45. túra: Szarvaskő - Bélapátfalva
Túraleírás
Utunk legelején kitérőt teszünk a Major-tetőre, hogy onnan pillanthassunk le Szarvaskőre, majd visszatérünk a faluba, hogy onnan most a várhoz kaptassunk fel. Fentről, a szikla pereméről letekintünk újra a falura, majd a Veres-oldalban egyre magasabbra jutva elérjük a Tardos-hegy hosszú gerincét. Innen ereszkedünk le a Gilitka kápolna tisztására, majd a Kis-Szoros-tető nyergén átbukva a Fűzfás-lápa völgyén keresztül érjük el a Bélapátfalvára vezető keskeny aszfaltutat. Kis kitérőt teszünk a Telekessy Vendégházhoz, hogy pecsételhessünk a füzetükbe, majd a Bél-kő lábainál elgyalogolunk a Bélháromkúti Ciszterci Apátság épségban fennmaradt templomáig. Megnézzünk a templomot és az apátság romjait, majd az itt kezdődő keskeny aszfaltúton lesétálunk Bélapátfalvára. A mai túránk nagyon rövid, mindössze 11,2 km hosszú, 520 m szinttel.
Ez a kép Szarvaskő kicsi főterén készült, amint feltekintünk a vár sziklájára. Bükki túránk első méterein fel fogunk kapaszkodni oda, de előtte még teszünk egy kis kitérőt a falu fölé magasodó Major-tető (369 m) csúcsára, a kilátóhoz.
A
és
jelzéseket követve negyedóra alatt kaptathatunk fel a tetőre, a kilátóhoz. Lepillantva róla már mélyen alattunk látjuk Szarvaskőt és a vár sziklájának teteje is jóval alacsonyabban van nálunk. Jól látszik az Eger-patak szűk völgyében kanyargó országút és a vasút, ami rövid alagutakkal vágja le a völgy kanyarjait. A faluba visszatérve először megmásszuk majd a vár szikláját, utána a bokros-sziklás hegyoldalban, a Veres-oldalban kapaszkodunk majd tovább a dombgerinc felé.
Kicsit jobbra fordulva már a Bükk erdős hegyoldalait látjuk, a távolban pedig megpillanthatjuk a fennsík szélén sorakozó 'köveket' is, amelyeket majd a következő túranapunkon fogunk végigjárni.
A Major-tetőről Szarvaskőre visszatérve a keskeny Borsod utcán indulunk neki a következő, a vár sziklájára felvezető kaptatónak. Az emelkedés akkor válik majd igazán meredekké, miután kereszteztük a domb tövében futó vasúti síneket.
Pár perc alatt vagy 70 métert emelkedve érkezünk fel a Várhegy nyergében a turistautak elágazásába. A
a nyeregből a Veres-oldal felé indul tovább, de ne hagyjuk ki a Várhegyről nyíló panorámát! Innen már csak pár perc kitérő a
jelzéseket követve, és a szint sem olyan sok, mint az imént a Major-tetőre vezető emelkedő volt!
Szarvaskő várának romjai olyan szerények, hogy sokáig kell keresnünk azokat, hogy valamit láthassunk belőlük, de itt inkább a kilátás a lényeg. A szikla pereméről letekinthetünk a pontosan alattunk fekvő falu szinte minden házának az udvarára! Alattunk fekszik a kis terecske, ahonnan nekiindultunk a kaptatónak, a hátteret pedig a Major-tető erdős oldala adja. Engem ez a kilátás mindig egy szépen berendezett terepasztalra emlékeztet a sínekkel és a zegzugos utcákon álló házakkal.
Visszatérve a
jelzés ösvényére folytatjuk a kapaszkodást. Pár perc múlva elérjük a kopár, sziklás hegyoldalt, innen már vissza tudunk tekinteni a Várhegy erdős nyergére, felette Szarvaskő házai is feltűnnek.
Ahogy egyre feljebb kapaszkodunk a Veres-oldalban, úgy nyílik ki egyre szebben a kilátás. Most már lelátunk az Eger-patak szűk szurdokvölgyébe is, ahol az országút követi a kanyargó völgytalpat, de a vasút hidakkal és alagutakkal kiegyenesíti a maga útját. A szűk völgyet csak 1839-ben szélesítették ki robbantásokkal, hogy az országútnak elegendő helye legyen a kanyargó Eger-patak mellett.
Észak felé fordulva sokáig szemmel tudjuk követni a kanyargó völgyben haladó országutat, Bélapátfalvára tart az is és mi is, de mi utunk végéig fenn maradunk a dombok között.
Ahogy egyre magasabbra kapaszkodunk, a Mátra is feltűnik egy pillanatra a dombtetők felett, aztán belépünk az erdőbe és hosszú időre eltűnik előlünk a kilátás.
Később keréknyomok fordulnak a talpunk alá, sokáig követjük ezeket a Tardos-hegy kanyargós gerincén.
Nagyjából a Szarvaskő és Bélapátfalva közötti utunk felénél érjük el a Gilitka-patak völgyébe leereszkedve a Gilitka (Szent Anna) kápolnát, amit eredetileg Baranyi István remete épített azon a helyen, ahol a legenda szerint Szent Anna megjelent. Az épületet többször is felújították, átépítették, legutóbb 2004 és 2007 között, akkor rendezték a környezetét is és alakították ki a pihenőpadokat a rét szélén.
A Gilitka kápolna belülről.
Bélapátfalva felett érjük el a Telekessy Vendégházat, a kéktúra útvonaláról való mintegy háromszáz lépésnyi letéréssel a kék pecsét jelzéseket követve. Habár innen már nincs messze Bélapátfalva, a kéktúrázók jutányos áron itt is szállást foglalhatnak maguknak. Telefon: +36 30 473 3128
A vendégházhoz vezető keskeny, kövezett járda felső végén áll a Kolacskovszky emlékoszlop, amely az ismert természetjárónak, Kolacskovszky Lajosnak állít emléket. A gyalogjárda mellett áll az a terjedelmes bükk is, amelynek az oldalára van felszerelve a kéktúra bélyegző dobozkája.
A Telekessy Vendégháztól mintegy húszperces sétával jutunk el a Bélháromkúti Ciszterci Apátság épségben fennmaradt templomához. Az egykori ciszterci apátságot II. Kilit egri püspök alapította 1232-ben, a pilisszentkereszti ciszterci monostor filiájaként. Az évszázadokon át virágzó apátság azonban a XV. század végére szinte teljesen elnéptelenedett, lassan pusztulni kezdett. 1737-ben kezdődött a barokk kori helyreállítás Erdődy Gábor egri püspök támogatásával, amely több periódusban zajlott. A felszentelésre csak 1745-ben került sor.
Forrás
Az apátsági templom főkapuja a nyugati oldalon nyílik.
Az apátsági templom bélletes kapuja közelről fényképezve.
A templom déli oldalán álló monostor romjait 1965-ben tárták fel. Ekkor találták meg – többek között – a közel 800 év előtti vízvezeték elemeit is. Érdemes itt megállni pár percre, mert körbetekintve innen pillanthatjuk meg először a Bél-kő teraszosan lebányászott nyugati oldalát. Látványa még sokáig elkísér bennünket az utunkon!
A lebányászott Bél-kő látványa az apátságtól Bélapátfalvára vezető aszfaltútról. A Bükk-fennsíkot határoló kövek legnyugatibb tagja a Bél-kő, amit a cementgyártáshoz alapanyagként szolgáló tiszta kalcium-karbonát (mészkő) bányászata miatt 1908 és 2002 között nagyrészt lebontottak, összesen mintegy hétmillió köbméter kőzetet kitermelve. A kőfejtőt és közvetlen környezetét 2008-ban természetvédelmi területté nyilvánították az itt található fokozottan védett növényfajok (pl.: szirti pereszlény, korai szegfű, magyarföldi husáng) és a hozzájuk kapcsolódó állatközösségek megőrzésére. A volt kőfejtő területét a Bélkő Tanösvényen célszerű végigjárni.
Továbbindulva a keskeny aszfaltúton már hamarosan elérjük Bélapátfalvát. Visszapillantva még innen is szinte a házak fölé tornyosul a Bél-kő felsebzett oldala. Itt, Bálapátfalván célszerű szállást keresnünk, hogy aztán következő túránkon kipihenten vághassunk bele a Bükk-fennsíkon keresztül egészen Bánkútig vezető túránkba!
-hörpölin-
A tárhelyszolgáltató neve: | Port Kft. |
A tárhelyszolgáltató címe: | 9200 Mosonmagyaróvár, Szent István király út 60. |
A tárhelyszolgáltató e-mail címe: | info@webtar.hu |
A honlap szerkesztőjének neve: | Horváth Béla |
A honlap szerkesztőjének e-mail címe: | horvabe1959@gmail.com |
| |
A honlap szerkesztője mindent megtesz azért, hogy az itt közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de semmiféle felelősséget nem vállal bármely, ezen információk használatából adódó kár bekövetkeztéért. A honlap adatainak használatával Ön elismeri, hogy azt csak és kizárólag saját felelősségére teszi. |
Creative Commons license: Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International |
Kérem, olvassa el a honlap Cookie Policy-jét! Fontos információkat tartalmaz! |