|
|
|
22. túra: Gánt - Várgesztes
Túraleírás
Gántról továbbindulva ismét átvágunk a települést övező mezőkön, aztán a Pap-völgy keréknyomain visszakapaszkodunk a dombok közé. A kék jelzésekről való rövid letéréssel pecsételünk Mindszentpusztán, majd a Som-hegy oldalában elhaladva érkezünk a Csáki várrom dombjának tövébe. Felkapaszkodunk a Batonna-hegy irtásfoltos tetejére, majd leereszkedünk a Vértest átszelő főút mellé Kőhányáspusztánál. Pecsételünk a kéktúra bélyegzővel, aztán a dombok közé újra felkapaszkodva érjük el Gesztesvár hegyét. Rövid kitérővel felkutyagolunk a várhoz, aztán egy erdei aszfaltúton leereszkedünk Várgesztesre. Túra a hivatalos adatok szerint 17,8 kilométer hosszú lesz, 470 méternyi emelkedéssel a Mindszentpusztára és a Gesztesvárhoz vezető kitérők nélkül.
Gántot elhagyva ismét átvágunk a mezőkön, hogy visszakapaszkodhassunk a Vértes erdős fennsíkjára. Kopasz, napégette legelők után érjük majd csak el az árnyékot adó erdőt.
A bokorsor mellett haladó földútról visszatekintve már messze magunk mögött látjuk Gántot.
A mezőket elhagyva a Pap-völgy ligetes horpadásában folytatjuk az utunkat. Ez egy nagyon kellemes része a túránknak: az út csak alig-alig emelkedve vezet vissza dombok közé, mindvégig jól járhatóan.
Változatos utunkon réteken, erdőfoltok között vágunk át.
Aztán azt vesszük észre egy idő után, hogy a széles völgy egyre jobban összeszűkül, közelebb nyomulnak hozzánk a domboldalak. Az út jellege azonban még nem változik: továbbra is csak nagyon enyhén emelkedik, ahogy a keréknyomokon ballagunk.
Egy viszonylag rövid, de húzós kaptatóval érjük el a fennsíkot, aztán hamarosan a Mindszentpusztára vezető letérést. A kis erdei telep egyik lepusztult, már régóta lakatlan házának kerítésének kapuoszlopán találjuk a kéktúra bélyegző már megszokott, kék-fehérre festett fémdobozkáját.
Azért vannak lakott épületek is a telepen, ilyen például a turistaház, vagyis inkább kulcsosház épülete. Mivel a házban nincs állandó személyzet, a szállásigénylést előre be kell jelenteni. Elérhetőség.
A második bejárásomon sátorral voltam, és mivel a házban senkit sem találtam (nem is jelentettem be előre az érkezésem), a füves kertben vertem fel a sátramat.
Mindszentpusztáról továbbindulva és a kék jelzésekre visszatérve érkezünk meg hamarosan a Ciklámen-völgy árnyas bükkösébe. Sajnos, ottjártam óta az öreg bükkös egy részét már kivágták, kopár irtásfolt terpeszkedik a helyén, csak ez a kép őrzi a szálfabükkös emlékét.
A Som-hegy északi oldalában érjük el ezt a szép ligetes erdőrészt. A keréknyomok kanyarogva vágnak át a facsoportok közötti letelepedésre csábító réteken.
Fedett magasles áll a keréknyomok mellett.
Ha felkapaszkodunk a magaslesre, a távoli Oroszlányra tekinthetünk le a fák koronái felett. A távolban a Vértesi Erőmű ZRt. Oroszlányi Erőműjének épületei és kéményei is láthatóak.
Egy erdei aszfaltutat érintve fordulunk be a Csáki várrom melletti erdőbe. Innen a nagyon szerény romok néhány perces letérővel elérhetőek, de még soha nem vettem a fáradtságot ahhoz, hogy felkeressem őket...
Később az árnyas völgy egyre jobban összeszűkül, mi pedig felkapaszkodunk az aljában futó keréknyomokon a Batonna-hegyre.
Keréknyomokon a Batonna-hegy bükkösében.
Később a Batonna-hegyen is bekerített irtásfoltok mellett haladunk el.
Rövid ereszkedéssel érkezünk le a Batonna-hegyről Kőhányáspusztára, a Vértest átszelő országút mellé. Az itteni turistaházat ugyanaz a cég üzemelteti, mint a mindszentpusztait, adok egy másik elérhetőséget mindkét turistaházhoz. Ebben a házban még sohasem szálltam meg.
Kőhányáspuszta kicsiny falujának egyetlen nevezetessége az országút mellett álló Esterházy-kápolna, amely 1878-ban Avilai Szent Teréz tiszteletére épült. Nevét a környék földbirtokosairól, az építtető Esterházy-családról kapta. Előtte kis harangláb áll, a háttérben a Vértes erdős domboldala is feltűnik.
Az Esterházy kápolna télen
Kőhányáspuszta után keresztezzük az országutat, aztán ismét bevesszük magunkat a dombok közé. Itt a Cseresznyefa-hajtás völgyében kapaszkodunk a fennsík felé. Nem nagyok ezek a kaptatók a dombok között, de a sok kisebb emelkedőből könnyen összejön ezen a túranapon vagy 500 méternyi, ami azért már nem kevés!
Az Űző-hegyen érkezünk meg ebbe a szép szálfa bükkösbe.
Az Űző-hegyről ismét ereszkedés következik, méghozzá a Gesztesvár előtti mély völgybe. Nyáron nem látszik a vár a lombos fák között, de ezen a téli képen szépen kivehetőek a dombtetőn álló falak a lombjukvesztett fák között.
Az Országos Kéktúra útvonala nem megy fel a várba, de ez is a kihagyhatatlan látnivalók közé tartozik, ami a kék jelzésekről való negyedórás sétával elérhető. Meredeken szerpentinező kövesút vezet fel a szépen helyreállított romokhoz.
Rövid, de szuszogtató kaptató végén érkezünk fel Gesztes várához. A vár építésének pontos idejét és építőjének nevét nem ismerjük. Feltehetően a honfoglalástól itt birtokos Csák nemzetség valamelyik tagja építhette a tatárjárás után. A várat először egy 1326-ban kelt oklevélben említették, amely szerint Károly Róbert király a Csák nembeli István fiaitól, Pétertől és Istvántól csereképpen átvette Gesztes, Csókakő, Bátorkő, és Csesznek várakat, a hozzájuk tartozó birtokokkal egyetemben.
Az eredetileg egyemeletes vár bővítése Zsigmond uralkodásának idejére esik, amikor még egy emelettel megmagasították. A mohácsi csatavesztés után, 1529-ben ostromolta először a török a várat, de csak 1543-ben foglalta el. Rövid idő után újra magyar kézre került, majd 1558-ban a királyi sereg szállta meg, de még ebben az évben újra a török lett az úr, végül 1605-ben Bocskai foglalta el. A gyakori harcok során súlyosan sérült várat 1652-ben a Komárom megyei gyűlés 400 forintból helyreállíttatta, de ezután már hadi jelentőségét vesztve, karbantartásával senki sem törődött.
Gesztesvár véglegesen a XVIII. században pusztult el, amikor a birtokos Esterházy József engedélyével a vár köveit a majki kamalduli-rendház építkezéseinél használták fel. A várat az 1960-as években az Országos Műemlék Felügyelőség táratta fel G. Sándor Mária régész irányításával, és helyreállítatta Erdei Ferenc építész tervei alapján. A várban jelenleg vendéglő és turistaház működik, a vendéglőben készült ez a felvétel. A várat 2013 őszén felújítási munkák miatt átmenetileg bezárták.
Kilátás Gesztes várának falairól Várgesztesre. A háttérben jól látható a Zsigmond-kő sziklapárkánya, következő, Várgesztesről induló túránkon oda még fel fogunk kapaszkodni!
Kissé távolabbra tekintve Vértessomló házai tűnnek fel az erdőn túl.
Nyáron sem rossz a kilátás Gesztesvár falairól, de akkor a vár mellett már magasra megnőtt fák lombjai sokat elvesznek a panorámából!
Gesztes várából leereszkedve egy keskeny aszfaltúton indulunk el Várgesztes falu felé, később hozzánk csatlakoznak a kék jelzések is.
Meredek ösvény és lépcsősor vezet fel az út melletti domboldalban a Gesztesi kőfülkében kialakított kis Mária kegyhelyhez.
A Gesztesi kőfülkétől letekintve a lombjuk vesztett fák között mélyen alattunk pillantjuk meg a Várgesztesre vezető keskeny aszfaltutat.
Várgesztes központjában, a Vadásztanya sörözőben tudunk pecsételtetni a kéktúra igazoló füzeteinkbe.
-hörpölin-
|
|
|
|
| A tárhelyszolgáltató neve: | Port Kft. |
| A tárhelyszolgáltató címe: | 9200 Mosonmagyaróvár, Szent István király út 60. |
| A tárhelyszolgáltató e-mail címe: | info@webtar.hu |
| A honlap szerkesztőjének neve: | Horváth Béla |
| A honlap szerkesztőjének e-mail címe: | horvabe1959@gmail.com |
| A honlap szerkesztője mindent megtesz azért, hogy az itt közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de semmiféle felelősséget nem vállal bármely, ezen információk használatából adódó kár bekövetkeztéért. A honlap adatainak használatával Ön elismeri, hogy azt csak és kizárólag saját felelősségére teszi. | |
 Creative Commons license: Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International | |
| Kérem, olvassa el a honlap Cookie Policy-jét! Fontos információkat tartalmaz! | |