik az erdei munkák során vesztették életüket.

Nyáron a Gaja-szurdokban. A patakparton egy erdei pihenő padjai, asztalai állnak.

Az erdei pihenő után a kéktúra útja meredeken kikapaszkodik a szurdokszerű völgyből, de ha továbbsétálunk 4-500 lépésnyit a patakparton, megérkezünk a szurdok legkeskenyebb pontjára, amit már emberemlékezet óta Római fürdőnek neveznek. Nem volt itt soha fürdő, pláne nem római, de ettől függetlenül érdemes még itt körülnézni!

A Gaja-patak ezen a helyen apró vízesések sorával több emeletnyivel mélyebbre ereszkedik a szurdokvölgyben.

Egy pillantás a meredekfalú sziklaszurdokba, ahová a Gaja-patak leereszkedik.

Ezen a képen jobban látszik a Római-fürdő sziklaszurdoka.

Az erdei pihenőtől a kéktúra ösvénye meredeken kikapaszkodik a Gaja völgyéből a Vadalmás gerincélére, innen egy pillantást vethetünk a Tési-fennsík oldalára. Fenn a tetőn Tés egy-két házát is látni lehet. Fel fogunk még kapaszkodni oda, de most visszaereszkedünk majd a Gaja partjára a sziklaszurdokot kikerülve, hogy a patakparton Jásdig túrázhassunk.

A Vadalmás dombjáról leereszkedve ismét visszajutunk a Gaja partjára, de most át is kelünk rajta a képen is látható gázlónál.

A Gaja jobb partján indulunk tovább a kaszálókon keresztül, így haladunk el a volt Vadalmás malom épületei mellett.

A Vadalmás malom után nagyjából negyedórás sétával érjük el a Szentkutat. A bekerített, parkosított területen találjuk a forrást, egy kis kápolnát, a szabadtéri istentiszteletek helyét, valamint egy, a dombra felfutó kálváriát. Érdemes tartani itt egy rövidebb pihenőt az árnyékban, a padokra, vagy a fűbe letelepedve.

2014-től az Országos kéktúra felkeresi Jásdot, korábban csak a határában haladt el, és pecsételni kellett csupán betérni a faluba. Jásd határában keresztezzük egy gyaloghídon a Gaját, hogy belefogjuk a kép jobb oldalán látható Tési-fennsík megmászásába.

Ez a kép 2005 nyarán készült egy késő délutánon a Tési-fennsík oldalából, ahogy a mezők felső széléről lepillantottunk a völgyben fekvő falura. Akkor itt vertünk sátrat, ezen a szép kilátást nyújtó ponton, pár száz lépésnyire letérve a kéktúra ösvényéről.

Kapaszkodás egy erdei gyalogúton a Tési-fennsík oldalában, valahol a Siska-kút után. 2005-ben még árnyas erdőben jártunk itt, azóta azonban megszaporodtak a hegyoldalban a kopár irtásfoltok, bár itt még 2011-ben is erdőt találtam...

Árnyas bükkösben visz az út a Tési-fennsík oldalában.

Kemény kaptató végén érjük el a fennsík peremére épült Tés hosszú, egyenes főutcáját, a Felszabadulás utcát.

Tést Jásd felől az északkeleti végéhez közel éri el a kéktúra és aztán rövid úton el is hagyja a falut a főutcán. Érdemes azonban egy körülbelül kilométeres kitérőt tenni a szélmalmokhoz, mert ezek a falu talán legfőbb látványosságai. Mivel a fennsíkon a település határában vízimalmok hajtására alkalmas patakvíz nem volt, így a falubeliek a fennsík élénk szeleit fogták be a szélmalmok vitorláiba. A Pircher János és Ozi János asztalosok által épített szélmalmok a Táncsics utca 20. számú porta kertjéből közelíthetők meg. A két malom közül a képen is látható látogatható.

Belül felkapaszkodtunk a létrákon a malom kalapja alá, ahol a hat vitorlás lapátkerék által hajtott vízszintes tengely fogaskerekek segítségével megforgatja a malom függőlegesen álló főtengelyét, ami aztán alul a malomkereket is hajtja.

Ez a kép már a függőleges helyzetben álló tengely alsó végén készült, ahol a malomkerék található. Hátul jól látható a garat, aminek a dobozából a búza a malomkerék közepén lévő lyukba csúszott, az előtérben lévő két ferde farúddal a malom függőleges tengelyét rögzítették, hogy ne forogjon üresen a malomkerék.

A Táncsics utca 20. szám alatt található ez a berendezett kovácsműhely is. A malmokkal együtt ezt is érdemes megnézni.