Létezik egy kitűnő internetes fórum, ahol az Országos Kéktúra (OKT) minden pecsételőhelyének van egy külön oldala, ahová az ott jártak beírhatják a tapasztalataikat. A fórum címe:
http://www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu/okt_forum
Mielőtt kéktúra bejárásra indulsz, érdemes elolvasni az adott pecsételőhelyekhez tartozó legfrissebb információkat! Ugyanott találhatóak a túraszakaszok leírásai, ahová szintén az azokat bejártak írhatják le tapasztalataikat. Nagyon hasznos oldal! Arra kérlek, regisztráljál, és akkor Te is leírhatod oda a tapasztalataidat. Munkáddal az utánad jövők dolgát könnyíted meg!
Ezen kívül a Magyar Természetjáró Szövetség is létrehozott egy olyan lapot a kéktúra hivatalos oldalán, ahol a linkre kattintva letölthető egy Excel táblázat a mindenkori bélyegzőhelyek listájával. Ezt a táblázatot a jövőben az MTSZ mindig naprakészen tartja majd!
A pecsétek nagyobbik része falusi kocsmákban, vegyesboltokban, esetleg vendéglőkben, vasútállomásokon található. A legnagyobb élmény azonban azoknak a pecséteknek a megkeresése, amik a szabadban vannak elhelyezve: erdőkben, tisztásokon. Sokszor fogsz találkozni a kéktúrázás során a nyers fémszínű, saválló lemezből hajtogatott fémdobozokkal, amikben a bélyegzők találhatóak. Ezek a dobozok váltották fel 2015 őszén az ötven év alatt már kéktúrázók nemzedékei által megszokott, kék-fehérre pingált dobozkákat. A fejezet képein még jórészt ezek a dobozok láthatóak.
Például a rozsnakpusztai erdészház melletti tisztáson egy magányosan álló fára van felszerelve nagyjából mellmagasságban a kis fémdobozka, erre van rögzítve a bélyegző egy láncon, hogy ne lehessen könnyen elvinni (finomabban szólva: hogy a túrázó nehogy magánál felejthesse, amikor továbbindul). Természetesen a pecsét helye a dobozban van, csak azért vettem elő onnan, hogy bélyegezhessek vele, illetve hogy megörökíthessem a honlap számára!
Itt szeretném megköszönni Heyjoe nikknevű kéktúrázó társam munkáját, aki nem csak egy nagyszerű Országos Kéktúra ismereti játékot alkotott, de a pecsételőpontok vizualizációját is megoldotta. Egy nagyítható Magyarország térképre vetítette rá a pecsételőhelyeket, valamint a kiszállási pontokat, a kurzort ezekre a pontokra mozgatva információ jelenik az adott pontról. A pecsételőhelyeknél a kihelyezett újtípusú bélyegzőkről Magyar Természetjáró szövetség által megadott hivatalos információk tűnnek fel. A térképet az alábbi linken érhetitek el: http://heyjoe.hu/kiszallas/#8/46.700/19.500/alap-turajel-pecset-kiszallas
Mivel az új (2017-es kiadású) igazolófüzetben már egy, a korábbiakhoz képest megváltozott Országos Kéktúra kiírás található, azonban az MTSZ állásfoglalása szerint minden kéktúrázónak a saját igazolófüzetében lévő kiírás szerint kell teljesítenie az Országos Kéktúrát, kénytelen vagyok bizonyos kérdésekben más választ adni a 2017-nél régebbi és az új igazolófüzettel rendelkezők számára. Sokszor csak nüansznyiak lesznek az eltérések, de ilyen esetekben is válasszuk szét a válaszokat!
Tehát a kiírás szerint a teljes útvonalat végig kell járni, és közben az ellenőrzőpontokon (pecsételőpontokon) bélyegezni is kell. E szerint a kiírás szerint még gyalogosan és sível is végig lehet járni az Országos Kéktúrát. Az új kiírás csak a gyalogos teljesítést engedi meg!
Tehát e szerint a kiírás szerint is a teljes útvonalat végig kell járni, és közben az igazolópontokon (pecsételőpontokon) bélyegezni is kell. Érdekesség, hogy ebből a kiírásból már hiányzik a sível való teljesítés megengedése, viszont nem beszél az állampolgárságról sem.
Az esetleges félreértéseket az okozhatja, hogy alapvetően kétféle túramozgalom létezik: az érintőpontos és az útvonalkövető. Az érintőpontos túramozgalomban tényleg elegendő a megfelelő módon (gyalogosan, kerékpárral, vagy a kiírástól függő tetszőleges másféle módon) eljutni az ellenőrzőpontokra, és ott igazolni az ottjártunkat, az útvonalkövető mozgalomnál meg van kötve a bejárás útvonala és általában a módja is. Ez az Országos Kéktúra esetén gyalogos, vagy sível történő teljesítés lehet.
Ha nekikezdesz majd a teljesítésnek, akkor a túrák közben sok sztorit hallasz majd a pecsételőpontokként működő boltokban, kocsmákban, vagy akár a túrázó ismerősöktől arról, hogy sokan igazolják a kéktúra teljesítésüket oly módon, hogy egyszerűen kocsiba ülve elmennek a megfelelő településekre és ott a pecsételőpont előtt kiszállva az autóból elintézik az adminisztrációt, aztán mennek tovább a következő ellenőrzőpontra. Hallani olyan történeteket is, hogy a túrázók akkor is pecsételnek az igazolófüzetükbe, ha nem a kéktúra útvonalán jutottak el a pecsételőpontra, hanem más egyéb túrákat járva.
Nem mondhatom azt, hogy ez csak „városi legenda”, mert van valóságalapja. Nekem is van olyan abszolút becsületes kéktúrát járó ismerősöm, aki egy többnapos túra előtti kapkodós pakolás közben otthon felejtette az igazolófüzetét, és csak az otthonától 200 km-re, egy többórás utazás végén döbbent rá arra, hogy nincs nála a füzet! Visszafordulni késő lett volna, végigjárta hát a tervezett többnapos szakaszt, aztán később egy szabadnapját feláldozva visszatért a helyszínre és autóval ismét végigjárva a pontokat begyűjtötte a pecséteket. Csalt az ismerősöm? Szerintem nem, hiszen végiggyalogolta a túratávot, de a kocsmában csak azt látták, hogy jött egy ember autóval, utcai ruhában, pecsételt az igazolófüzetébe, aztán továbbment az autóval!
Olyat is lehet hallani, hogy esetenként egy túrázó több füzetbe is bélyegez. Így én is jártam már az első kéktúra bejárásomon, ugyanis egy kocsmába (amolyan igazi falusi késdobáló volt a hely jellege Felsővadászon) csak én mentem be, a fiam kinn üldögélt közben a kocsmahivatal előtt a padon. Csaltunk? Nem, nem csaltunk, csak ebben az esetben is úgy tűnt!
Ettől függetlenül elképzelhetőnek tartom, hogy valaki autóval végigjárva az útvonalat könnyen és gyorsan begyűjti a pecséteket (mondjuk nagyjából az összes pecsét kétharmadát, amik településeken találhatóak), de nem sok értelmét látom. Hiszen ezáltal pont az élményekről marad le, amit a több mint ezer kilométeres út végigjárása során szereznek a kéktúrázók! Az ezernyi emlék ad csak értéket annak a jelvénynek, amit a teljesítés végén meg lehet szerezni! Emlékek nélkül az csak egy értéktelen vasdarab, nem értem, minek lenne rá szüksége bárkinek is?
Alapvetően a pecsétet be kell csak ütni az igazolófüzet megfelelő kis kockájába. Mielőtt bélyegeznénk a füzetbe, inkább kétszer is ellenőrizzük, hogy jó helyre kerüljön a pecsét, ugyanis az igazolófüzet oldalain szétszórt kockákat nagyon könnyű összekeverni! Sajnos, a bélyegzők festékellátása nem oldható meg, ezért célszerű egy tintával alaposan átitatott pecsételő párnát magadnál tartani. Ennek a kis eszköznek mindig nálad kell lennie kéktúrázás közben, éppúgy mint az igazolófüzetnek!
A pecsételés „technikai” oldaláról részletes leírást olvashattok a már említett pecsételőhelyek fórumának Gyakran Ismételt Kérdések fejezetében:
http://www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu/okt_gyik
Ez nagyon fontos dolog! Ebben a témában az Országos Kéktúra régi és az új kiírása két különböző módon intézkedik, tehát mindenki figyelmesen olvassa el a következőket, és a saját igazolófüzetében szereplő kiírás szerint végezze a bélyegzéseket!
Tehát ott, és akkor kell kétszer bélyegezni, ahol a túrát megszakítod, hogy aztán más időpontban folytassad tovább. Ekkor bélyegezni kell akkor is, amikor először éred el a pontot és befejezed a túrát, és akkor is, amikor újrakezded (vagy ismét befejezed az ellenkező irányból jőve). Ha ez a pont egy hivatalos kéktúra szakasz (tájegység) kezdő- vagy végpontja, akkor két kis pecsételő kockát találsz az igazolófüzetben, amúgy pedig általában csak egyet. Ilyenkor az egyik pecsétet üssed a kijelölt kockába, a másikat pedig alá, fölé, mellé, bárhová az oldalon, ahol elegendő hely van. Ha a túrát olyan helyen fejezed be, ahol nincs pecsételő pont, akkor kissé bonyolultabb a helyzet, ezt a következő fejezetben fogom taglalni!
Ha egy pecsételőponton csak áthaladsz a túra közben, ott természetesen elegendő egy stemplit nyomni az igazolófüzet megfelelő rubrikájába. Pecsételés szempontjából „áthaladásnak” számít az is, ha egy többnapos túrán megszállsz éjszakára egy pecsételőpont településén, tehát ilyenkor is elegendő egyszer bélyegezni. Dátumként beírhatod az érkezési vagy az indulási napot is. Azonban megszakításnak számít már az is, ha pihenőnapot tartasz egy adott helyen és csak rákövetkező nap indulsz tovább. Az Országos Kéktúra kiírása meglehetősen szűkszavú a pecsételés mikéntjét illetően, csak az elvet írja le, ezt értelmezhetjük tágabban is, de azért ragaszkodjunk az ott leírt minimális feltételekhez!
Az új kéktúra kiírás meg sem említi a kettős (dupla) pecsételést, az igazolófüzet színes térképein nincs is más megfelelő hely a bélyegzére, mint a pecsételőpontonként 1 db kocka alakú mező! Ide tehát nehéz beütnünk második bélyegzést, de nem is kell, mert a kiírás utáni Gyakran Ismételt Kérdések fejezetében a következőket találjuk:
„Mit kell tennem, ha megszakítom a túrát valahol?Tehát az új igazolófüzetet használóknak jóval egyszerűebb az élete, mint a régi igazolófüzetek tulajdonosainak, ugyanis sehol nem kell duplán pecsételniük! Ez igaz a túráink közötti határokra és a tájegységek határaira (a hivatalos túrafelosztás határaira) is! Tehát azoknál a pecsételőhelyeknél, ahol csak áthaladunk a túra közben, egy bélyegzés lesz egy dátummal, ahol megszakítjuk a túrát és később onnan folytatjuk (vagy ugyanoda érkezünk), ott egy pecsét lesz, de két dátum, az ottjártunk két időpontjával! Ez jelentős könnyítés a többiekhez képest az újfajta igazolófüzetet használó kéktúrázók számára!
A Kéktúra Ellenőrök nyomatékosan felhívják a régi igazolófüzettel rendelkezők figyelmét, hogy továbbra is kövessék az igazolófüzeteikben leírtakat, vagyis a saját túráik kezdő- és végpontjain továbbra is duplán bélyegezzenek, mert rájuk még ezek a szabályok vonatkoznak! Ha mégis tele van már a hócipőjük a kettős bélyegzések bonyolult és időigényes procedúrájával :-), akkor vegyenek egy újfajta igazolófüzetet és ebbe folytassák a kéktúra bejárások során a pecsétek gyűjtését, már az új szabályok szerint! Ezt az MTSZ is megengedi, és az Országos Kéktúra bejárás végén mindkét füzetet egyszerre adják be elbírálásra! De ebben az esetben a két füzetnek ki kell egészíteni egymást, vagyis a két füzet együttes elbírálásakor nem maradhat bélyegezetlen igazolóhely!
Bizony, előfordulhat az az eset, hogy olyan helyen fejezel be egy túrát, ami nem hivatalos kéktúra pecsételőhely. Sok helyen keresztez az Országos Kéktúra országutatakat, ahol járnak helyközi, vagy távolsági autóbuszok, meg akadnak olyan települések is, ahol a kéktúra csak áthalad, de nincs ott pecsételőpont. Előfordulhat olyan vészhelyzet is, hogy a túraútvonalról kell letérnünk valamelyik közeli településre, hogy aztán onnan hazajuthassunk valahogy.
Mit tegyünk ilyenkor? Ebben az estetben megint másként kell eljárni azoknak, akik még a régi fajta igazolófüzetet használják, és megint másként azoknak, akik már a újtípusú füzettel járják az Országos Kéktúrát! Itt azonban beleütközünk már egy olyan dologba is, amit nem szabályoz valamelyik kéktúra kiírás! Lássuk hát, mit tehetünk ebben az esetben!
„Valamennyi ellenőrző ponton kell pecsételni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy az útvonalon fekvő legközelebbi - erre nem kijelölt - hely bélyegzője is megfelelő. A túraszakasz megszakításakor és újrakezdésekor is kell pecsételni.”.
Hát ettől nem lettünk okosabbak! Akkor most elmondanám, én mit javaslok! Alapvetően két eset lehetséges: vagy olyan helyen fejezitek be a túrát, ahol tudtok pecsételni - bár nem a kéktúra pecséttel, vagy olyan helyen, ahol nem.
Lássuk most az első lehetőséget. Például a Cserehát és a Zempléni-hegység között fekszik a Hernád völgyében Encs. Áthalad rajta a kéktúra, kitűnő a közlekedése, mert a város szélén halad el a 3-as út és átmegy a városon a Miskolc-Kassa közötti vasútvonal, az állomáson pedig megállnak az Intercityk is. Eszményi hely egy, akár többnapos túra kezdésére, illetve befejezésére, de nem kéktúra pecsételőhely! Viszont az állomás pénztárában kaphattok bélyegzést az igazoló füzeteitekbe! Ha a túrát itt fejezitek be, illetve innen indultok tovább legközelebb (vagy ide érkeztek újra, de ez végül is lényegtelen) mindkét esetben kérjetek bélyegzést a füzetetekbe, a fancsali és gibárti pontok kockái közé. Szépen meg is lehet dátumozni őket, de a vasúti körbélyegzőn amúgy is szerepel a dátum. Ha más helyeken kerültök ugyanilyen szituációba, meg lehet próbálkozni a postán, önkormányzatoknál, vagy bármelyik boltban, italboltban, hogy adjanak bélyegzést a füzetekbe. A lényeg az, hogy a bélyegző lenyomatán szerepeljen az adott hely, település neve!
A második lehetőség az, hogy a túrát olyan helyen fejezitek be, ahol reménytelen a pecsételés. Én bizony már jártam úgy, hogy egy túratársammal egy kéktúrát a bajóti műútnál kellett félbeszakítani és besétáltunk a faluba a buszmegállóba, ahol persze minden zárva volt. Ez a hely a péliföldszentkereszti és a pusztamaróti pecsételőhelyek között fekszik, nagyjából félúton. Péliföldszentkereszten persze még nem sejtettük, hogy a túrát korábban befejezzük, ezért nem bélyegeztünk kétszer, Pusztamarótra viszont már nem érkeztünk el. Legközelebb, amikor túrázni mentünk, a bajóti műúttól indultunk tovább és Pusztamaróton bélyegeztünk kétszer! Csaltunk? Nem hiszem, ugyanis egyetlen lépést sem hagytunk ki a két pecsételő pont közötti túraszakaszból, viszont teljesítettük a fentebb idézett kiírás feltételeit is! Ennyi az egész!
A kéktúra új kiírása nem rendelkezik erről az esetről, tehát gondolkozzunk el azon, mit tehetünk ilyenkor! Egyrészt nem kell kétszer bélyegeznünk sehol sem, másrészt viszont egy bélyegzés mellé mindenképpen dupla dátumozást kell írnunk, hogy a Kéktúra Ellenőrök is láthassák, mikor és hol fejeztük be az egyik túránkat és mikor érkeztünk meg erre a pontra egy másik túránkon!
A legegyszerűbben akkor járunk el, ha a túrák szakaszolási pontjához legközelebb eső pecsételőponton kétszer dátumozunk!. Na, nézzük ezt meg részletesebben! Mondjuk a Cserehát felől megérkezünk Encsre, és ott felszállunk egy Budapestre tartó Intercityre, aztán legközelebb ide térünk vissza egy másik vonattal és indulunk tovább a Zemléni-hegység felé. Encsen nincsen pecsételőpont, de van az Országos Kéktúra útvonalán előtte Fancsalban és utána Gibárton. Tehát dátumozzuk be a fancsali vagy a gibárti bélyegzést kétszer, mintha ezeken a pontokon lett volna a túráink határa!
Egy dolog a lényeg: aki kéktúrázásra adja a fejét, az végig akarja járni az Országos Kéktúrát! Ha a fentebbi megoldást választjuk, akkor ténylegesen is végigjárjuk minden méterét, és az igazolófüzetben is rendben lesznek a dolgok! Persze ennél bonyolultabban is meg lehet oldani a dolgot, például Encsen kérünk az állomás pénztárában bélyegzést a füzetünkbe mindkét túránkon, ezt aztán beüttethetjük (itt a vasúti körbélyegzőről van szó, amit a pénztárosok nem adnak ki soha a kezükből) a bélyegzést a 61. térképoldalra, ahol Encs szerepel, vagy az igazolófüzet hátsó, jegyzetek számára fenntartott oldalára, de ez nem kötelező!
A másik lehetőség, ha olyan helyen fejezzük be a túránkat és kezdjük a következőt, ahol nem tudunk bélyegezni. Az ehhez legközelebbi pecsételőhely bélyegzésének dupla dátumozása itt is megoldás, vagyis papíron a két túránk közötti szakaszhatárt eltoljuk a legközelebbi pecsételőpontba. Esetleg erről írtok egy rövid szöveget a jegyzetek számára fenntartott oldalra és erre a térképen felhívjátok egy csillaggal, vagy bármilyen más jellel a Kéktúra Ellenőrök figyelmét!
Ahogy már említettem: bármilyen igazolófüzetetek van, az Országos Kéktúra kiíróinak a szándéka az volt, hogy járjátok végig a teljes útvonal minden egyes méterét! Ha komolyan gondoljátok ezt, úgyis ezt fogjátok tenni, az igazolás pedig legyen olyan, hogy az megfeleljen a kiírásokban megköveteltnek. A Kéktúra Ellenőrök ugyanis ezt várják el.
Itt felmerülhet még egy kérdés: mi van akkor, ha az illető nekiindult a túrájának egy pecsételőpontról, de útközben úgy eltévedt, hogy nem érkezett már meg a következő bélyegzőhelyre, henem már annak is örült, hogy több órás szenvedés és kétségbeesett útkeresés után eljutott egy olyan településre, ami nem az Országos Kéktúra útvonalán volt. Innen már nem volt kedve visszatérni sem a túra kezdőpontjára, hogy ismét belevágjon az útba, sem pedig a kéktúra útvonalára, hogy folytassa azt, hanem inkább hazautazott. Később ismét nekiveselkedett a túraszakasznak, és már eltévedés nélkül, sikeresen teljesítette azt. Ilyen esetben hogyan igazoljuk a túránkat, hogy az megfeleljen a Magyar Természetjáró Szövetség által elvártaknak?
„A túraszakasz megszakításakor és újrakezdésekor is kell pecsételni.”
Próbáljuk ezt értelmezni! Tehát ezeken a pontokon kétszer kell stemplizni. Egyszer az első túrádon, egyszer meg a másodikon. Ha csak egyszer bélyegeztél (és már kétszer jártál ott), akkor pótolnod kell, hiszen a szakaszok dátumozásából látható, hogy a két különböző időpontban teljesített túraszakaszok közös pontja sehogy se jön össze. Ha eltévedtél és nem jutottál el a szakasz kezdőpontjából a végpontba, akkor nem teljesítetted a szakaszt! Na most az a nagy kérdés, hogy a kezdőponton be van-e dátumozva a pecsét (vagy esetleg MÁV-Startos dátumos körbélyegző van ott), vagy nincs.
Ha nincs, akkor jobban jártál, mert elmész legközelebb a szakasz elejétől a végéig, a végén is stemplizel, aztán a sikeres teljesítés idejét írod mindkettőhöz (a régebbi kezdőstemplihez és az újabb befejezőhöz).
Ha van ott dátum, akkor nehezebb az ügy. Akkor elvileg a szakasz elején ismét kéne stemplizned a második bejárás dátumával, meg persze a végénél is, és az tiszta ügy, vagy csak a szakasz végén nyomsz egyet és ha az nem dátumos bélyegző, akkor beírod hozzá az első, sikertelen teljesítés kezdőpontjának dátumát - ez nem teljesen tiszta ügy, mondjuk inkább úgy, hogy még belefér.
Az ilyen jellegő problémáktól az újtípusú igazolófüzet tulajdonosai sem menekülnek meg! Ha már pecsételt és dátumozott a szakasz kezdetén, akkor legközelebb megint pecsételnie kell, mert az új dátumot nem írhatja be a második dátum részére fentartott helyre, hiszen ott már vagy van dátum (amikor megérkezett már egyszer arra a pontra), vagy ha nincs még, akkor fenn kell tartania arra célra, hogy egy másik túrán, amikor meg fog érkezni arra pontra újra tudjon dátumozni. Ilyen esetben a legjobb, ha beüt egy második bélyegzést, vagy a térképes oldalra, a meglévő másik mellé, vagy a jegyzetek számára fenntartott oldalra, és ezt valahogy jelzi a Kéktúra Ellenőrök számára.
Ha nincs bedátumozva még a bélyegzés, akkor egyszerűen csak bele kell vágnia újból a túrába, és ha sikerül végigjárnia a szakaszt, akkor a bejárás időpontját kell beírnia a füzetbe bélyegzés helyén lévő kis dátummezőbe.
Ebből is látható, hogy nem szabad elkapkodni a pecsétek dátumozást! A túrán csak nyomjuk bele a stemplit a füzetünkbe, aztán ha hazaértünk, akkor nyugodtan bedátumozhatjuk a bejárt túraszakasz bélyegzéseit! Itt is csak azt tudom írni, amit már fentebb említettem: bármilyen igazolófüzetetek van, az Országos Kéktúra kiíróinak a szándéka az volt, hogy járjátok végig a teljes útvonalat! Ha komolyan gondoljátok ezt, úgyis ezt fogjátok tenni, az igazolás pedig legyen olyan, hogy az megfeleljen a kiírásokban megköveteltnek. A Kéktúra Ellenőrök ugyanis ezt várják el.
Ez fontos dolog, úgyhogy itt idézni fogok az Országos Kéktúra kiírásából: „...a résztvevőknek a Kéktúra teljesítését, valamennyi ellenőrző pont érintését, hitelt érdemlő módon igazolni kell.”
Viszont: „Bélyegezni azon a helyen (község, vasútállomás, turista- és erdészház, stb.) kell, ahol azt a füzet megfelelő bekeretezett rovata előírja. A zárójelbe tett vasútállomásokon csak akkor kell, ha azok egyben a túra kezdő, vagy befejező helyével esnek egybe. Ezek az állomási épületek a Kéktúra útvonalától ugyanis 0,5 km-nél távolabb vannak.”
Nagyon sokan vagyunk úgy, hogy ezeken a pontokon is pecsételünk, még akkor is, ha nem ott kezdünk, vagy fejezünk be egy túrát, pusztán abból az okból, hogy így lesz teljes a könyvünk, vagyis így kerül minden mezőbe bélyegző. Meg aztán gondoljunk csak bele: öregkorunkban dicsekszünk majd az unokánk előtt azzal, hogy teljesítettük a Kéktúrát és megmutatjuk az igazoló füzetet is. Aztán, ha az unoka megkérdi: »Mondd, papi, ebben a kockában miért nincs stempli?« - Mit válaszoljunk? Talán ezt? »Hát, tudod, kisunokám, ott nem volt kötelező pecsételni, ezért kihagytam.« Ugye, milyen égés?
Ugyanez a helyzet a hivatalos szakaszhatárokkal is, ahol két kocka van a pecsételések számára fenntartva. Ha csak áthaladtok ezeken a pontokon, elegendő lenne csak egyet bélyegezni, de hogy néz már ki egy befejezett kéktúra teljesítés füzete egy üres kockával? Meg hát a kisunokák is szóvá tehetik... :-)
Először is szögezzük le: az újtípusú igazolófüzettel rendelkezőknek minden pecsételőponton pecsételniük kell, akár a kéktúra útvonalán van a bélyegzőhely, akár távolabb attól, itt nincs semmi apelláta! A új kéktúra kiírás Gyakran Ismételt Kérdések rovata egyérteműen fogalmaz, nincs pardon:
Bélyegezni azokon a helyeken kell, ahol azt az igazolófüzetben bélyegzésre szolgáló, üresen hagyott négyzetekben jelöljük. Bélyegzéshez az Országos Kéktúra egyedi grafikákkal ellátott bélyegzőit használd! Vannak olyan helyek, ahol egymáshoz közel több, azonos grafikájú bélyegzőt is elhelyeztünk. Ezek közül elegendő csak az egyikkel bélyegezned. Az egyforma grafikájú bélyegzőket az útvonalvázlatban vékony vonallal összekapcsolva jelöljük. Ha másféle bélyegzők lenyomataival színesítenéd a füzeted, lapozz a végére, ahová jegyzetelhetsz is.
Végül megmutatnám, hogyan is néznek ki a különféle kéktúra igazolófüzetek pecsétekkel és persze dátumokkal. Ezért beszkenneltem a saját igazolófüzeteim két-két oldalát. Íme:
Ez már az a színes térképes igazolófüzet, amit 2017. december 19-től árul az MTSZ. Az előző kiadásokhoz képest teljesen megújult a füzet, a színes térképoldalak jól mutatnak, elég nagyok a pecsétek elhelyezésére szolgáló, sarkukra állított kockák is. Nekem nagyon tetszik ez az igazolófüzet! Már felavattam a füzetet, ugyanis még Karácsony előtt végigjártam a Hűvösvölgy és Rozália téglagyár közötti 14,2 km hosszú szakaszt.
Inkább csak nosztalgiából bemutatom a régebbi, általam birtokolt Országos Kéktúra igazolófüzeteket is, ezekkel a most kezdő kéktúrázók már minden bizonnyal nem fognak találkozni, talán csak akkor, ha egy „öreg” kéktúrázó megmutatja nekik a saját füzetét.
Ez a két oldal a 2007-es kiadású kéktúra igazolófüzetből van beszkennelve. Itt még fekete-fehérek a térképek, de már számítógépes adatbázisból készültek, ami miatt eléggé pontosak. Ebbe a füzetbe pecsételtem a harmadik Országos Kéktúra teljesítésem során.
A 34. oldalon kettő darab bélyegzés is található a Somlyóvári kulcsosház kockájánál. Ez pusztán amiatt van, mert a kockába nyomott lenyomatot olvashatatlannak találtam, ezért nyomtam még egyet föléje, ami aztán valóban olvashatóbb is lett. Ez nem tilos, Ti is bármikor megtehetitek, bár nem egy szépségdíjra jelölt produkció! Persze ragaszthattam volna nyalókát is, ugyanúgy, mint az első kéktúra bejárásomkor, de ottjártamkor éppen kinn tartózkodott a gondnok, aki felajánlotta, pecsételjek a nála lévő bélyegzővel.
Ebbe a típusú igazolófüzetbe bélyegeztem az első Országos Kéktúra bejárásomon. Térképei még szabadkézi rajzok, ennek megfelelően eléggé pontatlanok, elnagyoltak. A bélyegzők számára fenntartott kockák olyan kicsik, hogy még a 2015-ben bevont régifajta kéktúra bélyegzők lenyomatai is alig fértek beléjük, a mostani, új bélyegzők már jócskán ki is lógnának belőlünk!
A „nyalókák” mostanra már eltűntek az Országos Kéktúra útvonaláról, régebben ezeket az egyik oldalukon ragasztós kis kockákat a rájuk nyomott kéktúra bélyegző lenyomatával olyan helyekre rakták ki, ahonnan sűrűn eltünedeztek a kihelyezett bélyegzők. Mivel ugyanúgy meg kellett nyalni a ragasztós oldalukat, mint a bélyegekét, hogy beragaszthassuk őket a füzetbe, ezért találták ki rájuk a kéktúrázók a „nyalóka” nevet! A 34. oldalon a somlyóvári igazolás ilyen.
Egy másik szép emlék a fémbélyegző. 2015-ben, amikor az új stemplik kihelyezére kerültek, ezeket a fémpecséteket is bevonták. Ezek egyszerű, „T” alakú vasdarabok voltak, a homlokukra voltak beütve a pecsételőhely nevének betűi. Mivel nem negatív betűsablont használtak a készítéskor, a nem szimmetrikus betűk fordítottja jelent meg a füzetben pecsételés után. Néhány olyan fémbélyegző is ki volt helyezve, ahol szöveg helyett kis egyedi ábrácskák lettek beleütve a bélyegző homlokába! A 35. oldalon a gerecse üdülői bélyegzés ilyen.
Ebbe a problémába előbb-utóbb szinte minden kéktúrázó beleesik majd, hiszen az elmúlt évek alatt négy új bélyegzőhelyet is létrehozott a Magyar Természetjáró Szövetség az Országos Kéktúra útvonalán. Egy pecsételőhely azért jött létre, mert egy útvonalváltozás miatt egy régi pecsételőhelyet már nem keres fel az Országos Kéktúra: a Nyírjesi erdészháznál megszűnt pecsételőhely helyett van a Vércverésen létrehozott új. Sátoraljaújhely közelében a továbbra is a kéktúra útvonalán fekvő Bányi-nyereg pecsételőhely szűnt meg, létrejött helyette egy útvonalmódosítás miatt az OKT nyomvonalába bekerült Nagy-nyugodón egy másik. Azonban két előzmény nélküli pecsételőhely is megszületett, ezek a Káptalantóti és Szentbékkálla közötti csobánci, illetve a Nógrád és Magyarkút közötti nagy-kő-hegyi pecsételőpont. Mit tegyen hát a kéktúrázó, ha olyan bélyegzőhely jött létre, amit az ő füzete még nem tartalmaz?
Hát ez bizony egy jó nagy ellentmondás! Egyrészt azt írja a kiírás, hogy a füzetben jelzett ellenőrzőpontokon kell pecsételni, ezzel szemben pár mondattal később meg az szerepel benne, hogy minden ellenőrzőponton kell bélyegezni! Az MTSZ állásfoglalása egy kicsit rendet tesz dolgok között!
Tehát egyértelmű, hogy ha már teljesítettünk egy adott szakaszt, és ez kétség nélkül kiderül a bélyegzésekből és azok dátumozásából, akkor nem kell még egyszer elmennünk oda, hogy megszerezzük az időközben létrejött új ellenőrzőpont stemplijét! Tehát ugyanaz vonatkozik erre is, mint a megváltozott útvonalakra: Ha egy szakaszt már végigjártunk a régi útvonalán, nem kell azt ismét megtennünk az újon. Ha azonban még nem teljesítettük az illető kéktúra szakaszt az új bélyegző kihelyezéséig, akkor a szakasz bejárásakor már pecsételnünk kell az új stemplivel is! Tehát nem elegendő az igazolófüzetünkre hagyatkozni a kéktúra bejárásunk során, előzőleg bizony tájékozódni kell az szakaszon lévő pecsételőhelyekről! A legjobb, ha ezt az MTSZ hivatalos kéktúra oldalán linkelt Excel táblázatban tesszük meg (Pecsételőhelyek listája)!
Az új kiírás egyrészt azt tartalmazza, hogy az igazolófüzetben jelzett helyeken vannak az igazolópontok, de felhívja a figyelmünket arra, hogy a bélyegzők pontos helyét a hivatalos oldalon találjuk meg. Az pedig a mindenkori ellenőrzőpontok listáját tartalmazza. Az MTSZ iránymutatása itt is érvényes: A már bejárt, az igazolófüzetben végigpecsételt és dátumozott szakaszra nem kell visszamennünk, hogy az új bélyegző lenyomatát is begyűjtsük, de ha már az új pecsét kihelyezése után járunk arra, akkor ne feledkezzünk meg arról, hogy az új ellenőrzőponton is bélyegezzünk!
Mindenesetre az új igazolófüzetek tulajdonosai annyi előnyben vannak, hogy a füzetük a jelenleg (2020. január) meglévő valamennyi igazolópontot tartalmazza, de ez a jövőben még változhat!
Hát, ilyen bizony előfordulhat! A kihelyezett - vagyis fákra, oszlopokra, kerítésekre szerelt - pecsétekre jellemző az, hogy néha trombitának nézik őket, vagyis megfújják azokat! Azt viszont nehéz megértenem, miért is tör össze, tesz használhatatlanná valaki egy ilyen kis bélyegzőt - ugyanis ez is sokszor előfordul! Megtörténhet az is, hogy zárva van az a hely (kocsma, bolt), ahol a pecsétnek lennie kéne.
Ilyenkor két lehetőség van:
Megpróbálsz máshol pecsétet kérni (boltban, kocsmában, múzeumban, postán, stb.). Azt tudom csak tanácsolni, ne rontsunk sehol ajtóstól a házba, a boltban vásároljunk valamit, a kocsmában rendeljünk egy italt - szívesen adnak alkoholmentest is! - és csak azután adjuk elő a kívánságunkat. Ők már úgyis sejtik, honnan fúj a szél - látják a hátunkon a hátizsákot, tudják mi járatban vagyunk. Ha azt mondják, hogy éppen nincs náluk a céges bélyegző - ez persze nem igaz, hiszen ha például ÁFÁ-s számlát kérnénk, azt le kell tudni bélyegezniük -, vagy nem adják oda, próbálkozzunk más helyen. De általában adnak bélyegzést. Ha mégis visszautasítanak bennünket, követelő módon sehol ne lépjünk fel, hiszen végül is mi kérünk szívességet! Ha végképp sehogy sem jön össze a pecsételés, akkor készítsünk fényképet magunkról és a pecsételőpontról a későbbiekben ismertetettek szerint!
Szóval ha nem kapsz sehol pecsétet, akkor végső soron marad a fényképezés. Mindkét kiírás szerint a pecsételőpontot és a túrázót együtt ábrázoló fotók igazolásul szolgálhatnak. Ez azért nem történik meg sűrűn! A teljes háromszori Országos Kéktúra bejárásom alatt mindössze két helyen - az első bejáráson az Ablánci Malomcsárdánál, a harmadikon pedig Mátraverebélyen - voltam kénytelen ezt a módszert alkalmazni! Bár az is igaz, hogy a kéktúrázásom tizenöt éve alatt már rutinos „bélyegzőlejmolóvá” váltam! :-)
De hol készítsük a fényképet? Kisebb községekben, falukban rövid sétával eljuthatunk az országúton a település elejét, végét jelző táblákhoz. Fényképezzük le magunkat, vagy egymást a táblával együtt, hogy a szövege a képen olvasható legyen. Egy-egy ismertebb műemlék is jó háttér lehet, de például a pecsételőpontos erdészházak is elég jellegzetesek. A lényeg, hogy a képen együtt szerepeljen a felismerhető pecsételőpont, vagy annak a neve, illetve a mi felismerhető arcunk, alakunk. Például a mobiltelefonok nagylátószögű kameráival elég jó képeket lehet készíteni kinyújtott karral önmagunkról is, én már többször próbálkoztam ezzel a módszerrel a Dél-dunántúli Kéktúra útvonalán (azon a kéktúrán a kétszeri teljesítésem során már többször is belefutottam abba, hogy nem tudtam pecsételni a szükséges helyeken).
Minden esetben, amikor pecséthiányt észlelsz, értesítsd az MTSZ-t erről a tényről! Az MTSZ kéktúra honlapján van erre egy hibabejelentő oldal: http://www.kektura.hu/kapcsolat.html . Nem kell regényt írni az „Üzenet” mezőbe, elég ha néhány szóval leírod a helyet, időpontot, körülményeket. A hiányzó pecsétet néhány héten belül pótolni fogják. Természetesen mindezt beírhatod a már említett pecsételőhelyek fórumába is:
http://www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu/okt_forum .
Szóval a tönkrement, ellopott pecsétek pótlása néha hetekbe is beletelik, hiszen ezt az MTSZ dolgozói végzik, és mivel kevesen vannak, eléggé túlterheltek az egyéb munkáik kapcsán is. A pecséthiányra fel is lehet készülni, hiszen a pecsételőhelyek fórumán tájékozódhatunk már a túránk előtt a bélyegzők állapotáról, és ha hiányt látunk valahol, akkor érdemes már előre elgondolkodni azon, hogyan is tudjuk pótolni a hiányzó kéktúra bélyegző lenyomatát! Sok településen több kihelyezett kéktúra bélyegző is van, ez a fórum beírásaiból és az MTSZ pecsételőhely listájából egyértelműen kiderül. Ekkor keressük meg a másik, a kéktúra útvonaltól esetleg távolabb fekvő pecsételőhelyet, ha ilyen nincs, akkor már előzőleg tájékozódhatunk a beírásokból, adnak-e a pecsételőhelyen céges bélyegzést? Ha nem, akkor szóba jöhet még a posta, önkormányzat, bármilyen bolt, italbolt, vendéglők, panziók, irodák és más egyéb hely, ahol kaphatunk olyan bélyegzést, amin rajta van a település neve. De erről már beszéltem az előző fejezetben.
Hát, ilyen bizony előfordulhat! Van olyan ismerősöm, aki több száz kilométert utazva vette észre, hogy bizony a kapkodós csomagolás közepette otthon felejtette a pecsételőfüzetét! Lássuk csak, ilyenkor mit lehet tenni!
Ekkor egyből adódik az a lehetőség, amit a régi és az új kéktúra kiírás is említ, vagyis ha nem tudunk egy adott helyen bélyegezni, akkor készítsünk igazolásképpen fotót (szelfit), ami együtt ábrázol bennünket és az ellenőrzőpontot is! Ezt elég jól lehet alkalmazni akkor, ha csupán egy egynapos túránkon jártunk így, mert ekkor legfeljebb 3-4 pecsételőpontot érintünk az utunk során, egy többnapos túrán azonban előfordulhat, hogy akár tucatnyi helyen is bélyegezni kellene. Egy komplett fényképalbumot meg mégsem csatolhatunk az igazolófüzetünkhöz!
Az ilyen esetekben talán még az a legjárhatóbb út, hogy bélyegzünk minden pecsételőhelyen egy üres papírlapra, aztán az ebből utólag kivágott lenyomatokat beragasztjuk a füzetünkbe. Ez bizony nem egy szépségdíjas megoldás, a gyanakvó Kéktúra Ellenőrök sem kedvelik, mivel ilyenkor felmerül bennük, hogy talán az illető végig sem járta a szakaszt, csak úgy elhozták a bélyegzőlenyomatokat a számára, amiket utólag beragasztott a füzetébe. Tehát ilyenkor írjunk egy megjegyzést az ellenőrök számára az igazolófüzet adott lapjára, hogy bocsika, de otthon felejtettem a füzetem, ezért vannak beragasztva a bélyegzőlenyomatok!
Azt nem merem senkinek javasolni, hogy járja végig később az útvonalat újra, akár gyalogosan, akár autóval, és úgy gyűjtse össze a pecséteket, mert ez sok időt, pénzt és energiát kíván. Inkább arra kérek mindenkit, hogy indulás előtt kétszer is nézze át a felszerelést, hogy biztosan semmi se maradjon otthon!
A pecsételés már több ezer éves múltra tekint vissza - hiszen már az ókori Mezopotámiában is használták -, éppen ezért ideje lenne kiváltani valami „modernebbre” - gondolhatja a mai fiatalabb nemzedék, akinek már a vérében van az intenet, és az okostelefonos alkalmazások hosszú sora is. A Magyar Természetjáró Szövetség is lépést kíván tartani a fejlődéssel, ezért egy érdekes dolog jelent meg a kéktúrás pecsételőpontokon a bélyegzőt rejtő dobozkákon: egy kis rányomtatott négyzet, benne fura kis mozaikszerű elrendezésű pontokkal.
Ez a QR-kód, ami felépítését és alkalmazását tekintve nagyon hasonló a már jól megszokott vonalkódokhoz, amiket minden árun megtalálhatunk. Azok kiolvasásához a pénztérgépek kódolvasói szükségesek, és az adott áru származási helyére és azonosítására vonatkozó információkat tartalmazzák, a QR-kódba viszont bármit bele lehet kódolni. Itt jobb oldalon láthattok egy ilyen kódot, ezt egy megfelelő minialkalmazással rendelkező okostelefonnal kiolvasva ennek a honlapnak az internetes elérhetőségét (URL-jét) lehet megkapni. És pont ez a lényeg: a Magyar Természetjáró Szövetség új Országos Kéktúra oldalán nemsokára minden pecsételőhelynek lesz egy aloldala, és a pecsételőhelyen elhelyezett kód segítségével oda lehet majd ugorni és elolvasni az arra a helyre vonatkozó információkat.
Ez persze még nem pótolja a pecsételést, mert az kissé bonyolultabb ennél, de erre is vannak már - talán már a közeljövőben megvalósuló - elképzelések. Ezt szintén majd az olyan okostelefonokkal lehet megvalósítani, amikre telepítve van a Foursquare alkalmazás. Itt csak röviden foglalom össze a lényeget: a QR-kóddal be lehet majd jelentkezni (checkinelni) a Foursquare segítségével egy adott helyre, ahol ezért pontot kap a felhasználó. Ezeket a bejelentkezéseket aztán lekérdezheti az MTSZ, és akkor látja majd, hogy az adott felhasználó mikor, milyen pecsételőpontokon járt. Az már csak hab a tortán, hogy a checkinelő személy ezt a tényt megoszthatja akár az ismerőseivel is a bejelentkezése pillanatában az interneten keresztül.
Tehát íme, éppen most van születőben egy újfajta igazolási mód, ami egyelőre úgy néz ki, hogy párhuzamosan fog majd működni a pecsételéssel! Sajnos, egyelőre több gyermekbetegségben is szenvedni fog, például az erdei pecsételőpontoknál egyáltalán nem biztos, hogy lesz megfelelő térerő ahhoz, hogy a checkinelnő felhasználó az internetre kapcsolódhasson az okostelefonjával, de az elv már létezik, és a 3G lefedettség is egyre nagyobb az országban. Szerintem néhány év múlva tényleg a pecsételés reális alternatívájává válhat, de én azért azt mondom, kedves Olvasóm, ha most akarsz belevágni az Országos Kéktúra teljesítésébe, vedd meg inkább a pecsételőfüzetet!
Ezt már annyian megkérdezték, hogy már komolyan gondolkodtam azon, hogy végigolvasom a több száz gépelt oldalnyi túraleírást és mindenhonnan kiírtom azt a kitételt, hogy az igazolófüzeteken kívül mi még a túrajelentésekre is bélyegeztünk! De soha nem tudtam rászánni magam erre a több napos munkára, ezért inkább itt elmagyarázom néhány sorban.
Mi Gábor fiammal egyesületi tagok vagyunk, méghozzá a Hegyek Vándorai Turista Egyesületben. Márpedig a szervezett turisták részére létezik egyfajta minősítési rendszer, ahol a túrázva megtett távolság és egyéb paraméterek alapján pontokat szerezhetünk, ezeket összegyűjtve pedig minősítést kaphatunk. Ezek sorrendben a bronzjelvényes, ezüstjelvényes, aranyjelvényes, érdemes és kiváló természetjáró. A „kiváló” cím elérése, ha nem is egy élet munkája, de azért sok-sok éves természetjárás megérdemelt jutalma!
A túrajelentés az a papír tehát, amin a megtett útvonalat tudjuk igazolni, célszerűen persze pecsételéssel. Tehát ha az OKT-t járjuk, akkor az igazolófüzeteken kívül erre a nyomtatványra is ütünk stemplit. Ennyi az egész!
Utoljára módosítva és aktualizálva: 2020. január 6. (készült: 2012. február 5.)
A tárhelyszolgáltató neve: | Port Kft. |
A tárhelyszolgáltató címe: | 9200 Mosonmagyaróvár, Szent István király út 60. |
A tárhelyszolgáltató e-mail címe: | info@webtar.hu |
A honlap szerkesztőjének neve: | Horváth Béla |
A honlap szerkesztőjének e-mail címe: | horvabe1959@gmail.com |
A honlap szerkesztője mindent megtesz azért, hogy az itt közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de semmiféle felelősséget nem vállal bármely, ezen információk használatából adódó kár bekövetkeztéért. A honlap adatainak használatával Ön elismeri, hogy azt csak és kizárólag saját felelősségére teszi. | |
Creative Commons license: Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International | |
Kérem, olvassa el a honlap Cookie Policy-jét! Fontos információkat tartalmaz! |