|
|
|
57. túra: Vágáshuta - Füzér
Túraleírás
Vágáshutáról a község bekötőútján indulunk tovább, nagyjából fél óra múlva a Margit-forrásnál térve le róla. Végigtúrázunk a Hollós-patak völgyén, majd egy dombhátra meredeken felkapaszkodva és onnan leereszkedve érkezünk meg Nagyhutára. Pecsételünk, majd ezt a települést is az aszfaltos bekötőútján hagyjuk magunk mögött. Az úton átgyalogolunk a szomszédos Kishutára, és a Pálházi Erdei Vasútra felszállva kitérőt teszünk a Kőkapuhoz. Kishutára visszatérve továbbindulunk a kéktúra útvonalán és egy rövidebb erdei menettel átjutunk Bózsvára. Itt is pecsételünk, majd a már régen felszámolt Hegyközi Kisvasút mostanra már elvadult nyomvonalán indulunk tovább. Füzérkomlóson érünk a volt kisvasút töltésének végére, innen már látszik Füzér vára a távolban. Füzérkomlósról Füzérre a két falu közötti dombháton túrázunk át, a dombtetőről csodálatos a rálátás az egyre közelebbi várra. Innen már hamar megérkezünk Füzérre, ahol megszállunk a túranap végén. Túránk a kiírás szerint 20,6 km hosszú 450 m szintemelkedéssel.
Reggel Vágáshutáról továbbindulva a község főutcáján folytatjuk az utunkat. Lejtmenetben végigballagunk a falun, közben jobbra, a domboldalban megpillantjuk a római katolikus templomot.
Vágáshutát elhagyva a község leaszfaltozott bekötőútján indulunk tovább és kapaszkodunk fel egy alacsony dombhátra. Innen nyílik ez a szűk panoráma az egyre közelebbi Milic-csoport hegyeire. A mai túránk végén, Füzéren, már a hegyek lábánál fogunk állni!
Az előző kép jobb szélén álló dombon a figyelmes szemlélődő észrevehet egy kilátót. Rázoomoltam a fényképezőgépemmel, úgy készítettem róla ezt a képet. A térképemet elővéve hamar kiderült, hogy a favázas torony a Kovácsvágás melletti János-vára hegy (281 m) tetejére épült, bár az még nem ábrázolta, tehát meglehetősen új lehet. Hazaérkezve néztem csak utána: a kilátót 2015. május 1-én avatták fel. Mivel a térkép szerint nagyjából két kilométerre van a kéktúra útvonalától, legalább egyórás kitérőt jelentene a felkeresése.
Vágáshuta bekötőútjáról a Margit-forrás mellett fordulunk le. A forrás melletti kis rét füvén egy turistapihenő padjai, asztalai állnak.
A Margit-forrástól a Hollós-patak völgyében indulunk tovább, közben folyamatosan halljuk a mellettünk csobogó patakot. Elvadult mezőkön átvágva érünk be az erdőbe, ahol aztán a völgy egyre jobban összeszűkül.
Végül megérkezünk a Hollós-patak völgyének fejezetébe, ahol az több, szurdokszerűen keskeny horhosra szakad, mi pedig innen egy ösvényen meredeken elkezdünk kapaszkodni.
Pár perces kimerítő kaptatás végén érkezünk fel egy gerincre, és az erdőből kilépve a ligetes, bozótos dombtetőn körbepillanthatunk. Kelet felé tekintve látszik, hogy már messzire kerültünk a Sátoros-hegyektől.
Egy bekerített vaddisznóskert mellett vezet el az utunk a széles gerincen, aztán egy balkanyar után hirtelen ereszkedni kezdünk. A fák közötti szűk résen keresztül feltűnik a völgyben Nagyhuta pár háza, oda fogunk megérkezni a lejtő végén.
Az ereszkedés vége a Tegda-völgyben van, Nagyhuta faluvégén, innen indulunk el a továbbra is lejtős úton befelé a faluba.
Nagyhuta római katolikus temploma
Ráfordulva Nagyhuta főutcájára, a Petőfi Sándor utcára végigballagunk a falun. A központban, a polgármesteri hivatal kerítésére szerelve találjuk majd a kéktúra pecsét dobozkáját.
A falut elhagyva a Petőfi Sándor utca Nagyhuta bekötőútjában folytatódik, ezen ballagunk át a közeli Kishutára.
Nevével ellentétben Kishuta sokkal nagyobb, mint a nemrég magunk mögött hagyott Nagyhuta, több mint húsz perc, mire a Kossuth Lajos utcán elérjük a faluközpontot!
A Kossuth Lajos utca nagy jobbos kanyarjában áll a kocsma-vegyesbolt kombó épülete, mögötte a Szár-hegy erdős oldala emelkedik. Az útszéli tábla a Pálházi Erdei Vasút sínjeinek keresztezésére hívja fel a figyelmet.
Okos túraszervezéssel pont a kisvonat érkezésére időzíthetjük mi is a megérkezésünket a kocsma-vegyesbolt mögötti vasúti megállóba. A kisvasúttal aztán egy alig húszperces úttal végigzakatolhatunk a Kemence-patak völgyén egészen a Kőkapu megállóig. A kisvonat szinte végig az erdőben haladva teszi meg ezt az utat!
A Hotel Kőkapu melletti megállóból aztán a vonat továbbindul a Rostallón lévő végállomása felé, nekünk pedig van nagyjából fél óránk, hogy a visszafelé induló vonat érkezéséig tegyünk egy sétát a környéken!
Indul tovább a kisvasút!
A hotel épülete mellett tizenhat magyar király faragott faszobra található. A Szobrok Sárossy Tibor alkotásai.
A Kőkapu szikláját megkerülve (ezen a kisvasút egy alagúttal jut át) érkezünk meg a duzzasztott Csónakázótóhoz. A tó mögött balra a Nagy-Vér-hegy 382 méter magas erdős oldala emelkedik, a vízparti aszfaltúton pedig autóval is fel lehet jönni ide Kishutáról.
A vízparti csónakkikötő
A tavacska keleti végéig elballagva ha visszatekintünk, már látható a sziklára épült Hotel Kőkapu, mellette jobbra, az út mellett pedig egy másik szikla is áll. A kettő között vezet el az országút, és ez a névadója a helynek, a tulajdonképpeni Kőkapu! De ideje most már visszaindulni a megállóba, mert lassan már jönnie kell a kisvasútnak!
Már érkezik is a kisvonat, amivel most visszacsattogunk a már egyszer végigjárt erdei vasútvonalon a kishutai megállóba, ahol az Országos Kéktúra keresztezi a síneket!
A kisvasút megállójából továbbindulva már hamar magunk mögött hagyjuk Kishutát, hogy aztán az erdőn átvágva érkezzünk meg Bózsvára. Utunk nagyobbik felét egy eróziós árokban tesszük meg a Szuha-völgy alján.
Később az árok lassan elenyészik, de az árnyas erdő megmarad egészen az utunk végéig, Bózsváig.
Bózsvát a Szár-hegy lábai mellett végighaladva érjük el, itt találhatóak ezek a riolittufa sziklákba vájt pincék is.
A Szár-hegy gerincének az északnyugati vége a meredeken letörő Bózsvai-szikla (más néven Kőbérc) riodácit tömege. Mellette elhaladva érkezünk meg a faluba.
Rögtön a Bózsvai-szikla után pillantjuk meg a Faluház épületét, az előtte álló villanyoszlopon találjuk a kéktúra bélyegző dobozkáját.
Nagyjából dél felé érkezünk meg Bózsvára, érdemes hát egy rövid, alig pár lépésnyi kitérőt tenni a Kőbérc panzió éttermébe, ahol kényelmesen megebédelhetünk! Tapasztalatból mondom, érdemes megkóstolni a babgulyásukat!
Természetesen nem csak étkezni tudunk a Kőbérc panzióban, hanem meg is szállhatunk, ha úgy szakaszoljuk a kéktúra bejárásunkat, hogy délután érkezünk meg ide. A második bejárásomon itt szálltam meg én is. A panzió épületei mögött a református templom tornyát látjuk.
Bózsva központja a református templommal, a világháborús emlékművel és a Kőbérc panzió reklámtáblájával.
Bózsvát az Esze Tamás úton hagyjuk el, közben végigballagunk a község dísztavának, az Etelka-tónak a partján. A tóparton áll Bózsva római katolikus temploma is.
Bózsva faluvégén indulunk neki a Cserepes-tető errefelé már eléggé ellaposodó dombhátának. A tetőről nyílik ez a kilátás a Milic-csoport hegyei felé. Egyre közelebb kerülünk a hegyekhez, innen már szabad szemmel is jól lehet látni az erdős csúcsok előterében álló füzéri Várhegyet és az újjáépített várkastélyt.
Egy kis zoommal már a vár részletei is jól látszanak!
A Cserepes-tető északkeleti oldalán leereszkedve Kisbózsva határában térünk rá a volt Hegyközi Kisvasút egykori pályatestjére. Ennek az első pár száz lépése még gondozott, hiszen Kisbózsva temetőjéhez vezet, de utána aztán kezdődik a feketeleves!
A Hegyközi Kisvasút egykori útvonalán itt éppen egy erdőfolton vág át a régi vasúti pálya. A fák lassan már benövik a töltést. A keskenynyomtávú vasút nagy része az I. Világháború után épült meg, hogy megoldja a Zempléni-hegység és a Hegyköz kis falvainak közlekedését, vágányrendszerét később összekapcsolták a volt Bodrogközi Gazdasági Vasút sínjeivel, így 1927-re Magyarország legnagyobb összefüggő keskenynyomtávú vasúti hálózata jött ezzel létre. Vezető szerepét az áruszállításban és a tömegközlekedésben az 1970-es évekig meg is őrizte.
A Kisbózsva és Nyíri közötti országút keresztezése után egy darabig a mezők között fut az egykori pályatest. Több hazai keskenynyomtávú vasúthoz hasonlóan itt is az 1970-es években kezdődött a későbbi bezáráshoz vezető leépítés. Itt is bebizonyították, hogy a vasút fenntartása gazdaságtalan, és több részletben 1980-ig bezárták a vágányhálózatot. Ennek a vasútnak a mementója a Pálházi Erdei Vasút, ahol hosszabb üzemszünet után 1989-ben újraindult a forgalom, most már csak idegenforgalmi, turisztikai céllal. Azonban a vasúti hálózat zömét megszüntették, a pályatestet teljesen elbontották.
Egy újabb erdőfolton vágunk át a 
jelzéseket követve. A régi pályatestet senki sem tartja karban, és habár nincsenek információim róla, feltételezem, hogy a MÁV tulajdonában maradt. Éppen ezért nyáridőben sokszor találkozunk csak nehezen járható szakaszokkal rajta. Mostanában sok szó esik arról, hogy a Hegyközben egy kerékpáros túraútvonal hálózatot hoznak létre, ennek néhány szakasza már megvalósult, ahol erre lehetőség volt, a kisvasút volt nyomvonalán. Tudom, hogy az aszfaltot sem kedvelik a túrázók, de talán mégis jobb lesz, ha ezen a szakaszon is megépül és nem kell a benőtt pályatest dzsindzsájában törtetni a kéktúrázóknak!
jelzéseket követve. A régi pályatestet senki sem tartja karban, és habár nincsenek információim róla, feltételezem, hogy a MÁV tulajdonában maradt. Éppen ezért nyáridőben sokszor találkozunk csak nehezen járható szakaszokkal rajta. Mostanában sok szó esik arról, hogy a Hegyközben egy kerékpáros túraútvonal hálózatot hoznak létre, ennek néhány szakasza már megvalósult, ahol erre lehetőség volt, a kisvasút volt nyomvonalán. Tudom, hogy az aszfaltot sem kedvelik a túrázók, de talán mégis jobb lesz, ha ezen a szakaszon is megépül és nem kell a benőtt pályatest dzsindzsájában törtetni a kéktúrázóknak!
Néhány vasúti műtárgy azért megmaradt, ilyen például a Nyíri-patak felett átvezető híd. Bár ezt is csúnyán benőtte már az erdő, de ezen kel át a kéktúra jelzett útvonala a patak nyugati partjáról a keletire.
A volt vasúti pályatesten érkezünk meg Füzérkomlós határába és pillantjuk meg Füzér várát. Mint egy mesebeli várkastély, úgy trónol a dombtetőn.
Érdemes egy pár percre megállni és elgyönyörködni benne!
Mementóként áll egy kekenynyomtávú mozdony a Hegyközi Kisvasút füzérkomlósi végállomásának helyén. A kiállított mozdony a Hegyközi Kisvasút megszűnése után Nyíregyházára került, majd egy darabig a budapesti Gyermekvasút szerelvényeit is húzta. 2009-ben már Hűvösvölgyben is félre volt állítva a fűtőház mellett üzemképtelenül, amikor a helyiek rátaláltak, megvásárolták és elintézték a visszaszállítását Füzérkomlósra, ahol a volt végállomáson visszaépítettek pár métert a sínekből a mozdony számára. Azóta áll itt az Mk45-2009 lajstromszámú mozdony (motor és gépészeti berendezések nélkül, csak a ház és a futómű) és emlékeztet mindenkit egy elhibázott közlekedési koncepció következményeire. Forrás
Füzérkomlóson gyorsan átvágunk és a Hegyközi kerékpárút egy már megépített szakaszán másszuk meg a Komlósi-völgyből az Akasztó-hegy keleti oldalát. Utunk közben sokszor van szép rálátásunk Füzér várára.
A jelzések később letérnek az aszfaltozott kerékpárútról a ligetes kaszáló sokszor térdig érő füvébe, és vele párhuzamosan haladnak, később pedig ismét beletorkollanak. Azt mondom, maradjunk a kerékpárúton, mert onnan szerintem szebb a kilátás! Ezen a képen visszatekintünk a kerékpárútról a Hegyköz dimbes-dombos fennsíkjára.
jelzések később letérnek az aszfaltozott kerékpárútról a ligetes kaszáló sokszor térdig érő füvébe, és vele párhuzamosan haladnak, később pedig ismét beletorkollanak. Azt mondom, maradjunk a kerékpárúton, mert onnan szerintem szebb a kilátás! Ezen a képen visszatekintünk a kerékpárútról a Hegyköz dimbes-dombos fennsíkjára.
A dombtetőn álló kőkereszt melletti turistapihenő padjaitól már közelről csodálhatjuk a Füzér várára nyíló egészen fantasztikus kilátást! Ez a kép már mindenféle zoom nélkül készült, itt légvonalban körülbelül 2 km-re lehetünk a vártól. A Várhegy alatt Füzér házai látszanak.
Füzér vára erős zoommal fényképezve. Innen is nehéz betelni a látványával!
2011 szeptemberében még ilyen állapotban volt a vár. A romos vár szinte teljes helyreállítása 2014-2015 folyamán történt.
Mai túránkat Füzéren fejezzük be, de mielőtt elballagnánk a szállásunkra, érdemes körülnézni a faluban. A római katolikus templom tornya csak 1808-ra készült el, viszont a falai a XIII. században épültek.
A templom bélletes kapuját, keskeny ablakszemeit és a belső falak freskóit az 1998-es felújításakor tárták fel.
Érdemes elballagnunk a Látogatóközpontba is. Füzér Község Önkormányzata határon átnyúló program keretében, Szalánc Községgel együttműködve valósította meg a Nagy-Milic Látogatóközpont és Várgondnokság épületét. A Látogatóközpont állandó és időszakos kiállítások helyszínéül szolgál, valamint feladata a turisztikai programok összefogása, egységes bemutatása, megőrizve a vidéki hagyományokat; közös turisztikai szolgáltatások, programok szervezéséhez infrastrukturális háttér biztosítása; információnyújtás a környező településekről, turisztikai szolgáltatókról, látnivalókról; mindezzel hozzájárulva a helyi lakosság életszínvonalának és a vendégforgalom növeléséhez. Forrás
Füzér vára a Látogatóközponttól nézve.
-hörpölin-
|
|
|
|
| A tárhelyszolgáltató neve: | Port Kft. |
| A tárhelyszolgáltató címe: | 9200 Mosonmagyaróvár, Szent István király út 60. |
| A tárhelyszolgáltató e-mail címe: | info@webtar.hu |
| A honlap szerkesztőjének neve: | Horváth Béla |
| A honlap szerkesztőjének e-mail címe: | horvabe1959@gmail.com |
| A honlap szerkesztője mindent megtesz azért, hogy az itt közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de semmiféle felelősséget nem vállal bármely, ezen információk használatából adódó kár bekövetkeztéért. A honlap adatainak használatával Ön elismeri, hogy azt csak és kizárólag saját felelősségére teszi. | |
 Creative Commons license: Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International | |
| Kérem, olvassa el a honlap Cookie Policy-jét! Fontos információkat tartalmaz! | |