|
|
|
44. túra: Sirok - Szarvaskő
Túraleírás
Sirokról felkapaszkodunk a várhoz, bejárjuk a sziklába vésett erőd alagútrendszerét és megcsodáljuk a falakról nyíló kilátást. A Barát és Apáca-sziklák érintésével kis kitérőt teszünk a Törökasztalhoz, majd az Alma-lápa-tető irtásfoltos dombhátáról leereszkedünk a Rozsnakpusztai erdészház tisztására. Pecsételünk, majd az erdészház bekötőútján kigyalogolunk a Pétervására és Eger közötti országútra. Innen térünk le a Bátor felé induló aszfaltútra és elgyalogolunk rajta a Laskó-patak hídjáig. A kis áteresz után lefordulunk az országútról és földutakon felkapaszkodunk a Gilitka irtásfoltos dombhátára. Átvágunk a dombok között a Szarvaskő feletti mezőkig, aztán leereszkedünk a faluba. A faluközpontban, a 25-ös út mellett fejezzük be a háromnapos mátrai túránkat. Mai túránk 19,8 km hosszú lesz, 610 méter szintemelkedéssel.
Sirok központjából a Dózsa György utcán kezdjük meg a várhoz vezető hosszú kaptatót. Feltűnnek előttünk a sziklás csúcsra épített erőd romjai, egy darabig egyenesen feléje tartunk.
Kis kanyargással és jókora kapaszkodóval érkezünk fel a parkolóból nyíló várkapuhoz. Ezt a stilizált várkaput a romok 2012-es felújításakor építették.
Még a 
jelzéseket követve kapaszkodunk fel a Várhegy nyergébe, aztán a jelzett útról letérve már hamar felérünk a romok közé. A félig a sziklákba faragott vár története egészen az avar korig nyúlik vissza, később a területet szláv törzsek vették birtokba, tőlük származik a falu neve is ('sirok' jelentése a szláv nyelvekben 'széles').
jelzéseket követve kapaszkodunk fel a Várhegy nyergébe, aztán a jelzett útról letérve már hamar felérünk a romok közé. A félig a sziklákba faragott vár története egészen az avar korig nyúlik vissza, később a területet szláv törzsek vették birtokba, tőlük származik a falu neve is ('sirok' jelentése a szláv nyelvekben 'széles').
A honfoglalás után Sirok és környéke az Aba nemzetségből származó Borh-Bodon ág birtoka lett, akik a régi pogányvárat átalakították, a mai fellegvár helyén új várat építettek. E várat első ízben csak 1320-ban említik okleveleink. Később a vár többször is tulajdonost váltott, Nagy Lajos király egyszer még záogba is adta azt. Eger várának 1596-ban történt elestének hírére Kótaji Benedek és Helmeczy János várnagyok a kevés számú őrséggel együtt a várat elhagyták, igy még ebben az évben Ali és Ahmed basák vezetésével a török csapatok kardcsapás nélkül foglalták el.
A romos falakról szép a kilátás Sirokra és a környékére. A vár történetére visszatérve azt a törökök erősebb falakkal látták el és az ehhez szükséges kövek nagy részét a szomszédos községek lerombolt templomaiból használták fel. Amikor Doria János tábornok 1687-ben Eger várát ostrom alá vette, a siroki vár török őrsége a várból kivonult, hogy az egri védők segítségére legyen. A hadi jelentőségét vesztett és megrongált állapotban hátrahagyott vár 1693-ban Bagni marquis birtoka lett, aki rendbehozatta és császári őrséggel látta el.
A Mátra keleti gerincének látképe a Siroki várból. Előző túranapunkon a távolban látható Kékestetőről indulva ezen gyalogoltunk végig. A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc alatt a vár hadi szerepet nem játszott, ennek ellenére 1713-ban a császáriak ferobbantották. Ezután több birtokosa volt, így gróf Sztáray János, báró Orczyné, a Novotny, a Németh, a Vecsey, a Károlyi család. Forrás. Erről a várról is megtaláljuk a YouTube-on Fodor Zsolt nagyszerű animációját, ami megmutatja, hogyan nézhetett ki a vár a XVI. században, a fénykorában.
A romos falakról északkelet felé tekintve a további utunkat tudjuk alaposabban szemügyre venni: balra a Barát- és Apáca-szikla emelkedik, a kép közepén a Törökasztal látható. A távolban ismét feltűnik a Bükk oldalában a Bél-kő hatalmas kőfejtője. Oda csak a holnapi túránk végén fogunk megérkezni.
A siroki vár nyeregtől továbbindulva a jelzés mentén található két magányos 6-8 m magas sziklatorony, melyek vulkáni működés során a kráterből kiszóródott riolittufából keletkeztek. A helyiek találó névvel illették a sziklaformákat: Barát- és Apáca-sziklák, mely a természet alkotta formájukra utal. A laza anyagba óriási vulkáni bombák hullottak, és beágyazódtak. Az ellenállóbb, keményebb vulkáni kőzetek az alattuk levő puhábbakat megvédték az erózió pusztításától, és így alakultak ki a sziklatornyok. Forrás
jelzés mentén található két magányos 6-8 m magas sziklatorony, melyek vulkáni működés során a kráterből kiszóródott riolittufából keletkeztek. A helyiek találó névvel illették a sziklaformákat: Barát- és Apáca-sziklák, mely a természet alkotta formájukra utal. A laza anyagba óriási vulkáni bombák hullottak, és beágyazódtak. Az ellenállóbb, keményebb vulkáni kőzetek az alattuk levő puhábbakat megvédték az erózió pusztításától, és így alakultak ki a sziklatornyok. Forrás
Csak pár perc sétára van a Barát- és Apáca-szikláktól a Törökasztal. Kialakulása azonos a már látott másik sziklapáréval, azonban ennek a tetejére nem kell felkapaszkodni, mert egy magasságban van a környezetével.
Ide kiülve is szép a kilátás a környékre. Délnyugat felé tekintve eddigi utunkat látjuk a Barát- és Apáca sziklákkal, a Siroki várral és a már távoli Mátra-gerinccel.
Dél felé fordulva a völgyben megbújó Sirok is feltűnik.
A szikláktól a Kis-Szalokma dombgerincén indulunk tovább és érjük el félórás kényelmes sétával az Alma-lápa-tető fiatal erdejét. Az itt átvezető szekérút esős időben vendégmarasztalóan sáros tud lenni!
Aztán az Alma-lápa-tető széles domhátáról leereszkedünk következő völgybe, a Rozsnakpusztai erdészház tisztására.
A bekerített erdészház melletti réten található egy magányosan álló fára szerelt dobozkájában a kékúra bélyegző. Ne felejtsünk el itt pecsételni az igazoló füzetünkbe!
A tisztásról továbbindulva az erdészház keskeny aszfaltútján ballagunk ki a Pétervására és Eger közötti országútra. Erről térünk le később a Bátor felé induló aszfaltútra és elgyalogolunk rajta a Laskó-patak hídjáig. Innen készült ez a kép a kora tavasszal a hóolvadástól kissé megduzzadt patakocskáról.
A Laskó-patak völgyéből egy széles, keményre taposott dózerúton kapaszkodunk fel a Gilitka dombhátára.
Felérve a dombtetők közé magunk mögött hagyjuk az öreg erdőt és irtásfoltok, különböző korú fiatalosok között vágunk át Szarvaskő felé.
A Kotmány orra nevű dombtető után érünk ki a Szarvaskő feletti kaszálókra, régi legelőkre. Előttünk balra feltűnik a Majoros-tető, tetején a kilátónak is kialakított átjátszó adótoronnyal. Abba az irányba vágunk át a lassan bebokrosodó, elvaduló réten a völgyben kanyargó aszfaltút felé.
A nagyon kopott, kátyús utat elérve azon ereszkedünk tovább Szarvaskő felé.
A kicsiny Szarvaskőt a dombon álló templom mellett érjük el. A templomocskát Strelmeinwöger Mihály, az egri főszékesegyház építőmestere tervezte és építette meg. A kőfaragó munkákat Benkovics Mihály és Ledek Antal egri mesterek végezték. A templomot 1845-ben szentelték fel, Keresztelő Szent János születése tiszteletére. Ettől kezdve a szarvaskői búcsú napja június 24.
A templom alatt elhaladva érkezünk le a völgyben fekvő falu központjába. Innen már jól látszik a vár sziklája, amely falu házai fölé magasodik. Itt fejezzük be a Mátrán átvezető háromnapos túránkat azzal a tudattal, hogy a következő, bükki túránk kezdetén felkapaszkodunk majd a szikla tetejére, hogy onnan pillantsunk le Szarvaskőre!
-hörpölin-
|
|
|
|
| A tárhelyszolgáltató neve: | Port Kft. |
| A tárhelyszolgáltató címe: | 9200 Mosonmagyaróvár, Szent István király út 60. |
| A tárhelyszolgáltató e-mail címe: | info@webtar.hu |
| A honlap szerkesztőjének neve: | Horváth Béla |
| A honlap szerkesztőjének e-mail címe: | horvabe1959@gmail.com |
| A honlap szerkesztője mindent megtesz azért, hogy az itt közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de semmiféle felelősséget nem vállal bármely, ezen információk használatából adódó kár bekövetkeztéért. A honlap adatainak használatával Ön elismeri, hogy azt csak és kizárólag saját felelősségére teszi. | |
 Creative Commons license: Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International | |
| Kérem, olvassa el a honlap Cookie Policy-jét! Fontos információkat tartalmaz! | |