ROCKENBAUER PÁL
(1933. január 14., Budapest - 1987. november 26., Katalinpuszta mellett, sírja Zengővárkonyban)


Rockenbauer Pál a Pamír expedíción
Rockenbauer Pál a Pamír expedíción [1]

Rockenbauer Pál az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának földrajz-biológia-kémia szakáról érkezett a televíziózás világába. Egykori pályatársa, Kelemen Endre szavai szerint az MTV székházában, a Szabadság tér 17. szám alatt úgy „csináltak televíziót”, hogy nem voltak elődeik, nem leshették el a szakma fortélyait senkitől, így a műsor tanította a gazdáját.

Életének első és egyetlen munkahelye a Magyar Televízió lett. Az első pillanattól ő szerkesztette a természettudományos műsorokat. Kitűnő érzékkel választotta ki jól beszélő szereplőit és hatásos illusztrációit. A meghívott szakemberek sorra tapasztalhatták, hogy Rockenbauer Pál személyében olyan partnerre találtak, aki komoly tudással, szakmai háttérrel rendelkezett. Kelemen Endre meglátása szerint Rockenbauer Pál egyik titka kreativitásában volt, hiszen nemcsak szerkesztő, hanem műsorvezető, riporter, rendező és író is volt. [2]

1965-ben „Levante vizén” címmel Rockenbauer Pál rendezte az első magyar expedíciós filmsorozatot. A forgatócsoport egy nyarat töltött a Székesfehérvár nevű magyar duna-tengerjáró kereskedelmi hajó fedélzetén, bekalandozva a Földközi-tenger keleti medencéjét. (Az úti élményeit megírta könyv formájában is, címe: Szívességből a Mediterránban).

1968-ban Szabados Tamás kollégájával - aki szinte minden Rockenbauer Pál rendezte film operatőre volt - eljutott az Antarktiszra, ahol a dél sarki nyár rövid néhány hónapja alatt több kutatóállomást is meglátogatott. A tengerparthoz közeli Mirnij nevű szovjet állomásról repülőgéppel eljutott a kontinens belsejében lévő (szintén szovjet) Vosztok állomásra, majd a hazafelé úton néhány napra meglátogatta a Bellingshausen (belga) állomást is. Itt is utifilmet forgattak, de az úton szerzett élményeit is megírta, a könyv címe: Csipetnyi Antarktisz.

A pihenést soha nem ismerte, szinte megállíthatatlanul készítette, rendezte az egyre újabb filmeket. Az 70-es évek elején Dr. Balogh János akadémikus szerkesztette 13 részes „A napsugár nyomában” című ökológiai-természetvédelmi filmsorozat rendezőjeként ismét bejárta a fél világot: forgattak Ausztráliában, Új-Guineában, a korallszigeteken, a Hawaii-szigeteken, Dél-Amerikában, az Antarktiszon (tehát ismét eljutott oda!) és az Amazonas-medencében is. [3]

1974-ben került sugárzásra a televízióban (akkor még csak „A” Magyar Televízió létezett kis hazánkban!) Magyarország kisvasútjairól szóló filmsorozata. Szinte az utolsó pillanatban, bezárásuk előtt nem sokkal sikerült megörökítenie ezeket a mára szinte teljesen eltűnt műszaki emlékeket.

„Jöjj és nézd a Kilimandzsárót” címmel 1976-ban készített egy utifilmet, amelyben az expedíció tagjaként meg is mászta Afrika egyik legmagasabb hegyét.

Az Afrika-expedíció után kezdődött Rockenbauer Pál életének az a korszaka, amiért szinte minden kéktúrázó a szívébe zárta ezt a világcsavargó televízióst. Több éves előkészítő és szervező munka végén 1979 júliusának utolsó napján indult egy kicsi csapat élén az Országos Kéktúra bejárására. A következőkben Nagy Lászlónak a Magyar Turista 2004/8. számában megjelent cikkéből fogok idézni. Ha a szöveg melletti képekre kattintasz, azok nagyobb méretben is megnyithatók, bár a minőségük nem a legjobb, mert a digitalizált TV-filmből lettek lementve!:

Másfélmillió lépés... - Vándorúton napsütésben...
Másfélmillió lépés... - Vándorúton napsütésben...
Másfélmillió lépés... - Vándorúton szakadó esőben...
Másfélmillió lépés... - Vándorúton szakadó esőben...
Másfélmillió lépés... - Rockenbauer Pál mesél. Háttérben a tábor sátrai állnak.
Másfélmillió lépés... - Rockenbauer Pál mesél. Háttérben a tábor sátrai állnak.
Másfélmillió lépés... - Menetben a csapat Füzér és Füzérkomlós között
Másfélmillió lépés... - Menetben a csapat Füzér és Füzérkomlós között
Másfélmillió lépés... - Reggeli sátorbontás
Másfélmillió lépés... - Reggeli sátorbontás
Másfélmillió lépés... - Vendégségben a Cserháton
Másfélmillió lépés... - Vendégségben a Cserháton
Másfélmillió lépés... - A Börzsöny ösvényein
Másfélmillió lépés... - A Börzsöny ösvényein
Másfélmillió lépés... - Tábortűz mellett az út végén
Másfélmillió lépés... - Tábortűz mellett az út végén

„A Tokaj-Eperjesi hegyvidék (ismertebb nevén a Zempléni-hegység) 893 méteres magasságú Nagy-Milic hegycsúcsának két keresztező határnyiladéka által bezárt apró tisztásán 1979. július 31-én hajnalban tízfőnyi filmes csapat ébredezett kicsiny sátortáborában. Lassan kezdtek készülődni, hogy előreláthatólag 75-80 nap alatt bejárva, filmet forgassanak az Országos Kéktúra teljes útvonaláról. Azonban ahhoz, hogy ez az egyedülálló vállalkozás egyáltalán e pillanatig eljuthasson, sok idő és előkészület kellett. A megvalósulás gyökerei évekre nyúlnak vissza.

Rockenbauer Pál a hetvenes évek közepére már országosan és nemzetközileg is elismert úti- és természetfilmes rendező. Saját bevallása szerint is számtalan és teljesen jogos »fejmosást« kapott, hogy az addig szép számmal bemutatott egzotikus vidékek mellett, a magyarországi tájak szinte teljesen háttérbe szorultak.

A mulasztás pótlására éppen kapóra jött a természetjáró televíziós munkatárs, Peták István ötlete, miszerint az országos kék jelzés mentén gyalogolva filmet kellene forgatni az útvonalról. A gondolat felvetése és elfogadása után az alapvető rendezőelvről hosszasan vitatkoztak, s végül is fél év elteltével Pali vetette fel a film szellemiségét alapvetően meghatározó ötletet: a Kéktúra majd 1100 kilométernyi hosszúságú ösvényét turistaként kell egyhuzamban végigjárni és végigforgatni! Az akkor megszokott (és mai is alkalmazott!) autós-szállodás televíziós módszerektől ez a dramaturgia olyan távol állt, hogy nem tartották egészen normálisnak a lassan összeálló csapat tagjait.

A még csecsemőkorú Natura szerkesztőség keretén belül kezdték meg a sorozatot előkészítő rendkívül aprólékos munkát. A film szerkesztését Peták István, a rendezői és forgatókönyvírói feladatokat pedig Rockenbauer Pál látta el.

Az eredetileg évszakos bontás helyébe az egészében történő bemutatás lépett. Ez számos technikai és szervezési nehézség elé állította az alkotókat, de mégis ez a nagyszerű megoldás nyújtotta a film máig átütő erővel kiérezhető céljait. A Kéktúra nemes hagyományának propagálása és a leíró jellegű tájbemutatás mellett (tökéletes dokumentarista keresztmetszetet nyújtottak az 1970-es évek végének vidéki Magyarországáról), a személyes példamutatás is fontos cél volt a forgatás során, ezért is alakult ki a gyalog(os) film gondolata. Egyszerre akartak hitelesek lenni a hazai természetjárás felé, s nyitni a már akkor is nagy számú autós »országjárók« irányába, hátha lesz néhány száz ember, aki kedvet kap a bakancsos és hátizsákos túrázáshoz.

Az előkészületek során felvették a kapcsolatot az útvonalon fekvő települések vezetőivel, a helyi lokálpatriótákkal, az országos és megyei természetjáró szervezetekkel, és egy-egy kiemelten fontos látnivaló miatt nagy tekintélyű szaktudósokkal is. Az adatok összegyűjtése és rendszerezése után 1978 őszén Rockenbauer Pál és asszisztense, Sáfrány József - aki mára neves természetfilmes alkotóvá vált - előzetesen bejárta a teljes útvonalat. A korábbi ismeretek és a terepszemle feljegyzései alapján, hihetetlen precizitású, szinte menetrendszerű forgatókönyv készült, amelyet nagy pontossággal igyekeztek a forgatás ideje alatt betartani. Ez persze nem jelentette azt, hogy a kellő rugalmasság teljes egészében hiányzott volna, hiszen maga a vándorlás adta érdekességek és élmények gyakran visszaköszönnek a filmkockákról.

A forgatókönyv készítése közben a hazai természetjárás körülményei miatt fellépő gyakorlati feladatokkal is meg kellett küzdeniük. A turistafelszerelések beszerzése a hetvenes évek Magyarországán önmagában is komoly kihívást jelentett, nem beszélve a hetente egyszer beiktatott melegvizes fürdővel rendelkező szállások lefoglalásáról. (A csapat maga cipelve kenyerét és házát, nagyrészt végigsátorozta az Országos Kéktúrát.) A hátizsákok tartalma is problémát okozott, hiszen a személyes holmikon kívül a filmezés számtalan kellékét is vinni kellett, amelyeket igyekeztek igazságosan szétosztani.

Végül a hosszúra nyúlt, kemény munkát hozó előkészületek után, azaz 25 évvel ezelőtt tízfőnyi csapat vághatott neki a Nagy-Milic Fűzér felé meredeken lejtő oldalának, hogy hosszú vándorlás után 1979. október 14-én érkezzen meg a Kéktúra nyugati végpontjára. S, bár úgy tűnhet, hogy csupán csak végig kellett gyalogolni a túrát (bár ez önmagában is értékes teljesítmény!), bizony a 76 nap kemény munkával telt el, hogy végül a néző azt kapja, amit ma a filmkockákon lát.

Az akkor forgatni kezdett pergő képek bizony jóval többet nyújtanak egy országjáró film által bemutatható természeti vagy kulturális látnivalóknál. A tájakat és bennük az embert hozzák egész közel a nézőhöz, olyannyira hitelesen és igaz emberséggel tárva elénk mindezt, hogy mi magunk is úgy érezzük, ott baktatunk a csapattal hegyeken és völgyeken keresztül. Ezzel pedig - hiába a mindenre kiterjedő gondos előkészületi munka - csakis Rockenbauer Pál egész csapatra kisugárzó egyéniségének varázsa tölthette meg a filmet, hiszen az ő világlátását, szellemiségét hordozza és tükrözi minden egyes képkocka. 1996-ban pedig méltó elismerésként a film és a teljes stáb is Magyar Örökség díjat kapott.

Negyedszázada Rockenbauer Pál rendező, Peták István szerkesztő, Sáfrány József rendezőasszisztens, Szabados Tamás és Stenszky Gyula operatőrök, Tubai László segédoperatőr, Faludi Sándor hangmérnök, Heincz László világosító, Petres Pál technikus és Tolnai Ferenc (aki önként csatlakozva a mérőkereket tolta) a zempléni hegyek legmagasabb csúcsáról indulva megmutatták nekünk, hogy hogyan kell valójában a szó legnemesebb értelmében hazát látni. Jómagam is arra biztathatok mindenkit, hogy próbálja meg elsajátítani ezt a látásmódot, és ezzel a szellemi táplálékkal is gazdagítva hátizsákját, járja be a Kéktúrát, valamint hazánk számtalan turistaútját!”. [4]

A fáradhatatlan Rockenbauer Pál még ennyivel sem érte be, a kéktúrás filmsorozat országos sikere után újabb nagy fába vágta a fejszéjét: 1982-ban utifilmet forgatott egy pamíri hegymászótúráról, „Kecskeméttől a Pamírig” címmel. R. P. maga is rendelkezett hegymászó gyakorlattal, de a 7495 méter magas Kommunizmus-csúcsra (jelenleg Iszmoilí Szomoní-csúcs, a Pamír legmagasabb csúcsa) nem tudott felmenni, oda csak a „profik” jutottak fel. Ezen a túrán készült a címfelvétel is.

Újabb év, újabb utifilm: 1984-ben már Közép-Amerikában forgatott filmet „Magyar búvárok kubai vizeken” címmel.

Ezután életének a kéktúrázók szempontjából újabb fontos mérföldkövéhez érkezett:
7 évvel az Országos Kéktúrát bemutató „Másfél millió lépés Magyarországon” után, 1986-ban ismét útra kelt a filmes stábbal és Velemből, a kéktúra akkori nyugati végpontjáról elindultak dél felé, hogy maguk választotta úton előbb a Dél-dunántúli Kéktúra nyugati végpontját: Kaposvárt, majd onnan ezen az úton végigmenve Szekszárdot érjék el „Még egymillió lépés...” megtétele után. [5]

Egy új, hosszú távú vándorutat akart létrehozni az országos és a dunántúli kék túra vonalának összekötésével. Az útvonalról készült filmet, utolsó nagy alkotását már csak halála után mutatták be. A sorozat egyik legmegkapóbb része az a Baranya megyei szakasz, mely a zengővárkonyi öreg szelídgesztenyést mutatja be.

Rockenbauer Pál 1987. november 26-án halt meg Katalinpuszta mellett. Egy magányos túráján öngyilkos lett. Okait hosszan lehetne kutatni, magyarázni. Én itt nem akarok feltevésekbe bocsátkozni, de azt ajánlom, ha időd engedi, kedves Olvasóm, nézd meg, olvasd el a háttéranyagok között ajánlott filmeket, cikkeket, és akkor talán Te is bepillantást nyerhetsz azokba az okokba, amik tettének elkövetéséhez vezethettek. Hamvai kívánsága szerint a Mecsek hegység lábánál, a fent említett zengővárkonyi több száz éves szelídgesztenyésben nyugszanak, egy nagy nyers, vörös márványkő alatt. Emlékét a természetjárók őrzik, miközben az 561 km-es Emlékutat, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra ösvényeit járják.

A Naszály lábainál, Katalinpuszta felett a kéktúra ösvényétől mindössze néhány száz lépésre egy kopjafa őrzi Rockenbauer Pál emlékét. Csupán pár száz métert kell letérni a piros sáv és a furcsa, kék emlékmű jelzéseket követve a kéktúra útjáról, hogy felkereshesd az emlékhelyet (régebben arra ment a kék jelzés, de pár éve más nyomvonalra helyezték a kéktúra útvonalát). Kéktúrázó, ha arra jársz, állj meg egy percre az oszlopnál és emlékezz arra az emberre, aki mára már legendássá vált útján készült dokumentumfilm-sorozattal megismertette mindenkivel az Országos Kéktúrát!

Megjegyzés:
A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség minden november utolsó szombatján emléktúrát szervez Zengővárkonyba, a Gesztenyésbe, ahol Rockenbauer Pál, az emléktúra névadója nyugszik.






Végül szeretnék néhány háttéranyagot ajánlani a számodra, kedves Olvasóm, amennyiben még többre vagy kíváncsi Rockenbauer Pál életből, munkásságából.

Sajnos, az internetben csupán egyetlen dolog változatlan: maga a változás! Tartalma dinamikus, az elévült hírek lassan eltűnnek a süllyesztőben, a tartalomszolgáltatók gyakran törlik is azokat. Amikor ezt a linkgyűjteményt összeraktam, valamennyi utalása működött, mára sok megszűnt közülük, és a helyzet csak romlani fog. Az MTV archívumából például törölték a Még egymillió lépés... felvételeit, amikor írtam nekik ezzel kapcsolatban, csak egy sablonos választ kaptam, hogy a filmek megvásárolhatóak DVD-n. Néhány jószándékú ember feltöltötte azokat a Youtube-ra, de onnan pár hónap elteltével szerzői jogok miatt törölték a filmeket. Elkövettem én is azt a hibát, hogy a linkek tartalmát nem mentettem el magamnak, tehát úgy tűnik jelenleg, egyes anyagok jóvátehetetlenül eltűntek, megsemmisültek. A törött, rossz linkekért az elnézésedet kérem, kedves Olvasóm, de arra gondoltam, legalább ennyi maradjon meg belőlük a jövőnek! (2014. március 23. hörpölin)

1984 augusztásában Tabi László, az akkori idők ismert újságírója, publicistája cikket írt az Élet és Irodalomba „Nem akar a keblem dagadni” címmel, amelyben a hegymászói teljesítményeket és úgy általában a hegymászás értelmét kérdőjelezi meg. A válasz nem is késett soká: Rockenbauer Pál „vette fel a kesztyűt” és válaszolt a hegymászósportot kritizáló cikkre. A két cikket megkerestem az Országos Széchenyi Könyvtár archívumában, lejjebb mindkét cikk beszkennelt változata megtalálható:

Halála előtt pár héttel Vitray Tamás meghívta egy beszélgetésre Rockenbauer Pált a Múltidéző című műsorába. A műsor felvétele megtalálható a Magyar Televízió videótárában:

A Magyar Televízió 2003-ban egy emlékfilmet készített Rockenbauer Pál életéről, munkásságáról. A filmben megszólal a fia, valamint kollégái, munkatársai, bejátszások vannak alkotásaiból.

Szeretnék egy tanulmányt is a figyelmedbe ajánlani, kedves Olvasóm, amit Sáfrány Zsuzsanna marketing-kommunikációs szakember készített. Ebben szó esik Rockenbauer Pálról is:

Egy cikk a Helyi Téma.hu-ról, ahol szintén felmerülnek Rockenbauer Pál halálának okai:

2008 őszén egy háromrészes cikksorozat jelent meg a comment.blog.hu-n , amiben az Országos Kéktúrát 1979-ban Rockenbauer Pállal együtt teljesítettek emlékeznek vissza a film forgatásának körülményeire. Habár ezek a cikkek a korábbi Országos Kéktúra teljesítést idézik fel, de a csapat gyakorlatilag ugyanaz volt mindkét filmforgatáson. A cikkek a következő linkekkel érhetőek el:

A Rockenbauer Pál-féle Dél-dunántúli Kéktúra bejárás utifilmje megtalálható részekre bontva a Magyar Televízió videotárában. Az egyes részek az alábbi linkeken érhetőek el:

Az 1979-es Országos Kéktúra bejáráson készült filmsorozat 14 része régebben megtekinthető volt a Magyar Televízió videotárában is - de ezeket törölték onnan 2012 nyarán. A 14 részt tartalmazó 3 darab DVD-t valaki feltöltötte a Youtube-ra 2012 késő őszén, ott most megtekinthetők. A filmek a következő linkeken érhetőek el:



Rockenbauer Pál sírja Zengővárkonyban
Rockenbauer Pál sírja Zengővárkonyban
(saját felvétel)


A Rockenbauer Pál kopjafa a Naszály lábánál
A Rockenbauer Pál kopjafa a Naszály lábánál
(saját felvétel)



Művei: [7]

Előadások:
  • Utazás az Anktartiszon (előadás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lóczy-termében, 1969.)
  • Utazás Nepálban (előadás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lóczy-termében, 1971.)
  • Új-Guinea hegyei között (előadás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lóczy-termében, 1973.)
  • Korallok világa, Kuba (előadás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lóczy-termében, 1983.)
  • Kecskeméttől a Pamírig (Rockenbauer Pál magashegyi filmjei, filmvetítés a budapesti TIT Stúdióban), 1988.)

Könyvek, cikkek:
  • Szívességből a Mediterránba, Táncsics-Művelt Nép kiadó, Útikalandok sorozat, Budapest 1968.
  • Csipetnyi Antarktisz, Táncsics-Művelt Nép kiadó, Budapest 1970.
  • Titkos Ervin, Hirling György, Barát József, Rockenbauer Pál, Szabados Tamás, Vissy Károly: Magyarok az Antarktiszon, Kossuth kiadó, Univerzum sorozat, Budapest 1976.
  • Amiről a térkép mesél, Móra Ferenc kiadó, Budapest 1965, 1974, 1986.
  • Hegyóriások ostroma, Népszabadság 1967.
  • Nem is kell, hogy dagadjon, ÉS 1983.

Jelentősebb filmalkotásai:
  • Levante vizén, 1965.
  • Magyarok az Antarktiszon, 1969.
  • A napsugár nyomában, 1971.
  • Magyarország kisvasútjai, 1974.
  • Jöjj és nézd a Kilimandzsárót, 1976.
  • Másfélmillió lépés Magyarországon, 1979. (az Országos Kéktúra útvonalán a Nagy-Milictől Írott-kőig, 1083 km-en)
  • Kecskeméttől a Pamírig, 1983
  • Magyar búvárok kubai vizeken, 1984.
  • És még egymillió lépés Magyarországon, 1986. (az Országos Kék Túra útvonalán az Írott-kőtől Szekszárdig)

Irodalomjegyzék:
  • [1] Fotó: Perge Ferenc. A kép a Pamír expedíción készült - A Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség honlapjának Arcképcsarnoka
    (http://www.fsz.bme.hu/mtsz/mhk/csarnok/r/rockenbp.htm)
  • [2] RTL Klub Online "Rockenbauer Pál nyomdokain" topic
    (http://www7.online.rtlklub.hu/hozzaszolas.php?topicid=18153&forumid=205/)
  • [3] Magyar Rádió Online: Dr. Balogh János zoológus, ökológus munkái
    (http://kincsestar.radio.hu/balogh/bibliogr.php)
  • [4] Hegyisport és Turista Magazin: Negyedszázada indult el a csapat
    (http://turistamagazin.hu/content.php?article.41/) Írta: Nagy László - Megjelent a Turista Magazin 2004/8-as számában)
  • [5] A Kék-túra története - A Crocus Természetbarát Kör honlapjáról
    (http://web.szote.u-szeged.hu/in1st/rosa/turamozg/kektura.htm#szakaszok/)
  • [6] Átvéve a Magyar Geocaching Közhasznú Egyesület hivatalos honlapjáról
    (http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=422)
  • [7] Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség honlapjának Arcképcsarnoka
    (http://www.fsz.bme.hu/mtsz/mhk/csarnok/r/rockenbp.htm/)

Sajnos, 2006 márciusa, vagyis a cikk megírása óta több link is megszűnt a fentebb említettek közül. Gondolkodtam, töröljem-e őket, de aztán arra jutottam, bennehagyom mindet a listában, hiszen belőlük merítettem az adatokat! Természetesen, ezek a címek már nem viselkednek linkként, hiszen a megszűnt oldalakra nem érdemes odaugrani!

Ezeken kívül még tucatnyi honlap illetve hír volt az, amik adataiból saját szavaimmal összeállítottam Rockenbauer Pál életútját. Ha bárki többet tud életéről, munkásságáról, és ezt hajlandó megosztani velem - illetve rajtam keresztül a honlap látogatóival - nos a segítségét ezen cikk bővítéséhez köszönettel veszem!

hörpölin

A szerzői jogokkal kacsolatban a Creative Commons irányelvei érvényesek. A részletes magyarázathoz kattints az ikonra! A Creative Commons irányelvei Ugrás a Statcounter honlapjára
  Honlapstatisztika