Országos Kéktúra


ALMENÜ: Általános információk


AZOKNAK, AKIK MOST KEZDIK A TÚRÁZÁST...

Habár ez a honlap a túrázás egy speciális válfaját művelő túrázók - a kéktúrázók - számára készült, ez a fejezet, és azt ezt követő „Ha eltévedünk...”, „Mit pakoljunk”, „A túrafelszerelésről” és „A sátorozásról” szóló fejezetek is bármilyen kezdő túrázónak hasznos információs forrásul szolgálhatnak! Az itt leírtakat hosszú túrázó tapasztalatom alapján állítottam össze, sok esetben más, nálam talán tapasztaltabb erdőjárók véleményét is kikértem. Ennek ellenére szívesen fogadok bármilyen észrevételt, kritikát, hiszen lehet, hogy valami a cikk írása óta megváltozott, sőt, lehet olyan dolog is, amit rosszul tudok!

TARTALOMJEGYZÉK
(Nyomasek Boborján kezdő kéktúrázó ajánló megjegyzéseivel)

Szükséges-e bármilyen jártasság (pl. hegymászás) a túrázáshoz?

Te figyi haver, mi az asszonnyal az életünkben nem sportoltunk, hegyeket meg csak képről láttunk! Meg kell nekünk tanulni sziklát mászni, meg járni kell a konditerembe is, hogy bírjuk a kéktúrázással járó gyűrődést?

Milyen felszerelés kell a túrázáshoz?

Sok dolgot nem akarok cipelni magammal, mer' a sörnek is kell a hely a hátizsákban, oszt' megszakadni se akarok. Meg hát a gyerkőcök, meg az asszony se szívjanak a sok holmival. Szóval csak úgy áruld már el okosba, mi az, amit mégis ajánlatos magunknál tartani, ha túrázni megyünk?

Kell térkép és iránytű is?

Aszondta a lüke sógor, hogy térkép meg iránytű nélkül ne menjünk az erdőbe! Tényleg kellenek ezek az izék, mert amúgy tök hülye vagyok mindkettőhöz, bár fényképen én már láttam ilyeneket.

Vigyünk a túrára mobiltelefont?

Azt hallottam, hogy a mobilok behalnak az erdőben, mer' hogy nincs térerő! Érdemes mobilt vinnünk magunkkal, és ha igen, akkor milyet?

Tájékozódás mobiltelefonnal

Azt tudom, hogy van a mobilomban GPS, de lefagyott rajta a gugli térkép, mer' nem volt három gé, amikor tavasszal elcsámborogtunk az erdőben Dobogókőről. Mégis aszondta a lüke sógor, hogy lehet a mobilt is használni térképként az erdőben. Hát ez így most hogy van?

Fényképezés mobiltelefonnal

Tizenhat megás kamera van a mobilomban, de tavaly megpróbáltam vele lefényképezni a Füzéri várat az országútról, oszt' olyan légypiszoknyi kicsi lett a képen! Hát mire jó az a sok mega, csak ilyen képet tud csinálni?

Mit tegyek, ha medvével találkozom?

Hú, a múltkor olvastuk, meg az ertéelklub is mutatta a tévében, hogy megint bejött egy barnamaci a szlovákoktól! Most félnünk kell tőle, vagy a gyerkőcök meg is simogathatják? Mer' hogy idehaza a méteres plüssmacijuk a kedvencük.

Mi a helyzet a kullancsokkal

Olvastam valahol, hogy volt valami Monspart Sarolta, na az a csaj tájfutó volt, aztán valami kullancstól majdnem lebénult! Tényleg ilyen veszélyesek ezek a kullancsok, mer' hogy mostanában a csapból is ez folyik!

Na és a kutyák? Velük mi a helyzet?

Nekünk itt a városban nincs kutyánk, de tudom, hogy falun van majd' mindenkinek! Meg ott vannak a kóbor kutyák is. Nem gyönnek ki azok az utcára, hogy kicsit megkóstoljanak minket? Mer' nekem édesmindegy, mer' én felrúgom az ebet, mint vak a poharat, de a gyerkőcöket már csak ne kergessék meg!

A tűzgyújtásról és a főzésről

Jó lenne majd megállni a túrákon, oszt' bográcsozni egyet, mert pörköltet, azt nagyon tudok csinálni! De azé' az erdőt se akarom felgyújtani, mer' a jövő héten is jó lenne túrázni egyet benne, és a gyerekeknek is tetszenek a mókusok, meg láttak már őzikéket is.

Vannak-e könnyebb szakaszai a kéktúrának, ahol a kezdők elkezdhetik?

Mer' hogy nem akarunk rögtön belecsapni a lecsóba, jó lenne először kicsit bemelegíteni! De már a kéktúrán, csak hogy gyűljenek azok a fránya kilométerek! Van olyen része, ami könnyű is, meg a gyerkőcöknek is tetszik majd?

Hol találok még kéktúrázással kapcsolatos információkat?

Bírom a stílusod haver, de már megbocsáss, te se tudhatsz mindent! Na, mondd meg a tutit, hol érdemes még infó után kutakodni, csak hogy okosodjunk?




Szükséges-e bármilyen jártasság (pl. hegymászás) a túrázáshoz?

Nem szükséges! A kijelölt turistautak, ahol a kéktúra is halad, bárki számára végigjárhatóak, aki rendelkezik annyi fizikai állóképességgel, hogy négy-hat órát folyamatosan, hosszabb pihenők nélkül is végig tudjon gyalogolni terepen, dombok, völgyek között. Azonban nulla térképolvasási, tájékozódási gyakorlattal senkinek sem ajánlom, hogy belevágjon a túrázásba, vagy speciálisan az Országos Kéktúrába! Erről bővebben a Kell térkép és iránytű is? című fejezetben fogok bővebben szólni.




Milyen felszerelés kell a túrázáshoz?
A túrázó, aki mindenre gondolt

A túrázó, aki mindenre gondolt. A képre kattintva az nagyobb méretben is megnyitható.

Nem kell hozzá semmilyen különleges felszerelés! Egynapos túrára, hosszabb kirándulásra elegendő a kényelmes sportcipő, strapabíró ruházat - amit nem sajnálunk, ha esetleg poros, sáros lesz - egyszerű hátizsák a szükséges felszereléssel (előre elkészített szendvicsek, ital, kis egészségügyi csomag, esőkabát), térképek, tájoló (iránytű), iratok, pénz. Ezek nélkül senkinek sem ajánlom, hogy túrázni induljon! Ezeken felül azt pakoljál még, amiről úgy gondolod, szükséged lehet rá - itt csak a teherbírásod szab határt! Aztán ha feleslegesen cipeltél valamit tízegynéhány kilométeren keresztül, úgyis alaposan megfontolod, érdemes-e még egyszer bepakolni a motyóba. Fényképezőgépet és messzelátót mindenképpen érdemes vinni!

Aki pedig már némi tapasztalattal a háta mögött úgy dönt, hogy „kirándulóból” „túrázóvá” akar válni, annak az Mit pakoljunk? című fejezetet ajánlom a figyelmébe.




Kell térkép és iránytű is?

Igen! Sajnos az erdő nem olyan, mint egy utca, ahol lépten-nyomon megállíthatunk valakit információt kérni. Van úgy, hogy órákig nem találkozunk senkivel, pláne, ha le is térünk a jelzett turistaútról! Mindenképp vigyünk magunkkal térképet és iránytűt, ennek a szebbik neve „laptájoló” és már 3-4000 Ft-tól kapható nyakba akasztható - tehát igen praktikus - változata a turistaboltokban. Habár manapság a jelzések felfestése már egészen jó, ne bízzuk egyes-egyedül rájuk magunkat!

Egyszerű laptájoló

Egyszerű laptájoló

A fenti képen egy, a turistaboltokban kapható egyszerű laptájoló látható. A végén található kis lyukba spárgát (szalagot) fűzve nyakba is akasztható, de zsebben is könnyen elfér. Az oldalán lévő beosztásokkal különböző méterarányú térképeken lehet távolságot mérni. A köralakú tájolóház melletti karika egy nagyító, így az apró részletek is megfigyelhetőek vele a térképen. Szóval hasznos egy dolog, na! :-)

És akkor most a térképekről is szólnék röviden. Az utóbbi időkben már sokan temetik a hagyományos, papíralapú térképeket, mert szerintük az okos, navigációra is képes mobiltelefonok és turista GPS-ek elterjedésével elvesztették már a létjogosultságukat. A műholdas alkalmazásokról később még fogok szólni, most maradjunk inkább a hagyományos térképeknél és nézzük meg, mik az előnyeik és hátrányaik a GPS alapú tájékozódáshoz képest!

Előnyei:

Hátrányai:

Tehát mindkét fajta tájékozódási módszernek megvannak az előnyei és a hátrányai is. Én mindkettőt használom, vagyis a túrákra magammal viszem az adott tájegység turistatérképét is és persze van okostelefonom, illetve turista GPS-em is. Mint fentebb leírtam, a műholdas alapú kütyükkel könnyebben visszatalálok az utamra, ha eltévedtem (mert ez azért még velem is megesik, habár túravezető is vagyok), viszont a papírtérképpel egyetlen pillantással meghatározhatom, mit is látok egy kilátóból, vagy felmérhetem, mennyit is tettem meg egy túrán, illetve mi áll még előttem. Tehát igyekszem kihasználni mindkét módszer előnyeit.

Turistatérképek vonatkozásában eléggé el vannak manapság már kényeztetve a kirándulók, túrázók, hiszen pontos, részletgazdag térképek és túraatlaszok (turistakalauzok) fedik már le 100%-osan a hazai hegységeket, dombságokat. A széthajtogatós turistatérképek ára általában 1500 Ft körül kezdődik, a lapozgatós, térképeken kívül útvonalleírásokat is tartalmazó turistakalauzok ára pedig nagyjából a duplája a térképekének. Térképeket érdemes térképboltokban keresni, nekik általában a legfrissebb kiadások vannak raktáron, vagy pedig ellátogatni például a Cartographia térképkiadó webshopjába. Így biztos, hogy nem sóznak a nyakunkba valami több éves térképet, ami az időközben bekövetkezett útvonalváltozások miatt már talán fabatkát sem ér! Ha egy könyvesboltban, esetleg hipermarketben akadunk rá egy jó vásárnak látszó térképre, feltétlenül ellenőrizzük a kiadási évét! 2-3 évnél régebbi térképet már nem érdemes megvásárolni, akármilyen olcsón is kínálják!

A Budapesten, vagy a környékén lakó újdonsült túrázóknak azt javaslom, kezdjék rövidebb, jól kiépített szakaszokkal a Pilisben és a Budai-hegységben, haladás közben pedig próbálják az utat a térképen is követni a tájékozódási pontok alapján. Nem egy ördöngösség a térképolvasás, bárki egy kis gyakorlattal elsajátíthatja.

Aki biztosra akar menni, annak azt ajánlom, íratkozzon be egy alapfokú térképolvasási és tájékozódási tanfolyamra. Ilyet több egyesület is szokott indítani nem csak a tagjainak, de „külsősök” számára is. Ezeken a tanfolyamokon egyrészt tantermi foglalkozásokon megtanulják a hallgatók a terepi tájékozódás elméletét, aztán a gyakorló túrákon elsajátítják a gyakorlati fogásokat is. Egy ilyen tanfolyamról olvashattok az alábbi linken is:
http://turavezetes.hu/tanfolyamok/alapfoku-tajekozodasi-es-terkepolvasasi-ismeretek-tanfolyam




Vigyünk a túrára mobiltelefont?

Ebben a részben a telefonra mint kommunkációs eszközre gondoljunk, nem pedig mint helyzetmeghatározóra és fényképezőgépre!

Ne feledjük, a mobiltelefon az egyetlen eszköz, amivel túra közben kapcsolatba tudunk kerülni a külvilággal! Mobiltelefont feltétlenül vigyünk magunkkal, gyakorlatilag a mély völgyektől eltekintve mindenhol van valamilyen szintű lefedettség a T-Mobil és a Telenor rendszerében (nekünk ilyen telefonjaink vannak, a Vodafonról nem tudok nyilatkozni). Ha valamilyen mélyebb völgy alján támad bármilyen problémánk, ahol nincs semmilyen térerő a telefonáláshoz, próbáljunk feljebb kapaszkodni az egyik domboldalban, lehetőleg olyan helyre, ahonnan a térképünk szerint rálátásunk lehet egy környékbeli településre. Akár már néhány tucat lépéssel feljebb kapaszkodva lesz annyi térerőnk, hogy telefonálhassunk!

Az Országos Kéktúra északi határ közelében futó szakaszain, főleg a hegyek északi oldalán gyakran bejelentkezik a szlovák szolgáltató, az Írott-kő közelében pedig az osztrák, mert jobb térerővel fogható, mint a magyarok. Habár az EU tagországai közötti roamingdíjak az utóbbi években fokozatosan megszüntetésre kerültek, nézz utána, hogy a díjcsomagod hány perc beszélgetést és SMS-t enged meg ilyen esetekben! Tehát, ha ilyenkor adódik bármilyen probléma, amit csak telefonon lehet megoldani, nyugodtan kezdeményezhetünk hívást, illetve fogadhatjuk is azokat mindenfajta extra tarifák nélkül!

Nokia 1616-os telefon

Nokia 1616-os telefon

Abból a szempontból én egy elég speciális túrázó vagyok, hogy két telefont is tartok magamnál! Munkámból következően eléggé sokat keresnek telefonon, és sajnos, túra közben is fogadnom kell a hívásokat. De mivel egyrészt sajnálom az erdőben, esőben, hóban, porban, sárban a jelenlegi, Samsung Galaxy A5 telefonomat használni, ezért a nadrágzsebemben egy feltöltőkártyás öreg Nokia 1616-2-es mobil van, amire a túra előtt mindig átirányítom a „nagy” telefonról a hívásokat. Másik fontos dolog, hogy nem szeretek hivalkodni a mobilommal, ez különösen kerülendő például kisebb falvak kocsmáiban, egyéb nyilvános helyein, mivel a szegénységben egy-egy jobb mobil szinte „státuszszimbólumnak” számít, amire könnyen szemet vethet bárki. Egy ilyen kis vacak azonban senkinek sem kell, hiszen még kamera sincs benne!

A többnapos túráimon különösen hasznos funkciója a kis Nokiának, hogy egy jó akkumulátorral a gyári adatok szerint akár 528 óra is lehet a készenléti ideje, ami tapasztalatom szerint akár igaz is lehet! Egy négy-ötnapos, sátras túrámon, még éjszaka is folyamatosan bekapcsolva tartva alig merül le az akkumulátora, még ha sokat beszélek rajta, akkor sem! Egy másik előnye pedig az, hogy sokkal érzékenyebb, mint a modernebb okostelefonok! Településektől távol, erdőkben, mély völgyek alján még ott is talál valamennyi térerőt, ahol egy szuperebb mobil már rég behal.

Persze az okostelóm is ott van a hátizsákom egyik belső zsebében, kikapcsolva. Leginkább arra használom túra közben, hogy ahol van mobil net, vagy elkapok egy free wifit, ott megnézem a leveleim, illetve elolvasom a híreket és tájékozódom az interneten az időjárásról. Persze az se rossz, ha csak a kis mobilt visszük magunkkal az erdőbe, szerintem a fentebb felsorolt előnyök indokolttá teszik a túrákon való használatát!




Tájékozódás mobiltelefonnal
Túrázó, aki szereti a kütyüket...

Túrázó, aki szereti a kütyüket...

Manapság már egyre jobban elterjednek az okostelefonok, a legtöbbe pedig már egy GPS vevő is bele van integrálva. Vétek ezt a funkciót kihasználatlanul hagyni! Erre gondoltak már a mobilalkalmazások készítői is, ezért egyre több online és offline térképalkalmazás tölthető fel a telefonunkra. Az online alkalmazásokat nem ajánlom terepre, mert ezeknél a térkép, amire a telefonunk a GPS segítségével rávetíti a helyzetünket, az internet segítségével frissül a telefonunkon, erdőkben pedig még annak is örülnünk kell, ha van megfelelő térerő a telefonáláshoz, a mobilnet csak a legritkább esetekben működik a településektől távol.

Tehát offline térképet is kezelő alkalmazást kell telepítenünk a telefonunkra, itt maga a térkép a telefonunk memóriájában, vagy a bővítőkártyán kap helyet. Magyarország teljes turistaúthálózati térképeinek nagysága nagyjából 80-200 Megabájt, térképtípustól és részletességtől függően. A térképeket csak megfelelő alkalmazással lehet használni, ilyenből kettő terjedt el szélesebb körben, ezek a Locus Map és az Oruxmaps. Minkettőnek van ingyenes (free) és fizetős változata is, az én telefonomra a Locus Map free verziója van feltelepítve. Itt a free verzió kicsit le van butítva, és egy keskeny reklámsávval is meg kell barátkozni, a fizetős verzió pedig jelenleg (2018. október) 2490 Ft-ba kerül a Google Play áruházban. Mivel nekem van turista GPS-em, a mobilos navigációt csak ritkán használom, ezért jó nekem az ingyenes verzió is. Az Oruxmaps esetében nincs különbség a két verzió között, itt a fizetős változat megvásárlásával a fejlesztést támogatod.

Mindkét alkalmazásnál használható online és offline térkép, de mint írtam, számunkra, erdőjárók számára az offline, tehát a telefonunkra telepített térkép a nyerő. Az offline térképek közül a Mapsforge térképet ajánlom telepítésre, mert ennek a megjelenése közel áll a turistatérképeken megszokott kinézethez. A telepítése nem túlságosan bonyolult, segítséget ezen az oldalon lehet hozzá találni:

https://openmaps.eu/mapsforgedownload?lang=hu

Itt külön fejezet szól az Androidos, Windows Phone-os és iPhone-os rendszerekre való telepítésről. A telepítés csak az internetkapcsolat gyorsaságától függ, hiszen a térkép mérete tekintélyes, majdnem 98 Mbájt! A térképünk helyes működéséhez szükséges még egy úgynevezett rendertéma letöltése is, ezt szintén megtaláljuk a térképpel együtt a fentebb linkelt oldalon. A Mapsforge térképen túl még egy offline térkép van telepítve a mobilomra, ez pedig az Openstreemaps turistaút térképe. Sokáig ezt használtam, de egy túratársam épp nemrég hívta fel a figyelmem a Mapforge-ra! Ez a térkép innen tölthető le:

http://data2.openstreetmap.hu/garmin/gmapsupp.img

A fenti linkre kattintva a fájl letöltődik a gépünkre, ezt kell feltelepíteni a Locus Map offline térképes mappájába. Az alábbiakban mindkét térképről beteszek egy screenshot-ot, ezekből látható, hogyan jeleníti meg azokat a Locus Map.

A Mapsforge térkép megjelenítése a Locus Map-pel Samsung Galaxy A5-ös mobilon Az Openstreetmaps térkép megjelenítése a Locus Map-pel Samsung Galaxy A5-ös mobilon

A Mapsforge térkép (balra) és az Openstreetmaps térkép (jobbra) megjelenítése a Locus Map-pel Samsung Galaxy A5-ös mobilon. Mindkettő Visegrád környékét mutatja azonos léptékben.

A navigáció használata előtt kapcsoljuk be a GPS-t, de ha az a Locus indításakor ki van kapcsolva, úgyis figyelmeztet bennünket a telefon erre. Felhívom mindenki figyelmét arra, hogy a program csak a turistautakat ábrázolja pontosan, a terepet viszont csak elnagyoltan. Látjuk a szintvonalakat, de ezen kívül nem sokat. Ha offroad, a turistautakról letérve navigálunk vele, összeakadhatunk akár mély szurdokokkal, járhatatlan erdőrészekkel is! Továbbá, ahogy már fentebb említettem, a GPS-es navigációt is tanulni kell, ne egy eltévedés közben kapcsoljuk be először a navigációt, gyakoroljunk vele minden túránkon!

Egy túratársam (ugyanaz, aki felhívta a figyelmemet a Mapsforge-ra :-)) nemrégen fejlesztett ki egy kis mobiltelefonos app-ot, ami segít eligazodni a turistajelzések és a gombamódra szaporodó tanösvények jelzései között. Mobilunkra töltve pár pillanat alatt azonosíthatjuk az adott turistajelzést, tanösvény jelzést, ráadásul pár mondatos információt is kapunk az adott jelzésről, tanösvényről. Az alkalmazás még nincs fenn a Google Play-en, a bétaverziója letölthető az alábbi linkről:
http://turistautszb.uw.hu/turistajelzes_hatarozo.apk. Ha bármilyen véleményetek van vele kapcsolatban, esetleg olyan jelzéssel találkoztok, ami nem szerepel a progiban, értesítsetek!

Azt se felejtsük el, hogy a GPS-es alkalmazások, pláne ha még gyakran nézegetjük a telefonunk kijelzőjét is, gyorsan fogyasztják a telefonunk akkumulátorát. Saját tapasztalat, hogy a Samsung Galaxy A5 telefonom akkuja óránként körülbelül 10%-ot veszít a töltéséből a GPS használata közben. Még egy napos kirándulásra is induljunk mindig teljesen feltöltött telefon akkumulátorral!

Aki megszereti a GPS szolgáltatással történő tájékozódást, annak azt ajánlom, vásároljon magának egy turista GPS-t! Magyarországon a Garmin típusú készülékek terjedtek el a legjobban, ezekre is feltölthető a fentebb már említett Openstreetmaps térkép. A turista GPS-nek több előnye is van a mobiltelefonunkhoz képest: akkumulátora hosszabb időre is elegendő (a saját Garmin eTrex Vista HCx GPS-em AA nagyságú akkumulátorai egy feltöltéssel nagyjából 20 órát képesek működni), a GPS vevőjük érzékenyebb, tehát mély völgyekben, viszonylag zárt helyeken is pontosan mutatják a pozíciót, továbbá a turista GPS-ek korlátozottan vízállóak is. Ha vízbemerítés ellen nincsenek is védve, de csepp-, por- és ütésállóak. A hozzá vásárolható műbőr tokba téve még a hátizsákunk vállszíjára is feltűzhető, így mindig kéznél lesz, ha szükség van rá!




Fényképezés mobiltelefonnal

Szinte minden most használatos mobiltelefonnal lehet fényképezni is, ezért mindenkiben felmerül az, hogy a túrán is lehetne használni ezt a funkciót és megörökíteni vele az élményeket. Erre alkalmas is, hiszen gyakorlatilag minden beállítás nélkül csak a téma felé kell fordítani a telefon lencséjét, és elég a képernyő exponálógombjára bökni. Tapasztalatom az, hogy csak két hiányossága van mobilok fényképezőgépének, az egyik az optikai zoom hiánya (ezt csak a mobil síkjából kiemelkedő lencsével lehetne megoldani), a másik pedig a kicsi fényérzékelő lapka és a kicsi lencse miatti gyatra fényérzékenység.

Tehát az optikai zoom hiánya miatt le kell mondanunk arról, hogy távoli dolgokat, vagy közelebbi tárgyak, épületek részleteit megörökíthessük, ugyanis a mobillal lefényképezve a témát még távolibbnak látjuk azt a valóságosnál, hiszen a mobilok fényképezőgépe nagylátószögű képeket készít exponáláskor. Én a jelenleg használt Samsung Galaxy A5-ön nagyon szép, színgazdag panorámákat tudok készíteni, de sajnos, még egy nem túl távoli várrom is légypiszoknak látszik csupán a fényképen! Tehát a mobillal jó panorámaképeket készíthetünk, illetve a társaságot is meg tudjuk egy pillanat alatt örökíteni túra közben. Az általában rendelkezére álló digitális zoomot nem érdemes használni, ugyanis az úgy hozza közelebb a dolgokat, hogy egyszerűen felnagyítja a fényérzékelője által készített képet, így pedig csökken a kép felbontóképessége, tehát az élessége.

Füzér vára a mobilommal fényképezve Füzér vára kis zoomal a fényképezőgépemmel lőve Füzér vára nagy zoomal a fényképezőgépemmel lőve

Füzér vára háromszor, ugyanarról a helyről:
A bal oldali kép a mobilom fix 33 mm-es ekvivalens fókusztávolságú objektívjével készült, a másik kettő a fényképezőgépemmel, az egyik 100 mm-es ekvivalens fókusztávolsággal (középen) és 200 mm-es ekvivalens fókusztávolsággal (jobbra). A képeket 2011-ben lőttem, akkor a mobilom egy Sony Ericson J10i2 volt, a fényképezőgépem pedig egy Fujifilm Finepix S3000. A képekre kattintva azok külön ablakban nyílnak meg.

Az 50 mm-nél kisebb fókusztávolságú lencséket nagylátószögűnek, az annál nagyobb fókusztávolságút teleobjektívnek hívják. Az akkori mobiltelefonom lencséjénak gyújtótávolsága fixen 33 mm volt, ezért erősen nagylátószögű lencsének számított, míg a fényképezőgépem változtatható zoomja a 38 mm - 228 mm tartományt fedte le. Tehát végeredményképpen elmondhatjuk, hogy amíg a digitális fényképezőgépekkel tág határok között lehet játszani a nagyítással, addig a mobiltelefonok lencséje fix gyújtótávolságú, nagylátószögű.

A másik probléma, hogy a kis objektív nagyon kevés fényt képes csak összegyűjteni és sajnos ezzel kell gazdálkodnia a beépített fényérzékelő lapkának! Ez azt jelenti, hogy napfénynél nagyon szép képeket készít a mobil, azonban zárt erdőben, vagy alkonyatkor, amikor kevés fény jut csak az érzékelőre, a kép minősége gyorsan romlani fog! Egy igazi, nagy teljesítményű villanó tudna a közeli dolgok fotózásánál egy kicsit ezen javítani, de helyhiány miatt (illetve a rendelkezésre álló kis akkumulátor teljesítmény miatt) ilyet nem szoktak mobilba beépíteni.

Ha valaki többre vágyik, mint amit egy akár jó mobil is nyújtani tud, annak egy digitális fényképezgép vásárlását javaslom. Jól zoomolható fényképezőgépből rengeteg van a piacon, én a túrafelszerelések oldalán a saját jelenleg is használt gépemről írok pár sort.




Mit tegyek, ha medvével találkozom?
A barna medve. A kép a hivatkozott cikkből van átvéve!

A barna medve. A kép a hivatkozott cikkből van átvéve!

Manapság egyre többet lehet hallani arról, hogy megjelentek a medvék Magyarország északi tájain. Nyilvánvaló, hogy ez a hír egyelőre szenzációnak számít hazánkban, ennek megfelelően a média is fel szokta kapni a témát, ha megpillant valaki egy barna medvét valamerre. Szlovákiában (hiszen onnan barangolnak át a medvék hozzánk) már jóval megszokottabbak, hozzá tartoznak az erdei élővilághoz, azonban idehaza még a túrázók sem tudják, hogy is kellene viselkedni akkor, ha véletlenül egy mackó közelébe tévednek. Megjelentek a médiában ilyen-olyan tanácsok, én azonban úgy gondolom, hallgassuk meg a szakembereket, mit tanácsolnak ők az erdőben kirándulóknak! A Bükki Nemzeti Park honlapján egy nagyon jó anyagot találtam a medvékkel szembeni viselkedésről. A LINKRE kattintva el tudjuk olvasni a cikket, de a legfontosabb részét én is felteszem ide, ebbe a fejezetbe:

Tehát a medve nem az a barátságos erdei állat, amit a kedvelt Maci Laci rajzfilmek, vagy akár a mesék sugallnak, hanem egy nagytestű erdei mindenevő, a magunkéhoz mérten félelmetes erővel és karmokkal! Azt ajánlom, az egész cikket olvassátok el, a tartalmát pedig tartsátok magatokra nézve kötelezőnek! A cikk végén egy pdf formátumú plakát is látható, rákattintva le is tölhető a gépünkre, abban nagyjából ugyanezek a tanácsok olvashatóak. Ezt akár kinyomtatva magatokkal is vihetitek a túrákra!




Mi a helyzet a kullancsokkal?
Kullancs erősen felnagyítva

Kullancs képe erősen felnagyítva
FORRÁS

A kullancsok, amellett hogy kellemetlen vérszívó kis élősködők, komoly betegségeket is terjeszthetnek, mint például az agyvelőgyulladás és a Lyme-kór. Erre a veszélyforrásra feltétlenül fel kell készülni!

Védekezni többféleképpen lehet: a zárt ruházat, hosszú nadrág bizonyos védettséget jelent, ezt kombinálni lehet a boltokban kapható kullancsriasztó spray-k valamelyikével. A túra megkezdése előtt és közben is rendszeresen használjuk a kullancsriasztót (a hatásosság ideje rajta van a flakonon). A túra végén - az esti mosakodás idején - pedig nézzük át alaposan a testünket, ilyenkor könnyű felderíteni a potyautasokat. Ajánlott a túraruházatot is alaposan átnézni és kirázni a túra végén, nehogy a kullancs ott bújjon meg valahol, hogy aztán következő alkalommal, amikor a ruhát felvesszük, akkor jusson a bőrünkre. Állítólag a kullancs a ruhamosást is képes túlélni!

A kullancsot azonnal távolítsuk el a bőrünkből, mihelyst észrevettük, ugyanis minél tovább szívja a vérünket, annál biztosabban megfertőz bennüket! Érdemes magunknál tartani egy kullancs-eltávolító kanalat, kis helyen is elfér és olcsón beszerezhető a gyógyszertárakban. A kanál használata egyszerű, de a csomgolásán is megtalálhatóak a használatát elmagyarázó képek. Ha a kullacs már a bőrünkbe fúrta a fejét, csak a potroha áll ki belőle. Ekkor a kanál két felét összehajtva a kullancs nyaka köré helyezzük azt, és egy határozott mozdulattal kihúzzuk a bőrünkből a fejét. Előfordulhat, hogy a feje beleszakad a bőrünkbe, de ez nem jelent problémát, néhány napon belül az kilökődik majd a bőrünkből. Felmérések szerint a kullacsoknak csak pár százaléka fertőzött az agyvelőgyulladás kórokozójával, de minden második kullancs terjeszti a Lyme-kórt!

Kullancs-eltávolító kanál

Kullancs-eltávolító kanál
FORRÁS

Aki tartósan túrázásra adja a fejét, adassa be magának a kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás elleni védőoltást! Ezt a háziorvossal kell egyeztetni, maga az oltás költségtérítéssel kapható a gyógyszertárakban! Az oltás tulajdonképpen egy három oltásból álló sorozat, az első oltást 1-3 hónappal követi a második, aztán 9-12 hónap múlva a harmadik. A védettség a második oltás után pár héttel alakul ki. A harmadik, emlékeztető oltást nagyjából 3-5 évente meg kell ismételni a védettség fenntartása miatt!

A kullancsok által terjesztett másik betegség, a Lyme-kór ellen nincs védőoltás, ezért is muszáj rendszeresen ellenőriznünk a testünket a túra befejezése után, többnapos túrán pedig minden túranap végén! Ha egy kullancscsípés helyén észerevesszük a Lyme-kór jellegzetes tünetét, a körülbelül tenyérnyi méretű bőrpirosodást, a túra után azonnal forduljunk a háziorvoshoz és közöljük vele a betegségünk gyanúját! A piros folt az antibiotikum-kezelés nélkül is elmúlik pár nap alatt, de a kórokozók továbbra is a szervezetünkben maradnak, és a betegség másodlagos, sokkal súlyosabb tünetei esetleg csak évekkel később fognak jelentkezni, amikor a gyógyulás már sokkal hosszadalmasabb folyamat!

Bővebben a kullancsokról itt olvashattok:
http://www.kullancsvedelem.hu
https://oltokozpont.hu/hu/oltas/14/kullancsencephalitis




Na és a kutyák? Velük mi a helyzet?

Jobb, mint egy-két évtizeddel ezelőtt! Szépen, lassan eltűntek a városszéli, kóbor kutyákból álló falkák. Faluhelyen kóbor ebekkel ritkán lehet csak találkozni, itt inkább azzal van probléma, hogy ha végighaladsz egy falun, akkor szinte hullámként kísér végig az utcákon a kutyaugatás. De mivel a kertkapuk általában zárva vannak, a kutyák nem tudnak kijönni az útra.

Itt csak a postás az áldozat...

Itt csak a postás az áldozat...

Tapasztalatom szerint gondok inkább a magányos tanyákkal, faluszéli telephelyekkel, cigánytelepekkel vannak, itt a kutyák szabadon mozoghatnak a kerítéseken, kapukon keresztül és általában a ház előtt elvezető utat is a „birodalmukhoz” tartozónak tekintik. Itt vérmérsékletedtől függően vagy egy nagyobb vargabetű megtételét javaslom, vagy pedig, ha kellő harciasságot érzel magadban, szedj fel néhány követ a földről, vágd hozzájuk és zavard meg őket! Ettől általában megrettennek!

A turisztikailag kevésbé felkapott helyeken, elsősorban Észak- és Kelet-Magyarországon (Cserhát, Cserehát, Borsodi-dombság, stb.) gyakran visz át az utunk cigánytelepeken. Az ottani ebek különösen acsarkodóak a túrázókkal szemben. Ennek oka egyszerű: más a szagunk, mint az ott élőké, amit a kutyák már megszoktak! Ez persze vice-versa is igaz, mert bár minket, túrázókat is megugatnak a falusi kutyák, viszont ha egy cigány téved arrafelé, még a kerítést is szétszednék az ebek!

Végső megoldásként említem az ultrahangos kutyariasztókat. Nálunk leginkább a Dazer típusút lehet beszerezni, hatásosságáról megoszlanak a vélemények. Bővebben itt olvashatsz róla:
http://www.dazer.hu

Nekem nincs ilyenem, és habár már régóta járom a hegyeket-völgyeket, sohasem kóstoltak még meg az ebek!




A tűzgyújtásról és a főzésről

Ha a túrán tüzet is szeretnénk rakni, akkor indulás előtt tájékozódni kell, van-e érvényben tűzgyújtási tilalom országosan, vagy abban a tájegységben, ahová túrázni indulunk. Ezt a legkönnyebben a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Tűzgyújtási Tilalom oldalán tehetjük meg, ahol térképes formában jelenítik meg, mely tájegységekben tilos az adott időpontban a tűzgyújtás. A térkép alatt jótanácsokat olvashatunk az erdei tűzgyújtás szabályairól, illetve az erdők tűzvédelméről.

Ha nincs érvényben tűzgyújtási tilalom, tüzet gyújthatunk az erdőben, természetesen az elemi biztonsági szabályok betartásával. Alapvetően tüzet csak megfelelően kialakított helyen (tűzrakóhelyen) gyújtsunk, ha pedig ilyen nincs a pihenő/sátorozó helyünkön, akkor magunk építsünk egyet a közelben lévő kövekből. Ilyenkor a legfontosabb szempont, hogy a tűz továbbterjedését megakadályozzuk! Ha a közelben nincsnek kövek, akkor ügyeljünk arra, hogy ne száraz avaron, kiszárad füvön, tarlón gyújtsunk tüzet, mert ott gyorsan továbbterjedhet! Amikor továbbindulunk, ne sajnáljunk 1-2 liter vizet, hogy a hamuban még megbúvó parazsat végleg kioltsuk!

Tűzgyújtási tilalom esetén még az erdei pihenőhelyeken kialakított tűzrakóhelyeken sem szabad tüzet gyújtani! A tűzgyújtási tilalom vonatkozik a gázfőzők használatára is, hiszen az is nyílt lánggal működik! Megmondom őszintén, én még soha nem főztem magamnak a túráimon, egyrészt mivel egy egész napos túra után már nem sok kedvem van még a főzéssel is veszkődni, másrészt túl sok súlyt jelentene a gázfőző és az ételek magammal cipelése. Így aztán inkább csak beülök egy-egy olcsóbb vendéglőbe a túra során, ha meleg ételre vágyom.

A Tűzgyújtási tilalom természetesen a dohányzásra is vonatkozik, itt különösen ügyelni kell a cigarettacsikkek eldobására! Ha dohányzol és ennek ellenére természetjáró vagy (szeretnél lenni), akkor tartsál magadnál mindig egy kisméretű, zárható hamu- és csikktartót! A legkisebbek akár egy átlagos zsebben is kényelmesen elférnek! Például ezen az oldalon is ajánlanak egyet. És még csak nem is drága!




Vannak-e könnyebb szakaszai a kéktúrának, ahol a kezdők elkezdhetik?

Fizikai megterhelés szempontjából nagyjából egyformák a szakaszok: szinte mindenhol vannak emelkedők és lejtők ragyásig! Viszont például a Budai-hegységben, vagy a Pilisben a kéktúra viszonylag jól kiépített utakon halad, bár itt is volt már kellemetlen élményünk. Tapasztalatból mondom, a 2006-os és 2015-ös nagy jelzésfelújítás után szinte mindenhol jól követhetőek a jelzések! Itt kívánom megjegyezni, hogy 2015 nyarán-őszén rengeteg kéktúra útvonal-jelzőtábla került ki faoszlopokra a Kékkör, így az Országos Kéktúra útvonala mentén is. A jelzőtáblák szövegei és adatai finoman szólva is nem a legjobb adatbázis alapján készültek, adataik ezért sokszor tévesek, ráadásul gyakran nem is lényegesek, viszont a fontos információk (pecsételőpontok, települések, vasútállomások, turistaházak távolságai) általában nem szerepelnek rajtuk! Véleményem szerint csak arra jók, hogy ha látjuk őket, akkor biztosan tudhatjuk, nem tévedtünk el! :-)

A Budapesten, vagy a főváros közelében élők előnyben vannak az ország egyéb területein lakókkal szemben, mert az OKT a Pilisben és a Börzsönyben két óriási vargabetűt ír le, így egy viszonylag hosszú szakasz is könnyen megközelíthetővé válik Budapestről vonattal vagy helyközi buszokkal. Az ezen a területen élőknek javaslom, nézzék meg az első kéktúra bejárásunk időbeli sorrendjét, az akkor 12 éves Gábor fiam miatt ugyanis mi is a főváros körüli szakaszokkal kezdtük a kéktúra bejárásunkat.


Kezdő túrázóknak a Budai-hegység és a Pilis szakaszait ajánlom kezdetnek, erre legalkalmasabb talán a Hűvösvölgy-Rozália téglagyár közötti 14,2 km, vagy a Piliscsaba és Zsíroshegy (Nagykovácsi) közötti 11,8 (14) km.

Ha valaki nem csupán a kék sávval jelzett turistautakat szeretné járni (tehát nem kéktúrázó), az ő számára is a jól kiépített turistaút hálózattal rendelkező tájegységeket javaslom! Ilyen általában a Budai-hegység (nagyon sok túrázó szerint már túlságosan is „civilizált”, de ez alső tapasztalatok megszerzéséhez tökéletes hely), de hasonló a Pilis és a Visegrádi-hegység is. Persze messziről nem célszerű ide utazni, érdemesebb helyben körülnézni. Vidéken élőknek a Kőszegi- és Soproni-hegységet, a Mecseket és a Mátrát tudom javasolni első tapasztalataik megszerzésére.




-hörpölin-





Utoljára módosítva és aktualizálva: 2019. március 30. (készült: 2012. február 5.)

A tárhelyszolgáltató neve: Port Kft.
A tárhelyszolgáltató címe: 9200 Mosonmagyaróvár, Szent István király út 60.
A tárhelyszolgáltató e-mail címe: info@webtar.hu
A honlap szerkesztőjének neve: Horváth Béla
A honlap szerkesztőjének e-mail címe: horvabe@freemail.hu
   
A honlap szerkesztője mindent megtesz azért, hogy az itt közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de semmiféle felelősséget nem vállal bármely, ezen információk használatából adódó kár bekövetkeztéért. A honlap adatainak használatával Ön elismeri, hogy azt csak és kizárólag saját felelősségére teszi.
Creative Commons Licenc Creative Commons license: Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International
Kérlek, olvassa el a honlap Cookie Policy-jét! Fontos információkat tartalmaz!