|
|
|
12. túra: Tapolca - Badacsonytördemic
Túraleírás
A tapolcai vasútállomásról indulva végigsétálunk a városon, érintve a Malom-tavat, aztán a Kisapátiba futó országúton elgyaloglunk a Szent György-hegy lábáig. A régi turistaházat és a bazaltorgonákat útba ejtve megmásszuk a hegyet, kitérőt teszünk a kilátópontokra, majd a másik oldalán leereszkedve meglátogatjuk a Tarányi présházat és a Lengyel kápolnát. Aszfaltúton átsétálunk Szigligetre, feltalpalunk a várba, majd az Avasi romtemplomot érintve a badacsönytördemici vasútállomásig tart a túránk. A kiírás szerint 17,1 kilométert teszünk meg ezen a napon, összesen 395 méter emelkedéssel.
Az Országos Kéktúra útvonala 2014-től érinti a tapolcai vasútállomást, ott kell pecsételnünk, mielőtt nekiindulnánk a túrának. A pénztárban készségesen beütik a kéktúra igazolófüzeteinkbe az állomás dátumos körbélyegzőjét.
A tapolcai vasútállomásról aztán a Dózsa György utcán visszaballagunk a város főutcájára, a Keszthelyi útra. Útközben haladunk el Tapolca temetője mellett. A háttérben már a Keszthelyi úti emeletes házak állnak.
Utunk a Keszthelyi út és a Hősök tere sarkán álló Városháza mellett vezet el.
A Hősök tere után a Deák Ferenc utcán folytatjuk az utunkat, ez ugyanaz, mint amin eddig is jöttünk, csak a neve és a jellege változott meg: ezen a részen már sokkal keskenyebb és a forgalom is sokkal nagyobb rajta. Itt kezdődik az üzletsor az utca mindkét oldalán. Tapolcára mindig szívesen jövök vissza, mert a belvárost nagyon szépen rehabilitálták az utóbbi években, a házak festése sem lett csiricsáré, az egymás melletti épületek pasztelszínei nagyon szépen harmonizálnak egymással. Szóval öröm végigsétálni az utcán!
A Deák Ferenc utca egy szakaszon kiszélesedik, ezt a részét nevezik Fő térnek. Itt áll a Szentháromság szobor, amit 1757-ben építettek. A barokk stílusú mészkő szoborcsoport egy hatszögletű lépcsős talapzaton áll, építtetője Padányi Bíró Márton volt, akivel már Sümegen is találkoztunk, hiszen veszprémi püspökként sokat tett Sümeg török kor utáni újjáépítéséért. A szoborcsoport 1863-ban és 1998-ban is fel lett újítva.
A Fő téren áll - pontosabban ül - Marton László Kossuth-díjas szobrászművész alkotása, a Kiskirálylány. Marton László százötven köztéri alkotása található országszerte, egyedül Budapesten negyvennél több. Alkotásai kezdettől fogva a figurális szobrászat hagyományához kapcsolódnak. Talán legismertebb szobra a Kiskirálylány, ami Tapolca mellett nem csak a budapesti Duna-parti korzón, de Tokióban is ott üldögél papírkoronájával. A szobor 1989-ben készült. Marton Tapolcán született, itt több szobra is áll, mi is találkozunk még velük utunk során.
A kéktúra a Fő térről az Arany János utcára fordul be, de itt érdemes egy kitérőt beikatnunk a túránkba, hiszen kihagynánk Tapolca egyik legfőbb nevezetességét, a Malom-tavat. Tehát ne menjünk el egészen az Arany János utca sarkáig, előtte körülbelül 60 méterrel forduljunk be jobbra egy árkádos kapualjba, amin át aztán egy kis parkba jutunk. Itt áll Marton egy másik szoborkompozíciója, a Négy Évszak. A négy nőalak az évszakok váltakozását, folyamatos körforgását fejezi ki.
A Négy Évszak szoborcsoportja után továbbsétálva már pár lépéssel megérkezünk a Malom-tóhoz. Hazánk egyik legszebb és leghangulatosabb városrészét, parkját értük el most. A tó partjáig érõ házak, a parkosított környezet mediterrán hangulatot kölcsönöz a helyszínnek, amely a Tapolca-patak felduzzasztása során jött létre. Szinte azonnal a szemünkbe ötlik a volt malomépület - jelenleg vendéglő és szálló -, amiről a tó is a nevét kapta. Már évszázadokkal ezelőtt is állt malom ezen a helyen, sőt, a feljegyzések szerint már a rómaiak is építettek ide egy malmot!
A tó vízét tápláló források nem csak a város névadói - a Tapolca szláv nyelven meleg vizet jelent -, hanem feltehetőleg az első letelepülők helyválasztásában is döntő szerepük lehetett, hiszen őseink biztos értékelték az egész évben kellemes, 18 °C-os karsztvizet, melynek köszönhetően soha nem fagyott be a tó vize. Ezekkel a tulajdonságokkal - egész évben folyó, bővizű, erős hozamú források - szinte törvényszerű volt egy malom emelése ezen a ponton, a tó felduzzasztásával pedig kiegyenlíthették a források vízmennyiségének kisebb változásait. A város pedig később körbenőtte a tavat.
A Malom-tóból a víz egy lentebbi szintre jutva már Tapolca-patakként indul a Balatonig vezető útjára, de még ez az alsó szint is dusszasztva van, ugyanis régebben egy másik malom is állott ennek tónak (Kis-tónak, vagy Alsó-tónak is nevezik) a végén, de ma már az sem működik, zsilipekkel tartják az alsó tó vízszintjét. A park ebben az irányban folytatódik, érdemes itt is végigballagni a vízparti kikövezett sétányokon és a vízben úszkáló aranyhalakat is megnézni.
A malomépület nagysága csak az Alsó-tó szintjéről mérhető fel igazából, kár, hogy az épület felújításakor a malomkereket rögzítették, így az már soha nem fog forogni!
A Malom-tótól csupán pár lépésnyire állnak Tapolca várának szerény romjai. A XV. században a karthauziak emeltek megerősített épületet régi házak felhasználásával ezen a helyen, amit aztán később fallal, védművekkel vettek körül. A török fenyegetés miatt palánkvárrá építették át a mellette álló templom felhasználásával. Később mégis török kézre került, majd Padányi Bíró Márton veszprémi püspök birtoka lett.
A Padány Bíró Márton a várkastélyt újra építette, a Rákóczi-szabadságharcban is használták, majd pusztulásnak indult. Végül köveit felhasználták a város lakóházainak, iskolájának és templomának építéséhez, renoválásához. A jelenleg látható részletek az ásatások során előkerült falmaradványok megmagasításával, valamint az egykori várkapu feltárásával jöttek létre és napvilágra. Az iskola építésénél tulajdonképpen a régi falakat használták fel alapként.
Az iskolával szemben áll a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom. A kolostor építésekor a karthauzi szerzetesek kibővítették és egy gótikus szentélyt emeltek hozzá. A török idők után romossá vált templomot 1756-57-ben barokk stílusban átépítették.
Egy pillantás a templom belsejébe.
A Malom-tóhoz tett kitérő után a Szent György utcán indulunk el kifelé Tapolcáról. A háztetők felett már jól látható következő uticélunk, a Szent György-hegy csonkakúpja. Még elég messze vagyunk tőle, ez a kép egy kis zoommal készült.
A várost elhagyva kiérkezünk a Tapolcai-medence síkságára és kinyílik előttünk a látóhatár. A várost elkerülő főutat keresztezve a Szent György utca folytatásán, a Kispátiba vezető keskeny, de meglehetősen forgalmas aszfaltút szélén indulunk tovább. Most már teljes szépségében bontakozik ki előttünk a Szent György-hegy panorámája. Nem is árt alaposan megnézni, hiszen megmásszuk a továbbiakban.
Kicsit balra tekintve a Csobánc is látótérbe kerül. Ezt a hegyet fogjuk utoljára megmászni a tanúhegyek közül, a Szent György-hegy után először még a Badacsony, aztán pedig a Gulács következik majd.
Tapolca széléről körülbelül félórás kutyagolással érkezünk meg a Szent György-hegy tövébe, a nagyüzemi szőlőtáblák szélére. Nagyjából ezen a ponton kell letérni a kisapáti országútról, hogy a szőlők között megkezdjük a hegytetőre vezető hosszú kapaszkodást. Már innen is látszanak a fennsík alatt nagyjából középen a hegy híres bazaltorgonái.
Gyorsan átvágva a hegy lábánál fekvő nagyüzemi szőlőtáblákon hamarosan elérjük a magasabban fekvő szőlőskerteket. Présházak, hétvégi házak között kapaszkodik egyre magasabbra a csupán autónyi széles aszfaltút, közben nagyon szép kilátás nyílik a Csobáncra. Még a várromok is lól látszanak a hegy fennsíkján!
Lassan elfogy alólunk az aszfaltút, aztán a jól kitaposott földútból is keréknyomok lesznek, mire elérjük a legfelső szőlőskerteket, présházakat. Most már közvetlenül a Szent György-hegy erdőborította bazaltsapkája alatt járunk és kitűnő a rálátás erről a helyről a bazaltorgonákra is. Arra kapaszkodunk majd tovább, hogy a bazaltorgonák között nyíló szűk szurdokvölgyön keresztül kapaszkodhassunk fel a hegy fennsíkjára.
Ha annak a présháznak a kertjénél, ahol a kéktúra ösvényre térve beveszi magát az erdőbe visszafordulunk, ez a panoráma késztet bennünket megállásra. Tapolca terül el alattunk a síkságon, a cseresznyefa lomjai alatt pedig a város mögötti lebányászott tetejű tanúhegy, a Haláp is feltűnik.
Rövid, de erős kaptatóval érjük el az erdőn keresztül a közvetlenül a bazaltorgonák alatt épült Szent György-hegyi turistaházat, ami mostanság már csak kulcsosházként üzemel. Ne felejtsünk el itt pecsételni az igazolófüzeteinkbe, a bélyegzőt a ház mellett álló egyik hársfán találjuk az erdei pihenőhely padjainál.
A kulcsosház északi oldalán az árkádok mögött egy folyosó húzódik, érdemes felsétálni odáig az onnan nyíló kilátás miatt!
Persze különleges panorámát ne várjunk, hiszen már eléggé megnőttek a kulcsosház előtt a fák, de a teraszról még így is nagyon szép a kilátás a Tapolcai-medence túlsó oldalán álló Csobáncra. Egy kis nézelődés után induljunk tovább, mert a kaptató legmeredekebb része még előttünk van!
Meredek lépcsősoron folytatjuk az utunkat az erdőn keresztül felfelé a platóra, és ha azt hisszük, hogy ez már nem lehet meredekebb, akkor bizony tévedünk!
Kemény kaptatón érkezünk fel a bazaltorgonák tövébe.
A kapaszkodó legmeredekebb része csak most következik: a bazaltorgonák közötti egyik köves hasadékban kapaszkodik fel a turistaút a platóra. A lekopott, letöredezett bazalt lépcsőfokok magasak, nedves időben csúszósak is. Bizony, itt alaposan a lábunk alá kell nézni, hogy hová tesszük a bakancsainkat! Szerencsére ez a szakasz nem túlságosan hosszú, pár perc alatt elérjük rajta a fennsík erdejét.
A Szent György-hegy fennsíkját elérve az erős kaptató hirtelen véget ér, innen már laza menettel elérhető a plató közepe. Azonban a fennsík peremén két ösvény ágazik ki a turistaútból, amiken fel lehet kapaszkodni a bazaltorgonák tetejére. Nem szabad kihagyni őket, mert nagyon szép kilátás nyílik a bazaltoszlopok csúcsairól! Ezen a képen a nyugati oldalon álló oszlopok felett állok, a keleti oldal orgonái most árnyékban vannak, alig láthatóak, a távolban pedig a Tóti-hegy kissé szabálytalan kúpja emelkedik.
Észak felé fordulva Tapolca fekszik a medence síkságán, mögötte a Haláp áll, balra, messze a távolban pedig a Somló-hegy is feltűnik. Térképen megmértem, ez a magányos tanúhegy 34 kilométerre áll a Szent György-hegytől, a Bakony nyugati lábainál! Csak a különösen tiszta idő miatt láthattam ilyen élesen!
A keleti oldalon kicsit magasabbra kell felkapaszkodni, viszont innen tényleg nagyon szép a rálátás a völgy nyugati oldalán álló orgonákra! Néhány perce még azoknak a tetején álltam és fényképeztem ebbe az irányba.
Az Országos Kéktúra északról dél felé átvág a Szent György-hegy fennsíkjának erdején és egy pihenőhely melletti magaslatot elérve egyből ereszkedni kezd. Sokan úgy gondolják ebből, hogy ez a hegytető és nincs kilátás a hegyről, de tévednek! Innen a kék háromszög jelzésen tovább kapaszkodva érünk fel néhány perces menettel az igazi hegytetőre, ahonnan ez a kilátás nyílik a szomszédos tanúhegyre, a Badacsonyra és mögötte a Balaton víztükre is feltűnik.
Nyugatabbra fordulva a Gulács is képbe kerül. Mögötte balról a Tóti-hegy, jobbra pedig az Ábrahám-hegy áll, a háttérben itt is a Balaton víztükre csillog. A Gulács lábainál Nemesgulács falu fekszik a Tapolcai-medence síkján.
A Szent György-hegy fennsíkjáról leereszkedve a déli oldalon, a bazaltsipka tövében térünk rá ezekre a keréknyomokra, amik enyhén ereszkedve lassan átkerülnek a hegy déli oldaláról a nyugatira, közben végig szép a kilátás a hegy tövében elterülő síkságra.
Jól látszanak a hegyoldalból a szigligeti dombok, a jobb oldalin feltűnnek a vár romjai. A háttéret itt is a Balaton adja. Nagyjából ebben az irányban haladunk mi is tovább, leereszkedünk a szőlők között a síkságra, majd a Hegymagasra tartó aszfaltúton érjük el a szigligeti dombok tövében futó 71-es főutat.
A szőlőskertek között átvágva pillantjuk meg ezt az öreg, de szépen rendben tartott parasztbarokk présházat a Szent György-hegy déli oldalában.
Kertek, présházak között érjük el a Szent György-hegy oldalában az Oroszlánfejű-kutat. A bővízű forrás egy oroszlánfej alakú vízköpőn keresztül tölti nyáridőben is jéghideg vízzel a medencét. A forrást kedvelik a helybeliek is, sokan járnak ide ivóvízért a környező kertekből. Érdemes itt megállni pár percre és frissíteni a vízkészletünket, mert innen egészen Szigligetig ez az egyetlen lehetőségünk erre!
Az Oroszlánfejű-kúttól is szép a kilátás a Badacsonyra, de látható, hogy az ereszkedés közben már majdnem elértük a medence síkságát.
Az Oroszlánfejű-kúttól pár száz lépés után már meg is érkezünk a Tarányi pince 1786-ban épült parasztbarokk épületéhez. Oromzatán szobrok láthatók, köztük egy hordón lovagoló Bacchus. A ház mögött a Szent György-hegy meredek, sziklás oldala is feltűnik.
A présház mellett álló barokk stílusú, Szűz Mária tiszteletére felszentelt kápolnát a lengyeltóti Lengyel család építtette 1775 körül. A torony és az oromzat fülkéiben kőszobrok állnak. A torony fülkéiben Szent György lovas szobra és Szent Imre herceg, a templomoromzat sarkain Szent István és Szent László szobrai állnak. A homlokzat torony melletti fülkéiben pedig Szent Péter, Szent Pál, Szent Antal és Szent József kapott helyet.
A kápolna fából faragott barokk-rokokó oltárának oszlopait - a hagyomány szerint - a Lengyel-Tóti család tagjainak szoboralakjai tartják. Az oltár tetején Szent István, Szent László és Szűz Mária aranyozott szobra látható. A predellát, az oltárképet tartó polcot három segítő szent: Szent Rozália, Szent Sebestyén és Szent Kelemen reliefjei díszítik.
A Lengyel kápolna művészi faragású szószékén a négy evangélista ülő alakja látható, a hangvető tetején a Jó Pásztor szobra áll. A képen nem látható, tölgyfából faragott padok rokokó stílusúak. A szintén fából faragott orgonakarzat mellvédjén festett bibliai jelenetek láthatók. A harmadik bejárásom alkalmával szerencsém volt, nyitva találtam a kápolnát, ezért belülről is meg tudtam nézni azt. A kápolnáról az adatokat innen szereztem.
Nehéz betelni a Badacsony szabályos csonkakúp alakjával, ezt a képet a Lengyel kápolnától készítettem róla. Ideje azonban továbbindulni, mert még hosszú út vár ránk túránk badacsonytördemici befejezéséig!
A Lengyel kápolnától nagyjából húszperces sétával lehet elérni a Tapolcai-medence síkját. A nagyüzemi szőlőtáblák közül kitűnő kilátás nyílik a Tapolcai-medence tanúhegyeire. Kelet felé fordulva középen a Gulács közel szabályos kúpja áll, tőle balra a Tóti-hegy, jobbra pedig az Ábrahám-hegy áll őrt.
Visszafordulva pontosan mögöttünk emelkedik a Szent György-hegy. Innen, dél felől nézve talán nem olyan impozánsan szabályos a formája, mint ahogy Tapolca felől érkezve láttuk nemrégiben, de azért innen sem csúnya! A hegyoldalban jól látható a Lengyel kápolna és a Tarányi pince épülete is.
Továbbindulva lassan elmaradoznak mögöttünk a nagyüzemi szőlőtáblák, de szépen látható már előttünk a szigligeti Várhegy, tetején a romokkal. Azok lesznek a legközelebbi uticélunk!
Nagyjából félórás aszfalttaposás után érkezünk meg a szigligeti Várhegy tövébe. Ez a kép a 71-es főúttal párhuzamosan futó kerékpárútról készült, ezen halad az Országos Kéktúra is. Innen nem egyenesen indulunk a vár felé, hanem lassan eloldalazunk a hegy mellett, és Szigliget bekötőútján indulunk tovább a falu és a romok felé.
Az Országos Kéktúra nem megy a romokhoz, csak a Várhegy derekáig kapaszkodik fel az utcákon, aki azonban bélyegezni szeretne az igazolófüzetébe, annak fel kell kutyagolnia legalább a várkapuig, ahol a pénztár kis bodegájánál elvégezheti ezt a procedúrát. Ha pedig már a kapunál vagyunk, nem érdemes visszafordulni! Ez a kép a hegyoldalban álló kis presszó-ajándékbolt „szolgáltatóháztól” készült, eddig kapaszkodik fel a kéktúra a Várhegyre.
Meredeken kapaszkodó lépcsősor és aztán egy macskaköves út vezet fel az Alsóvárhoz, a néhány kővel stilizáltan jelzett várkapuhoz. Jobbra a pénztár faháza látható, itt kell elkérni a kéktúra bélyegzőt. Ha megvettük a jegyünket, akkor továbbkapaszkodhatunk a falak között a Felsővár felé.
Szigliget várát a tatárjárás után 1260-1262 között a pannonhalmi bencések építtették, és a frissen elkészült vár annyira megtetszett IV. Béla királynak, hogy a nyitrai Debréte, a somogyi Alma és a zalai Bak birtokokért elcserélte a bencésekkel.
Szigliget várát a tatárjárás után 1260-1262 között a pannonhalmi bencések építtették, és a frissen elkészült vár annyira megtetszett IV. Béla királynak, hogy a nyitrai Debréte, a somogyi Alma és a zalai Bak birtokokért elcserélte a bencésekkel.
Letekintés a várfalakról a falura és a meredeken felkapaszkodó feljáróútra.
A következő századokban a vár tulajdonosai gyakran váltották egymást, végül a mohácsi csata után I. Ferdinánd a Szapolyai Jánoshoz csatlakozó Lengyel család birtokait, köztük Szigliget várát is elvette, és enyingi Török Bálintnak adományozta. Török Bálint Mártonfalvy Imre deákot nevezte ki a vár kapitányává, aki azonnal hozzálátott annak kijavításához és a középkori várnak a kor harcászati követelményeinek megfelelő átalakításához.
A következő századokban a vár tulajdonosai gyakran váltották egymást, végül a mohácsi csata után I. Ferdinánd a Szapolyai Jánoshoz csatlakozó Lengyel család birtokait, köztük Szigliget várát is elvette, és enyingi Török Bálintnak adományozta. Török Bálint Mártonfalvy Imre deákot nevezte ki a vár kapitányává, aki azonnal hozzálátott annak kijavításához és a középkori várnak a kor harcászati követelményeinek megfelelő átalakításához.
Kilátás a várfalakról Szigligetre és a Balatonra.
Mártonfalvay a külső várat építette ki, és kutat is ásatott. Ezekkel az építkezésekkel érte el a vár a teljes kiépítettségét. Török Bálint, mint ismeretes, 1541-ben Imre deákkal együtt török fogságba került, azonban utóbbinak sikerült kiszabadulnia. A vár 1547 körül került vissza a Lengyel család birtokába, kapitánya Lengyel Brigitta férje, Magyar Bálint lett. Magyar Bálint 1571-ben már betegen feküdt Szigliget várában, de mégis visszaverte a török támadásokat.
Mártonfalvay a külső várat építette ki, és kutat is ásatott. Ezekkel az építkezésekkel érte el a vár a teljes kiépítettségét. Török Bálint, mint ismeretes, 1541-ben Imre deákkal együtt török fogságba került, azonban utóbbinak sikerült kiszabadulnia. A vár 1547 körül került vissza a Lengyel család birtokába, kapitánya Lengyel Brigitta férje, Magyar Bálint lett. Magyar Bálint 1571-ben már betegen feküdt Szigliget várában, de mégis visszaverte a török támadásokat.
Kilátás a Szent György-hegyre a várfalakról.
A hódoltság végén a még mindig a Lengyel család birtokát képező Szigliget vára elvesztette hadi jelentőségét, javításaival senki sem törődött, így lassan pusztulásnak indult. A XVII. század végén villámcsapás következtében a vár legnagyobb része leégett, majd a még álló épületek lerombolását I. Lipót király rendelte le. A Rákóczi szabadságharc idején a kuruc seregek a várat már nem használták, fokozatosan romba dőlt, köveit a lakosság építkezésekhez széthordta.
A hódoltság végén a még mindig a Lengyel család birtokát képező Szigliget vára elvesztette hadi jelentőségét, javításaival senki sem törődött, így lassan pusztulásnak indult. A XVII. század végén villámcsapás következtében a vár legnagyobb része leégett, majd a még álló épületek lerombolását I. Lipót király rendelte le. A Rákóczi szabadságharc idején a kuruc seregek a várat már nem használták, fokozatosan romba dőlt, köveit a lakosság építkezésekhez széthordta.
Kilátás a Szent György-hegyre a várfalakról. Egy kis zoommal már a részletek is jól láthatóak.
Kelet felé pillantva a Badacsony is jól látható a várfalakról, bár az Antal-hegy erdős oldala egy részt kitakar belőle. A Badacsony lesz a legközelebbi tanúhegy, amit megmászunk!
Délkelet felé tekintve ismét látótérbe kerül a Balaton, a távolban a fonyódi dombok is feltűnnek.
A várból leereszkedve Szigliget legmagasabban fekvő utcáján, a Kisfaludy utcán indulunk tovább. Szép kilátás nyílik innen időnként a háztetők felett a falura és a Balatonra.
Csak pár lépés kitérő a kéktúra útvonaláról az avasi templomrom. Szigliget talán legrégebbi épülete ez a templom azok közül, amelyek még ma is állnak. A római korban egy ház állt itt, amit az 1958-ban feltárt, toronyhoz tartozó templomrom hajójának falaiban látható, halgerincszerűen rakott kövek is bizonyítanak. Erre a romossá vált épületre épültek később a templom falai 1260-1262 körül. Valószínűleg ez időben már hanyatlóban volt a régi település, mely egy 1420-ban írt oklevél szerint a XV. század elején már teljesen elnéptelenedett.
A elhagyott templom pusztulása a törökök támadásai során folytatódott, s állapota a hódoltság alatt csak tovább romlott. Az elnéptelenedett falu templomát az ország töröktől való felszabadítása után sem állították helyre, így az egyre pusztult, köveit a falu házainak építéséhez hordták el. Helyreállítását 1958-59-ben az Országos Műemléki Felügyelőség végezte el, Kozák Károly régész, Sedlmayr János és Koppány Tibor építészmérnökök közreműködésével. Link1 Link2
Az Avasi templomromtól hosszú aszfalttaposás kezdődik, ami egészen Badacsonytördemicig tart. Szigliget bekötőútján ballagva félig megkerüljük az erdős Antal-hegyet, aztán keresztezzük a Tapolcai-medence egyik fő vízfolyását, az Eger-víz csatornát. Sok az ehhez hasonló egyenes vízlevezető árok a medencében, ezek szükségesek voltak a mocsaras terület lecsapolásához, jelenleg a csapadékvíz levezetésével akadályozzák a terület ismét vizenyőssé válását. A csatorna és az azt kísérő kettős fasor a „Másfélmillió lépés..” bevezető képsorai között is feltűnik.
Kilátás a Badacsonyra Szigliget bekötőútjáról. Egyre nagyobbnak tűnik a hegy, ahogy közeledünk hozzá. Nem árt, ha alaposan megnézzük, mert bizony fel kell kapaszkodnunk a tetejére! Innen már pár perc alatt megérkezünk mai túránk végpontjára, a hegy tövében fekvő badacsonytördemici vasútállomásra.
-hörpölin-
|
|
|
|
| A tárhelyszolgáltató neve: | Port Kft. |
| A tárhelyszolgáltató címe: | 9200 Mosonmagyaróvár, Szent István király út 60. |
| A tárhelyszolgáltató e-mail címe: | info@webtar.hu |
| A honlap szerkesztőjének neve: | Horváth Béla |
| A honlap szerkesztőjének e-mail címe: | horvabe1959@gmail.com |
| A honlap szerkesztője mindent megtesz azért, hogy az itt közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de semmiféle felelősséget nem vállal bármely, ezen információk használatából adódó kár bekövetkeztéért. A honlap adatainak használatával Ön elismeri, hogy azt csak és kizárólag saját felelősségére teszi. | |
 Creative Commons license: Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International | |
| Kérem, olvassa el a honlap Cookie Policy-jét! Fontos információkat tartalmaz! | |