|
|
|
49. túra: Zádorfalva - Jósvafő
Túraleírás
Zádorfalvát a Ragály felé tartó országúton hagyjuk magunk mögött, majd az első hajtűkanyarja előtt lefordulva róla keréknyomokon másszuk meg a füves dombhátakat. A Nagy-Szőlő-tetőnél elérve a széles dombgerincet és az erdőt végighullámvasutazunk az Égés-tető, Galyagos-hegy, Kastély-bérc, Kavicsos-hegy útvonalon, aztán megérkezünk a magyar-szlovák határhoz. A jelzőköveket követve a már beerdősült határnyiladékban indulunk tovább, majd érjük el nagyjából egy órás út végén az Aggtelek melletti, már bezárt közúti határátkelőhelyet. Az aszfaltúton elsétálunk a Baradla-barlang bejáratáig, pecsételünk a kéktúra bélyegzővel, majd felkapaszkodunk a szikla tetejére, a kilátóteraszhoz. Erről a pontról körülnézünk, majd az erdőn keresztül áttúrázunk a barlang jósvafői bejáratához, a Tengerszem szállóhoz. Itt is bélyegzünk, teszünk egy sétát a cseppkőbarlangban, végül legyaloglunk Jósvafőre és körülnézünk ott is. A mai túránk 18,2 km hosszú, összesen 540 m szinttel.
Zádorfalvát a Ragályra tartó országúton hagyjuk magunk mögött. A faluk között kanyargó aszfaltút a Cseres-völgy alján fut, innen jobbra feltekintve a Cseres-alja domboldalába jól látható a szerpentinkanyarokkal egyre feljebb kapaszkodó út.
A 15-ös kilométertáblánál kell lefordulnunk az aszfaltútra balra, a füves domboldalakra felkapaszkodó keréknyomokra. A letérés nincs valami túl jól jelölve, itt még a megszokott, nyilazott irányítótáblák is hiányoznak, de a kilométertábláról jól azonosítható a letérés helye.
A füves keréknyomokon egyre jobban kikapaszkodunk a Cseres-völgyből, egy idő után visszatekintve már mélyen magunk alatt látjuk a kanyargó országutat. Erre sincs sok jelzés, nincs is mire festeni azokat, a lényeg, hogy ne térjünk le az észak-északnyugat felé kanyargó és folyamatosan emelkedő nyomokról!
Lassan elérjük a dombtetőket és egy gerinc közelében emelkedik lassan tovább az utunk. Kilátás dél felé, amerről felkapaszkodtunk ide.
Nyugat felé fordulva is hasonló, erdőshátú, füves oldalú dombok sorakoznak a látóhatárig. Ez talán a Borsodi-dombság legszebb vidéke, kár, hogy az Országos Kéktúra szinte nyílegyenesen átvág rajta!
Egy távoli dombgerincen szép kilátó tűnik fel, csak a térképem alapján tudtam azonosítani, hogy a mintegy négy kilométerre lévő, Szuhafő feletti Bikás-tetőn áll. Azt is csak a térképről láttam, hogy semmilyen jelzett út nem vezet hozzá. Persze lehet, hogy olyan új, hogy még nem tudtak hozzá jelzést felfesteni, vagy már elkészült, csak a térkép nem jelzi!
A Nagy-Szőlő-tetőnél érjük el az erdőt, a szélső fáknál érdemes visszafordulni, hogy egy utolsó pillantást vethessünk a magunk mögött hagyott Cseres-völgyre.
A Nagy-Szőlő-tetőn lépünk be abba az erdőbe, amit aztán szinte Aggtelekig nem is hagyunk el! Itt nincs semmi különösebb látnivaló, egyszerűen csak élvezzük az árnyas erdei csendet! Ez a kép valahol az Égés-tető környékén készült. A jól kijárt földút a széles gerincen halad, csak alig-alig hullámvasutazva a tetők között, szinte egyáltalán nem emelkedve, vagy lejtve. Kényelmes erdei séta...
A kép a Galyagos-hegy tölgyesében készült. Itt is széles dombhát tetején haladunk, és nagyjából itt fog kezdődni az „erdei útvesztő”. Utunk szeszélyesen több egymással párhuzamosan haladó, gyakran egymás keresztező ágra szakad itt, a jelzések pedig sokszor nem a legkijártabb utat követik. Nem a jelzésfestők hibája ez, az erdőművelés miatt időszakosan változnak az erdőritkítások megközelítési útvonalai, a munkagépek mindig más utakat használnak, a ritkán járt utak pedig eldzsindzsásodnak. Itt próbáljunk figyelmesebben haladni!
Persze ősszel is szép az erdő, nem csak a nyár derekán! Ez a kép október végén készült a Galyagos-hegy környékén.
Utunk egy pontján szép kilátás nyílik az erdőhatárról az alattunk lévő völgyben fekvő Trizs falura. Ennél közelebb nem megyünk hozzá, a legközelebbi település az utunk mellett Aggtelek lesz, de most még messze járunk tőle!
Nagyjából három órával a Zádorfalváról való indulásunk után érjük el a magyar-szlovák határon lévő útelágazást. Amíg a két szomszédos ország nem volt a Schengeni övezet tagja, sorompó állt itt, de már évekkel ezelőtt lebontották és csak ez a kopjafa jelzi azt, hogy az államhatárra értünk.
A kopjafa mellett térünk le a kényelmesen járható erdei keréknyomokról, hogy a lassan beerdősülő határnyiladékban folytassuk az utunkat. A szlovák oldalon keréknyomok kanyarognak a fák között, hol közelebb, hol pedig távolabb kerülve a nyílegyenes határtól, de érdemes a határsávon haladó, alig kitaposott ösvényen maradni, és követni a fehérre meszelt határköveket.
Valamivel több, mint fél óra alatt érünk ki az erdőszélre. A magyar oldalon továbbra is áll az erdő, de Szlovákiában széles kaszálók nyílnak, a határkövek pedig éppen az erdőhatáron vezetnek tovább bennünket.
Kilátás Szlovákia felé a mezőkön keresztül. A távolban már a Szlovák-érchegység vonulata látható.
Végül megérkezünk az Aggtelekről a szlovákiai Pelsőcre tartó aszfaltútra pont a már évekkel ezelőtt bezárt közúti határátkelőállomásnál. Rátérünk erre a kisforgalmú aszfaltcsíkra és elgyalogolunk rajta a közeli Baradla szállóig. A kéktúra bélyegzőt a szálló hátsó bejárati ajtajánál találjuk, pecsételünk, aztán megcsodálhatjuk a cseppkőbarlang aggteleki bejárata fölé tornyosuló sziklát. Nem is árt alaposabban megnézni a sziklafalat, hiszen egy meredeken emelkedő lépcsősoron és sétányon meg fogjuk mászni azt a következőkben!
Ha a 
jelzéseket követve meredeken felkaptatunk a szikla tetején lévő kis kilátópontra, ez a panoráma tárul a szemünk elé. Alattunk a Baradla szálló tetejét látjuk, távolabb az országút halad, mögötte a vendéglő- és butiksor melletti parkoló tűnik fel. A hátteret itt is a borsodi dombok adják.
jelzéseket követve meredeken felkaptatunk a szikla tetején lévő kis kilátópontra, ez a panoráma tárul a szemünk elé. Alattunk a Baradla szálló tetejét látjuk, távolabb az országút halad, mögötte a vendéglő- és butiksor melletti parkoló tűnik fel. A hátteret itt is a borsodi dombok adják.
Nyugat felé fordulva Szlovákiába nyílik innen is betekintés, és jól látható a volt határállomás felé tartó keskeny aszfaltút is, amin megérkeztünk az imént a barlang elé.
A kilátópont után is fenn maradunk a karsztos domboldalban és a közeli Aggtelek felé indulunk el rajta. Nem érintjük a falut, a Baradla-tető oldalából fordulunk majd be a hegyek közé vezető Mész-völgybe.
A és 
sáv jelzések elágazása a Mész-völgy alsó végében. Mi felfelé indulunk el a völgyben, a jelzés ösvénye pedig leereszkedik Aggtelekre.
és sáv jelzések elágazása a Mész-völgy alsó végében. Mi felfelé indulunk el a völgyben, a jelzés ösvénye pedig leereszkedik Aggtelekre.
Alig látható keréknyomokon vágunk át a Mész-völgy nagy rétjén.
Nagyjából háromnegyed órás erdei menettel érkezünk meg a Tengerszem szálló mögötti gerincre, ahonnan egy rövid ösvényen tudunk leereszkedni a szállóhoz és a Baradla-barlang jósvafői bejáratához. Ha már úgyis pecsételnünk kell a barlang pénztára mellett a falra szerelt kéktúra bélyegzővel, érdemes rászánnunk egy kis időt, és meglátogatni a cseppkőbarlangot! Ezt megtehetjük Aggteleken is és itt, Jósvafőn is a barlangi rövidtúrákon, de jelentkezhetünk a Vörös-tó és Jósvafő közötti középtúrára, illetve az Aggtelek és Jósvafő közötti hosszú túrára is. Már többször is jártam a barlangban, a most következőkben csak pár fényképet szeretnék megmutatni, amit ott készítettem. Ha időnk engedi, ne hagyjuk ki a barlanglátogatást!
A Világörökség részét képező felszín alatti világ képviselője a 25 km összhosszúságú Baradla-Domica barlangrendszer, melynek 5,3 km-es szakasza a Domica-barlang, Szlovákiában található. A több bejárattal nyíló Baradla nemcsak a térségnek, de hazánknak is legkiemelkedőbb – legrégebben kutatott, legismertebb, képződményekben leggazdagabb – barlangtani értéke, amely a XIX. században a világ második, 1965-ben a nyolcadik, 1969-ben a tizennegyedik, 1973-ban a huszadik leghosszabb barlangjaként tartották nyilván. Napjainkban már a világranglistán ugyan kissé háttérbe szorult, de attraktivitása, hossza és cseppkődíszessége alapján, a mérsékelt égövben még mindig első helyen áll!
A Baradla-barlang 200-230 millió évvel ezelőtt képződött triász mészkőben alakult ki. A területet a triász időszakban fokozatosan mélyülő tenger borította, amelyben a mélységtől és a szárazföldtől való távolságtól függően különböző minőségű meszes üledékek rakódtak le. A legidősebb kőzet a barlang jósvafői szakaszán található, a bejárattól az Óriások terméig. Ez a sötétszürke-fekete, vastagpados Gutensteini mészkő erősen töredezett, így járatképződésre ugyan alkalmas, de szennyezettsége miatt cseppkő csak kevés van a barlang ezen szakaszán. A Baradla főágának leghosszabb része világosszürke, jól karsztosodó, cseppkőképződésre kiválóan alkalmas kőzetben, a Steinalmi mészkőben halad. A kőzetben ősmaradványok, például zöldalgák, ammoniteszek, tengeri liliomok maradványai figyelhetők meg.
Bár a barlangot már a csiszolt kőkor óta ismerték és lakták az emberek, de a kutatása csak a XIX. század elején kezdődött el. Első kiépítését József nádor látogatása alkalmából 1806-ban végezték el. A bejáratot és a nagyobb szűkületeket kirobbantották, a patakon hidakat, pallókat helyeztek el. Az 1860-as években a barlang a bérlőktől a közbirtokosság kezelésébe került. Az időközben megrongálódott utakat, hidakat ugyan kijavították, de jelentős változás csak akkor következett be, amikor 1881-ben a barlangot a Magyarországi Kárpát Egyesület gondjaira bízták.
A II. világháborút követően a felújított barlangot több évtizeden át a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Idegenforgalmi Hivatal üzemeltette, majd 1984 óta a természetvédelem a gazdája. Az Aggteleki Nemzeti Park leglátványosabb természeti kincsét legtöbben – majdnem 250 ezren – 1978-ban keresték fel. Forrás
A Tengerszem szálló alatti völgyben mindössze pár perc sétával felkereshetjük a névadó tengerszemet. A lépcsőkön lesétálva először a szépen kiépített Jósva-forráshoz érkezünk, ennek a vizét duzzasztották fel 1942-ben és jött létre ezáltal a Tengerszem.
Fákkal övezett, kanyargós erdei ösvényen juthatunk el a forrástól a tőle néhány percnyi sétával megközelíthető tóhoz, melynek bokrokkal szegélyezett partjáról mesebeli látványt nyújt a zölden csillogó víztükör, a völgyben álló apró malom, valamint a tó oldalánál keresztülbukó, halkan csobogó vízesés, melynek erejét természetes energiaforrásként hasznosítják a közeli barlangok kivilágítására.
Érdemes végigsétálni a tóparti sétányon, mert mindig más és más szemszögből láthatjuk róla a vizet.
A Tengerszem szállótól a gerincre visszakapaszkodva már pár perc alatt lesétálunk a Jósvafő feletti haranglábhoz. Érdekesség, hogy jó ötven méterre áll a község öreg református templomától.
A harangláb melletti temetőből szép a kilátás Jósvafőre.
A haranglábtól már hamar elérjük a falut, amit az Országos Kéktúra kissé méltatlanul majdnem elkerül, hiszen a szélső házaknál már fordulunk is, hogy észak felé elhagyjuk a települést. De érdemes végigsétálni a falun és a központban lévő boltban feltölteni a készleteinket, hiszen innen egészen Bódvaszilasig már nem érintünk lakott települést!
A Tohonya- és a Kecső-patak összefolyása. Mindkét patakot a barlangi vizek táplálják, ezért a vízhozamuk szinte állandónak tekinthető. Árvizeik az egyenletes vízjárás miatt nem nagyon vannak, nem is építettek a medrük mellé gátakat, töltéseket, ezért szinte a kertek alatt folynak végig a bővizű patakok.
A központ felé ballagva még egy ivókutat is felfedezhetünk a patak partján. Itt fejezzük be a mai menetet, hogy aztán túránk utolsó napján a dombok közé visszakapaszkodva egészen Bódvaszilasig túrázzunk el!
-hörpölin-
|
|
|
|
| A tárhelyszolgáltató neve: | Port Kft. |
| A tárhelyszolgáltató címe: | 9200 Mosonmagyaróvár, Szent István király út 60. |
| A tárhelyszolgáltató e-mail címe: | info@webtar.hu |
| A honlap szerkesztőjének neve: | Horváth Béla |
| A honlap szerkesztőjének e-mail címe: | horvabe1959@gmail.com |
| A honlap szerkesztője mindent megtesz azért, hogy az itt közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de semmiféle felelősséget nem vállal bármely, ezen információk használatából adódó kár bekövetkeztéért. A honlap adatainak használatával Ön elismeri, hogy azt csak és kizárólag saját felelősségére teszi. | |
 Creative Commons license: Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International | |
| Kérem, olvassa el a honlap Cookie Policy-jét! Fontos információkat tartalmaz! | |