|
|
|
56. túra: Makkoshotyka - Vágáshuta
Túraleírás
Makkoshotykáról felkapaszkodunk a falu feletti kaszálóra, majd félórás erdei menet végén érjük el a magányos Cirkálótanyát. Pecsételünk a karám oldalára szerelt kéktúra bélyegzővel, majd folytatjuk az utunkat. Leereszkedünk a Hercegkúti-patak völgyébe, majd a túlsó oldalán meredeken kikapaszkodva belőle érkezünk meg a Pusztadélő fennsíkján álló öreg Rákóczi-fához. A hegyek lábánál hullámvasutazunk tovább az erdőben, kimerítő menet végén érkezve meg a Bányi-nyereg keskeny aszfaltútjára. Meredek kapaszkodó kezdődik itt fel a Sátoros-hegyek közé a Nagy-nyugodó nyergébe, ahová felérve pecsételünk az ottani bélyegzővel az igazolófüzetünkbe. A Kecske-hát oldalában áttúrázunk a Vörös-nyeregbe, ahonnan a kéktúra útvonaláról letérve meredeken felkapaszkodunk a Sátoros-hegyek legmagasabb csúcsára, a Magas-hegyre (514 m). Megcsodáljuk az onnan nyíló kilátást és kipróbáljuk a Szár-hegyre átvezető Sólyom átsiklópályát. Visszatérve a kéktúra útvonalára tovább ereszkedünk az erdei aszfaltútig, amit már kereszteztünk a Bányi-nyeregben. Rátérünk, majd a Vöröskő vendégháznál letérve róla újra nekiindulunk a hegyeknek. A Cserép-tó nyergét elérve kezdjük meg az ereszkedést Vágáshutára, ahová egy mély szurdokvölgyön keresztül érkezünk meg. Utunk a hivatalos adatok szerint 22,5 km hosszú 930 méter szintemelkedéssel a Magas-hegyre tett kitérő nélkül.
Makkoshotyka központjából a Rákóczi Ferenc utcán indulunk el észak felé, közben elhaladunk a Meczner család kúriája mellett. A kastélyt Meczner Rudolf építtette klasszicista stílusban. A kastélyt - és vele együtt a földbirtokokat - az 1950-es évek elején államosították. 2011-ben Makkoshotyka Község Önkormányzata pályázati pénz felhasználásával felújíttatta a település központjában lévő kastélyt, ami addig is kultúrházként működött, és most ott működik a Posta és az orvosi rendelő is. A kastély nyáron 2 hónapot nyitva tart, akkor bentlakásos erdei iskolaként működik. Forrás
Az Országos Kéktúra egy kertkapun át az ott kezdődő kikövezett gyalogúton kapaszkodik fel a Meczner család kriptájának domboldalban álló épületéhez. A ház előtt elhaladva egy ösvényen indulunk tovább a domboldal bozótosában.
A tetőre felérve kijutunk a kaszálókra, innen nyílik ez a kilátás a magunk mögött hagyott Makkoshotykára.
A tetőn álló kereszttől pillantjuk meg magunk előtt a Sátoros-hegyeket. Ezek a hegyek Sátoraljaújhely felett magasodnak, és még ezen a túranapon eljutunk közéjük, hogy aztán egy rövid, de nagyon meredeken emelkedő kitérővel felkapaszkodjunk a Magas-hegy (514 m) kilátójához.
A kaszálók után fél órás erdei menet végén érkezünk meg a dombok között magányosan álló Cirkálótanya épületeihez. A kissé lepusztult karámra szerelve találjuk a kéktúra bélyegző dobozkáját.
A Cirkálótanya után egy erdei dózerúton folytatjuk az utunkat először szintezve, aztán lassan ereszkedve a Hercegkúti-patak völgyébe.
Egy kis gázlónál keresztezzük a Radvány-völgy alján csordogáló Hercegkúti-patakot, aztán egy oldalvölgybe befordulva azonnal kapaszkodni kezdünk. Itt áll az út mellett ez a sírkereszt, amely az 1983-ben itt elhunyt Dankó Jánosnak állít emléket. Sajnos, a neten semmit nem találtam róla, így azt sem tudom, ki lehetett ő.
Meredek kaptató a nevenincs oldalvölgyben kanyargó szekérúton
A Pusztadélő széles nyergében érkezünk meg az ősöreg Rákóczi-fához. Becslések szerint a fa már élhetett a fejedelem korában is, most már hasonló korú társak nélkül maradva magányosan áll a sokkal fiatalabb tölgyek között.
A Rákóczi-fa törzse közelről. Egy-két koszorút, nemzeti színű szalagot mindig találok a fán, amikor errefelé járok!
A Pusztadélő nyerge után túránk egyik legnehezebb szakasza kezdődik. Itt már egészen alacsonyan járunk, alig-alig a hegyek lába felett, de utunk keresztezi a lefutó hegyhátakat, és maga is kanyarogva hol süllyed, hol pedig emelkedik pár emeletnyit a domboldalakban. Itt éppen egy lefutó gerincet fényképeztem le, amelyen pár perccel korábban kapaszkodtam át.
Végül megérkezünk a Bányi-nyeregbe, ahol a képen is látható középfeszültségű távvezetékek frissen irtott nyiladékát keresztezve kiérünk az itt vezető keskeny aszfaltútra. A Sátoros-hegyek ezzel a nyereggel csatlakoznak a Zempléni-hegység fő tömegéhez, de a képen is látható, hogy itt már csak éppen hogy az Alföld síksága felett vagyunk, mintegy kétszáz méter magasan. Innen kezdjük a Sátoros-hegyek közé vezető kaptatót.
Az Országos Kéktúrának 2015 óta része ez a Sátoros-hegyek közé felvezető emelkedő, régebben a kéktúra útvonala a Sátoros-hegyek mögötti kis erdei aszfaltúton vezetett. Most innen kezdjük a kaptatót és majd erre az útra fogunk visszatérni a hegyek közötti kitérő végén. Ezeket a felvételeket egy késő őszi túrámon készítettem, azért sárgulnak a lombok a fákon.
A Tatárka-tisztás mellett a kaptató kicsit megenyhül, itt egy kicsit kifújhatjuk magunkat.
Később az emelkedő újra bekeményít, erős kaptatóval érkezünk fel a Nagy-nyugodó körülbelül 360 méter magas nyergébe.
Az itteni turistaút elágazásban álló tájékoztató tábla oszlopára van felszerelve a kéktúra bélyegző dobozkája. Itt ágazik ki a 
jelzések útvonalából a 
jelzés, ami aztán meredeken leereszkedik a hegyekből Sátoraljaújhely központjába.
jelzések útvonalából a jelzés, ami aztán meredeken leereszkedik a hegyekből Sátoraljaújhely központjába.
A Nagy-nyugodón a kéktúra útvonala az eddigi nyugati irányból északnak fordul és tovább kapaszkodik a Kecske-hát oldalában, mintegy 410 méter magasságig, de ez a kaptató már semmi a korábbiakhoz képest!
Kilátás a turistaútról a Magas-hegy tetején álló toronyra. Habár a tetőn egy TV relétorony áll, de van egy kilátószintje is, ahová bizony érdemes felkapaszkodni az onnan nyíló csodálatos körpanoráma miatt, ráadásul még egyéb látnivalók is vannak odafenn. Ezért a jobb kondíciójú és nem tériszonyos kéktúrázóknak azt ajánlom, ne hagyják ki a Vörös-nyeregből a Magas-hegy tetejére felvezető kitérőt! A jó kondíciót az indokolja, hogy mintegy 150 métert kell kapaszkodni a nyeregből a tetőre, a tériszonyra még később visszatérek!
Miután felkapaszkodtunk a Vörös-nyeregből a Magas-hegyre vezető igen meredek 
jelzés ösvényén, ez a panoráma tárul a szemünk elé a torony kilátószintjéről! Pontosan Sátoraljaújhely belvárosa felett állunk, és jól látszik, hogy a város éppen az Alföld peremén terül el!
jelzés ösvényén, ez a panoráma tárul a szemünk elé a torony kilátószintjéről! Pontosan Sátoraljaújhely belvárosa felett állunk, és jól látszik, hogy a város éppen az Alföld peremén terül el!
Távcsővel már jól látszanak a belváros részletei is.
Délkelet felé fordulva megpillantjuk a Magas-hegynél jóval alacsonyabb Szár-hegyet és a Magas-hegy oldalából oda vezető átsikópálya drótköteleit is. Az igazán merészek csupán egyetlen beülős hevederben tudnak átsiklani a mély Zsólyomka-völgy felett az egyik tetőről a másikra, a csak a kilátásban gyönyörködők használhatják az átsiklópályával párhuzamosan működő kabinos felvonót is, ami azért jóval lassabban teszi meg ezt a távot, tehát van idő fényképezni is! (A Szár-hegyre átsiklók is ezen térhetnek vissza a Magas-hegyre)
Kilátás a kabinos felvonóból a Zsólyomka-völgyre és Sátoraljaújhelyre.
Az 1036 méteres pályán 80 km/óra sebességgel siklanak át a bátor vállalkozók, a kötél Szár-hegyen lévő végénél egy komoly fékberendezés lassítja le a siklást.
Sátoraljaújhely egyik, Kárpát-medencei viszonylatban is egyedülálló látványossága a Szár-hegy tetején és az odafelé vezető út mentén található Magyar Kálvária emlékmű együttes. A Kálvária Magyarország történelmének egyik legsötétebb napjára, a Trianoni békeszerződésre emlékezteti az ideérkezőket, illetve az akkor elcsatolt országrészek és városok előtt tiszteleg. A 14 stációból álló emlékmű együttest 1936. október 4-én avatták fel. A Magyar Kálvária csoporthoz szervesen hozzátartozik a tetőn álló Szent István kápolna is, melynek teteje a Magyar Szent Koronát formázza meg. Forrás
A Magas-hegyről libegő vezet le Sátoraljaújhelyre, ha időnk engedi, ezen mehetünk egy oda-vissza menetet! Sőt, ha a zempléni szakaszt félbevágva itt fejezzük be a túránkat, akár ezzel is lemehetünk a városba, bár a pálya a szélére érkezik, ahonnan még hosszan kell kutyagolnunk, hogy a központba érkezzünk!
A Vörös-nyeregből továbbindulva maradunk a Kecske-háton, de most átkerülünk az északi oldalára. A Kecske-hát és a Borz-hegy közötti Körtefa-nyereghez közeledve nyílik ez a kilátás észak-északkelet felé egy irtáson keresztül, az Alföld északi sarkára.
Erdei úton a Körtefa-nyereg felé
A Körtefa-nyeregből leereszkedve visszaérkezünk arra a keskeny erdei aszfaltútra, amit a Bányi-nyeregnél már kereszteztünk. Most rátérünk pár száz lépés erejéig és egészen az erdő széléig követjük a kanyargós utat. Régebben, 2015-ig azen az úton vezetett az Országos Kéktúra a Bányi-nyeregtől idáig.
Pontosan a Vöröskő vendégházzal szemközt térünk le a kisforgalmú aszfaltútról és indulunk vissza a hegyekbe. Ezen a 2016 késő őszén készített felvételen még fenn van a kerítésen a kéktúra bélyegző dobozkája, de azóta már megszüntették ezt a pecsételőhelyet, hiszen a szerepét átvette a Nagy-nyugodón létrehozott másik.
Visszatekintés a Hosszú-domb oldalában futó középfeszültségű távvezeték nyiladékából a Sátoros-hegyekre. Balra, az alacsonyabbik erdős hegyhát a Borz-hegy (379 m), jobbra a Kecske-hát (482 m) csúcsa kandikál ki a Borz-hegy mögül.
Eróziós árkok útvesztőjében kapaszkodunk egyre feljebb a Hosszú-domb oldalában. Szerencsére a jelzések mindig mutatják, merre kell továbbindulni.
jelzések mindig mutatják, merre kell továbbindulni.
Kilátás délkelet felé a Mocsári-rétről. A Száva-hegy (478 m) - Kis-Száva-hegy (416 m) páros és a Tatárka-hegy (279 m, balra) között fekvő Bányi-nyergen keresztül kilátunk az Alföld síkságára.
Egy kicsit rázoomolva a Bányi-nyeregre még a Bodrog csíkját is látjuk a távolban!
Kelet felé tekintve feltűnik a lombok között a Magas-hegy csúcsa is a tetején álló TV relétoronnyal és kilátóval. Mellette jobbról az alacsonyabb Kecske-hát is látható.
Kényelmes menettel érkezünk meg a végén már csak szintező erdei dózerúton a Cserép-tó nyeregbe. Nincs itt semmiféle tó, csak egy pihenőt és egy kopjafát találunk az erdei utak csomópontjában, a tisztáson. A kopjafa Czok Gyula és Ajtel Péter erdészeknek állít emléket.
A kopjafa közelről
A Cserép-tó után kezdjük meg a Vágáshutára vezető hosszú ereszkedést. A nyeregben több erdei út is összefut, azonban mi egy alig látható ösvényen indulunk tovább nyugat-északnyugat felé. Pár perc után egy kis völgy alakul ki a gyalogúttól jobbra, ami aztán egy szurdokvölggyé növi ki magát.
Ereszkedés a ritkított bükkösben a szurdokvölgy oldalában
A völgy alsó szakaszán már megenyhül a lejtés, a gyalogút is kiszélesedik kátyús keréknyomokká.
Nagyjából fél órával a Cserép-tótól való indulás után érkezünk meg Vágáshutára. A Fő utcán folytatjuk az ereszkedést a házak között.
Vágáshuta egy csendes kis zsákfalu, elhaladunk a már rég bezárt Huta kocsma épülete előtt is.
A Fő utcán találjuk a kéktúra bélyegzőt egy tájékoztató tábla oszlopára szerelve, mellette a padon akár meg is pihenhetünk.
Vágáshután több vendégház is működik, könnyen találhatunk magunknak szállást a településen. A község honlapján is találunk párat belőlük. Ez a vendégház éppen a pecsételőhellyel szemközt található.
-hörpölin-
|
|
|
|
| A tárhelyszolgáltató neve: | Port Kft. |
| A tárhelyszolgáltató címe: | 9200 Mosonmagyaróvár, Szent István király út 60. |
| A tárhelyszolgáltató e-mail címe: | info@webtar.hu |
| A honlap szerkesztőjének neve: | Horváth Béla |
| A honlap szerkesztőjének e-mail címe: | horvabe1959@gmail.com |
| A honlap szerkesztője mindent megtesz azért, hogy az itt közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de semmiféle felelősséget nem vállal bármely, ezen információk használatából adódó kár bekövetkeztéért. A honlap adatainak használatával Ön elismeri, hogy azt csak és kizárólag saját felelősségére teszi. | |
 Creative Commons license: Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International | |
| Kérem, olvassa el a honlap Cookie Policy-jét! Fontos információkat tartalmaz! | |